1936-ban érettségizett a Pápai Református Gimnáziumban. Tanulmányait a budapesti tudomány-egyetemen folytatta, és 1941-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Közben 1939 nyarán az Eötvös-kollégium ösztöndíjasaként Münchenben dolgozott doktori értekezésén, 1943-ban doktorrá avatták. 1941 szeptemberétől 1952-ig, az intézmény államosításáig egykori iskolájában tanár. 1952-ben orosz nyelvből is általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1952 után a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanár, 1953-tól 1974-ig, nyugdíjazásáig igazgató-helyettes. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.
Művei: A magyar történelmi forrásul szolgáló görög kéziratok kiadása. Bp., 1942.
Irodalom: Pápai pedagógus lexikon. (Főszerk.: TUNGLI Gyula.) Pápa, 1997.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.