Pápai diákként 1929. augusztus 15-én lépett a mariánus rendtartományba, érettségi után a teológiát Bécsben végezte, ahol 1934. november 4-én ünnepélyes fogadalmat tett, 1936. július 26-án pappá szentelték. 1937-től a szombathelyi rendi főiskola biblikus tanára, 1939-43-ig Budapesten német szakos egyetemi hallgató. 1943-47-ig Esztergomban gimnáziumi tanár. 1944-45-ig tábori lelkész. 1946. áprilisában a ferences gimnázium internátusában tartott rendőrségi házkutatáskor osztálya hálótermének szekrényeiben fegyvereket találtak, letartóztatták, 2 havi fogság után szabadon engedték, majd Ausztriába távozott.
Németújvárott, majd Grácban lelkész, később Chilében telepedett le, ahol a magyarok lelkésze volt. 1957. június 23-án Santiago de Chilében megalapította a Szt László magyar római katolikus egyházközséget. 1964. júniusában visszatért Ausztriába, 1966-tól Kismartonban (Eisenstadt) házfőnök és hittanár volt a haláláig.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.