1760-ban Moson vármegye főispánja, 1762-ben kancellár lett, majd 1783 és 1785 között horvát bán volt. 1764-től a Szent István-rend kancellárja, 1771-től pedig az Aranygyapjas rend lovagja volt. Szerepe volt a Ratio Educationis kidolgozásában, megszervezésében. II. József uralkodása idején fellépett a központosító törekvésekkel szemben, védte a magyar rendi alkotmányt és a nemesi és egyházi kiváltságokat. 1763-ban Magyarország első állami árvaháza számára átengedte tallósi kastélyát. Pozsony vármegyei szempci kastélyában gazdasági iskolát rendeztek be. Birtokán manufaktúrát létesített. A pápai városi kórház főbejáratánál emléktábla őrzi emlékét: 1757-ben ő alapította meg az intézményt. Művelt főúr volt, nagy könyvtárat hagyott hátra a cseklészi kastélyában.
Irodalom: Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig (2., bővített, javított kiadás). Helikon Kiadó, 2006. ISBN 963 208 970 7
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.