Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrött végezte. 1878. július 9-én szentelték pappá. Kismartonban volt káplán 6 évig. 1884 után Lorettomban, 1902-től Tatán volt plébános, majd alesperes. 1910-től tatai címzetes apát, 1916-ban a soproni társaskáptalan őrkanonokja, 1920-ban Sopronban a káptalani plébánia adminisztrátora. 1926-tól győri kanonok. 1931-től komáromi esperes, 1937-ben szentadalberti prépost, majd 1938-ban Pápán prelátus.
Tudományos tevékenysége elsősorban a történelem és a haza iránti szeretetéből fakadt. Helytörténeti monográfiáiban foglalkozott a népszokások kutatásával és a művészettörténeti emlékek számbavételével is. Kutatásaival nagyban hozzájárult a győri egyházmegye történetének feldolgozásához, de megírta például Kismarton, a lorettói kegyhely, a tatai plébánia és szülőfalujának, Lövőnek a történetét is. Soproni helytörténeti munkái közül a Szent György-plébánia rövid története a legjelentősebb. Fő művének a Győr egyházmegyei jeles papok című életrajzírást tekinthetjük. Könyvei a tudományos értéken túl pedagógiai szempontból is jelentősek. Végakaratának megfelelően szülőhelyén, Lövőn helyezték örök nyugalomra.
Tagja volt a Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesületnek és a Szent István Társulatnak. A Szent István Akadémia alapító tagja volt. Írt a győri Őrangyalba, a Katholikus Theologiai Folyóiratba, a Religióba (1880-1883), az Egyházmegyei Lapokba (1881-83), a Népiskolai Lapokba (1883); az Imaegyesületi Értesítőbe (1888-89), a Sendboteba (1883), az Eisenst. Zeitungba (1883), a Sopronba (1884, 1887), azonban legtöbbet fordított és átdolgozott német egyházi beszédeket, melyek többnyire a Borromaeusban jelentek meg.
Művei: 1883 Kismartoni missziók a XVIII. században. Magyar Sion.; 1885 Alakítsunk papi egyesületet. Religió.; 1886 Magyarországi Loretto rövid története. Nagykanizsa.; 1887 Betegek könyve. Kismarton. (Ism. Katholikus Szemle és a Magyar Sion 1888).; 1888 A Miklós országában (Gyermek-mese). Győr.; 1888 Az elhagyatott gyermekek ügyében. Katholikus Szemle.; 1890 A jó gyermek. Szorgalmas fiúk és leányok számára. Győr (2. kiadás).; 1891 A karácsonyi miszterium. Katholikus Szemle.; 1892 Lövő története. Győr. (tsz. Balics Lajos; Ism. Katholikus Szemle 1893).; 1894 Loreto magyarországi bucsújáróhely rövid története (kivonat). Győr.; 1894 Jézus születése. Karácsonyi pásztorjáték. Budapest. (Népiratok 86); 1894 Der Gnadenort Loreto in Ungarn. Kismarton. (Ismerteti Magyar Állam 296-ik szám, Katholikus Szemle 1895. és Kismarton, 1900. Horvátul: U. ott, 1900.).; 1895 Geschichte des Ortes und der Pfarre Stotzing. Raab.; 1896 Wimpassing. Raab.; 1897 Herczeg Eszterházy Pál nádor. Katholikus Szemle.; 1898 A horvátok átvonulása Sopronmegyén. Soproni Napló.; 1900 Mondák Kismarton vidékéről. Győr.; 1901 Török világ Kismarton vidékén 1683-1699. Sopron.; 1902 Karácsonest. Írta Pap bácsi. Budapest. (Népiratkák 188).; 1903 Szarvkő és urai. Századok 1903, 612–633, 713–730.; 1906 Középkori kolostorok és templomok Tatán. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1905. évi értesítője, 84-96.; 1909 Tata Plébánia története. Győr.; 1909 Loreto, magyarországi búcsújáróhely története. Budapest.; 1910 A tatai r. kat. plébánia régi anyakönyveinek krónikája 1689-1837. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1909. évi értesítője, 75-89.; 1912 Geschichte des Calvarienberges und Wallfahrtsortes Maria-Eisenstadt.; 1913 Tatai feliratos kövek helyváltozása. Komárom - Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője I, 149.; 1913 A tatai apátság körül. Komárom - Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője I, 153-162.; 1915 A horvátok bevándorlása 1533-ban-; 1924Herceg Esterházy Pál nádorispán - A magyar Mária-leventék példaképe, Sopron.; 1926 Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék.; 1930Lövő története. Győr.; 1933 Győregyházmegyeio jeles napok Győr.; Török világ Kismarton vidékén.; 2000 Válogatott írások. Sopron.
Irodalom: 2001 Mohl Adolf (1855-1939) - Ausgewählte Werke. Sopron.; Kiss Tamás 1999: Mohl Adolf élete és munkássága. Győr.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.; Magyar Könyvészet 1887, 1894.; Magyar Sion 1891, 467.; Emlékkönyv. Győr, 1892, 144.; A Pallas nagy lexikona XVIII, 281.; Corvina 1902/15.
Külső hivatkozások: Magyar Katolikus Lexikon; Lövő szülötte; Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950. 343.