Kovács Zoltán dr.

Szülők: Kovács Zoltán, Bakos Juliánna.

Gyermekei: Eszter 1985, Zoltán 1989.

Tanulmányok: A Türr István Gimnáziumban érettségizett Pápán. 1982 – Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi kar, Bp.  1984-ben jogi szakvizsgát tett.

 

    Apai ágon tősgyökeres pápai, felmenői közül többen a közszférában dolgoztak, míg anyai nagyszülei kétkezi munkából éltek. 

1985-ben kötött házasságot, amely felbomlott. 

A nyolc osztályt Pápán végezte, majd a Türr István Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően 1982-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán doktorált. 1985-ben ügyvédi szakvizsgát tett, 1990-ig a Pápai Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott, majd ugyanez év októberében Pápa város polgármesterévé választották. 1993-1995 között a pápai Közgazdasági Szakközépiskolában tanított állampolgári és jogi ismereteket, majd 1995-1996 között a Pannon Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásokat. 1999-től a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja. 

Számos társadalmi szervezet és jótékony célú alapítvány indításában, működésében vett és vesz részt. A helyi közösségek összetartása jegyében maga is tagja a Pápai Huszár Egyesületnek. Több szakmai kitüntetés tulajdonosa. Különböző kiadványokban, szaklapokban publikált, elsősorban önkormányzati, államigazgatási témákban.

Fiatalkorától aktívan sportolt, többek között szertornában és labdarúgásban ért el sikereket budapesti és pápai sportklubokban. Az Esterházy Miksa-sportdíj, és a Honvédelemért kitüntető cím arany és ezüst fokozatának tulajdonosa. 2015. február 11-én vette át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Mentor Universitatis, mentoroktatói címét. 2016. március 15-én megkapta Pápa város díszpolgári címét. 2016-2018-ig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Záróvizsga Elnöki Kollégium elnöke, december 1-jén az NKE Szenátusa, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából címzetes egyetemi docens kitüntetést adományozott számára.

Először 1985-ben kapcsolódott be Pápa közéletébe, az első többes jelöléssel lebonyolított választáson, spontán jelöltként (a szavazatok közel nyolcvan százalékával) lett tanácstag.

1988-ban belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe. 1997-től 2000-ig városi elnök, 2000-től Veszprém megyei választmányi elnök. 1993 és 1998 között országos választmányi tag, 2003-tól választmányi alelnök. A néppárttá alakulástól a pápai (Veszprém megye 3., majd 4. sz.) választókerület elnöke. A 2011-12-es reform során kerületének nemcsak a száma, hanem a területnagysága is változott. A korábbi pápai kerülethez hozzátették a hajdani ajkai kerület szinte teljes északnyugati, valamint a várpalotai kerület északnyugati területét. Így aztán a Marcal-medence és Zirci járás nagyobb része tartozik ide, nyolcvanhét településből három város, ezzel a hetedik legnagyobb településszámmal rendelkező kerület.

    1990. október 26-án nagy többséggel lett Pápa város polgármestere, miután a helyben győztes Fidesz jelöltjeként bejutott az első szabadon választott önkormányzatba. 1994-ben a polgári koalíció támogatottjaként közvetlen szavazás útján - hetvenöt százalékkal - erősítették meg, és azt követően 2010-ig, minden alkalommal széles támogatással nyerte el a városvezetői széket.

    Húsz éves polgármesteri működése alatt fellendült az infrastruktúra-fejlesztés, ipari parkkal és új munkahelyek ezreivel bővült a helyi gazdaság, hasznosították a gyógyvizet, fejlődtek az oktatási intézmények, szélesedett a sportolási lehetőségek köre, javult a sportintézmények köre és színvonala, a város több rendezvénynek és fesztiválnak adott otthon. 2010-ben közel kétharmados támogatottsággal hatodszorra is városa polgármesterévé választották. Kormánymegbízotti kinevezésével összeférhetetlenné vált városvezetői posztjáról azonban néhány hónappal később lemondott. 

1990-től négy ciklusban politizált a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésében, az első három évben társadalmi megbízatású alelnökként. 1994-től frakcióvezető, bizottsági elnök és tanácsnok. 2002–2006 között európai integrációs bizottsági elnök, majd Fidesz–KDNP listavezetőként a megyegyűlés egészségügyi bizottságának elnöke lett, továbbá megválasztották a vasúti szárnyvonalak megszüntetése miatt alakult ideiglenes bizottság alelnökévé is. 1995–2006-ig az Európa Tanács Helyi Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Régiók Kamarájának tagja, póttagja. Több mint másfél évtizedig (1992–2008) a Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszövetségének elnökségi tagja. 1997-ben a Pápa és Környéke Területfejlesztési Társulás elnöke lett. 2006-2010-ig a Veszprém megyei kistérségi társulások delegáltja a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban.

 

    1998-tól majd kilenc, a rendészeti ügyekkel együtt szűk tíz esztendőn át a különböző nevű és hatáskörű önkormányzati szakbizottságok tagja, 2000-től alelnöke, azután ciklusonként váltakozva hol elnöke, hol meg alelnöke. Képviselői indulástól ugyancsak „állandó” tag a nemzetbiztonsági bizottságokban, majd 1999-től alelnök, azután sokáig „egyszerű” tag. Három ciklusban közel 9 évig foglalkozott nemzetbiztonsági kérdésekkel. 

A Fidesz-frakció jogi kabinetjének önkormányzati munkacsoportjában dolgozott, valamint a külügyi kabinet nemzetbiztonsági munkacsoportjának vezetője volt. Ellenzékben vezette az önkormányzati és területfejlesztési kabinetet. 2003. június 22-től (kisebb kihagyásokkal) 2015. november 1-jéig frakcióvezető-helyettes. 

Törvényhozói munkája kezdete óta a plenáris ülések aktív szereplője.

     Orbán Viktor miniszterelnök 2011. január 1-i hatállyal kinevezte Veszprém megye kormánymegbízottjává, majd négy évvel később (2014. május 5.) az összeférhetetlenségi szabályok miatt közös megegyezéssel megvált hivatalvezetői posztjától. A reformált törvényhozásban teljesen új, az igazságügyi bizottságban kezdett el dolgozni, de még szinte el sem foglalhatta alelnöki székét, amikor pályája során először kormányzati tisztséget kapott. 2014. június 15-i hatállyal a területi közigazgatásért felelős miniszterelnökségi államtitkár lett. 2015. június 1-től (többször hosszabbítva) 2017. május 31-ig Veszprém megye fejlesztési biztosa, akinek első számú feladata a forrásfelhasználási, a projekt-ipari, a térségfejlesztési célmeghatározások, szereplők és intézmények közti koordináció.

1998. június 18-tól a Pápát és a környező településeket átfogó (a 2011-es választási reform után Veszprém megye 4. sz.) kerületének parlamenti képviselője.  A választókerület egész területén oktatási és szociális, egészségügyi és kulturális és sport intézmények újultak meg. Pápa lett a székhelye a nemzetközi légiszállító programnak és ide települt a nemzetközi Nehéz Légiszállító Ezred. Szövetségi kötelezettségeinknek eleget téve több éves program keretében a kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy folyamatosan fejlessze a pápai katonai repülőteret, így az országban a legkorszerűbb katonai infrastruktúra épült fel, e mellett lehetőség van a polgári hasznosításra is. 2023-ra megépült a Pápát elkerülő út is.   

Művei: Szegénység, munkanélküliség mint önkormányzati probléma. = Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködése. Bp., 1997. – Hagyomány, polgárosodás, civil társadalom, = A Pápai Művelődéstörténeti Társaság millenniumi emlékkönyve, 2000.

Cikkek, tanulmányok: a Pápai Lapokban, a Pápai Hírlapban és a Comitatusban jelentek meg írásai.

Hobbi: sport, turisztika. 1982-től a pápai Vasas, 1994–1995 a Spartacus, 1997-től a PELC labdarúgója.

Adatközlő: Dr. Kovács Zoltán

Forrás: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 2001.

Születési dátum
Születési hely
Zirc
Részleges halálozási dátum
-
Foglalkozás
ügyvéd, Pápa város polgármestere, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott, Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője
További képek