Szülők: Varga György és Petróczi Zsófia földművesek.
Nős, felesége Bárány Ágota - nyugdíjas ügyvezető igazgató
Gyermekei: Ágota 1956, Győző 1963.
Tanulmányok: 1952 – lelkészi oklevél, Bp.
A csurgói református gimnáziumban tett sikeres érettségi vizsga után a soproni evangélikus hittudományi karon folytatta tanulmányait 1947 őszétől; itt a jeles alapvizsga letételét követően az időközben Evangélikus Teológiai Akadémiává átnevezett és Budapestre kényszerűen áttelepített intézményben fejezte be. A fővárosban szentelte lelkésszé dr. Vető Lajos püspök. Pápán, majd Bakonyszombathelyen és Őriszentpéteren segéd, ill. helyettes lelkész. 1954-ben választja meg lelkipásztorának a bakonyszombathelyi gyülekezet. Itt szolgált harminchárom évig. 1955-ben házasságot kötött Bárány Ágotával, aki igazi lelki társa a szolgálatban s hűséges hitvese hatvanhat esztendőn át. Két gyermekük született, Ágota 1956-ban, Győző 1963-ban. Fiukat fiatalon elvesztették. Három unokájuknak és négy dédunokájuknak örülhettek. 1986-ban a pápai egyházközség hívta meg lelkészének, ahol nyugdíjba meneteléig, tizenkét esztendőn át volt a gyülekezet szeretett lelkipásztora. Közben a Veszprémi Egyházmegye esperesévé választották; e tisztséget is nyugdíjba meneteléig, 1998-ig töltötte be. Nemcsak híveinek, de a rábízott lelkészeknek is hűséges lelkigondozója, szolgálatukban támasza volt, a gyülekezeteket rendszeresen látogatta, gondjaikban osztozott, a rendszerváltással együtt járó ingatlanügyekben odaadó körültekintéssel járt el. Működése idején Pápán újraindult az evangélikus általános iskola. Egész szolgálati ideje alatt minden igehirdetését lelkiismeretesen leírta: harmincnégy kötetnyi prédikáció őrzi tanúságtételét. Több fiatal indult el a lelkészi szolgálatra – főként a pápai gyülekezetből – Varga György szolgálati ideje alatt. Megannyi templomrenoválás, orgonafelújítás aktív szervezője, rádiós igehirdetéseket tartott, televíziós közvetítés színhelye volt szeretett gyülekezete. Igazi, s talán leghatékonyabb karizmája a fáradhatatlan családlátogatás, amely szolgálati helyein a templomba-járók létszámának növekedésével járt együtt. Bakonyszombathely díszpolgára, majd Pápa város is elismerő díszoklevéllel tisztelgett Varga György közhasznú munkássága előtt, elismerve ezzel a város ifjúságának és felnőtt lakosságának erkölcsi nevelésében végzett fáradozását. A nagymúltú város saját halottjának tekintette elhunyt lelkipásztorát, aki sokszor megvallotta: „Az Úr hordozott jó és rossz napokban.” Nyugdíjba menetelét követően is állandó kórház- és idősotthoni lelkipásztori szolgálatot végzett, felekezetre való tekintet nélkül nyújtott vigaszt a betegeknek, akik egy-egy kórteremben várták gyógyulásukat. Fáradhatatlan volt a szolgálatban, benne találta meg lelki örömét s életcélját. Nyugállományban is segített helyettes lelkészként Nagyalásonyban és Dabronyban, ahol örömmel várták vasárnaponként egykori esperesük tartalma, Krisztushoz hívogató prédikációit. Életének utolsó négy esztendejét feleségével együtt a tapolcai Gondviselés Alapítvány idősek otthonában töltötte, ahol társait vigasztalta, míg Ura, Jézus Krisztus csendes álmában magához szólította. Egész életútján elkísérte kedves igéje: „Az Isten szeretet; és aki szeretetben marad, az Istenben marad, és az isten is őbenne.” Sokan őrzik szívükben szolgálatának és személyiségének emlékét az örök élet bizonyosságában. Legyen áldott emléke s elvégzett szolgálatai. Feleségével együtt Pápán az Alsóvárosi temetőben nyugszik.
Cikkek, tanulmányok: cikkei jelentek meg a Lelkipásztor c. evangélikus szakfolyóiratban (A teológia és a pszichológia kapcsolata. A lelkész pasztorális szolgálata. A család jelentősége a fiatalok életében. Jeremiás és Ámos próféta szolgálata népe között.) A Lelkipásztor igehirdetéseit is közölte. – Az Evangélikus Élet c. hetilapban is megjelentek különböző jellegű írásai.
Adatközlő: Kertész Károly
Forrás: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 2001.