Apja Mayer Sebestyén pápai asztalosmester, anyja Haller Katalin. Pápán, a Petőfi utca több házában is laktak. Nem ismeretes, hogy Mayer Adolf hol tanulta ki a mesterségét, viszont iparigazolványát 1875. január 19-én Pápán váltotta ki. Még ebben az évben megházasodott, felesége Nemes Anna sárvári születésű, házasságkötésük is Sárváron történt. Nyolc gyermekük született: Lajos István (1876), Gyula István (1877), István János (1883), Dezső Ignác (1886), János Frigyes (1888), Elemér Lipót (1890), László Péter (1893), Ferenc József (1895 - három hónapot élt). Mayer Adolf kézműves könyvkötőmester volt, aki kereskedett is. Bérelt műhelye és boltja, (előzőleg Poppy Mátyás könyvkötő üzlete) Pápa belvárosában a Városháza Fő utca 27.szám alatt volt. Az 1872. évi Ipartörvény hatására megszaporodtak a vállalkozások, melyek visszavették Mayer Adolf üzleti forgalmát. Újdonságként helyi képeslapokat, anzikszkártyákat jelentett meg 1898-ban, melyekre rápecsételte saját nevét. Később már ő is alkalmazta az akkoriban bevett szokást, hogy nyomdáktól, kiadóktól bizományba árusításra átvett könyvekbe bepecsételte cégjelzését, ezzel reklámozva mesterségét. A városban folyamatosan alakuló papír- és könyvkereskedő, könyvkötő konkurenciája hatással volt Mayer munkáira. Díszmunkáinak többségét jelentő nyolcadrét imakönyvek kötésein ez jól nyomon követhető.
Mayer Adolf egyik leánytestvére, Karolina könyvkötő-feleség volt Pápán. Férje ifj. Skolnik Mihály (1835-1866) hirtelen 31 évesen meghalt, Gyermekeik: Mihály (1864-1866) Katalin Karolin (1865). Mayer Karolina özvegyi jogon 1866-tól legalább 1875-ig tovább éltette (könyvkötő, kereskedő) iparát alkalmazottakkal.
Pápán 1874-ben került sor általános iparos társulat, iparegylet létrehozására az Országos Iparos Szövetség alaptervezete szerint. 1888-ban a testületben a választmányi póttagok között találjuk Mayer Adolfot is. Minden munkája magas szaktudásról tanúskodik. 72 éves korában 1918-ban hunyt el, síremléke a pápai Kálvária temetőben található.
Gyermekei közül Gyula, később István követte és tanulta ki a mesterséget. Apja üzletét egészen 1936-ig vezette, amit később betegsége miatt egy pápai kezdő könyvkötőnek, Rhédi Károlynak adott el.
Forrás: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei Veszprém, 2012/27. Koncz Pál