Teológiai és bölcseleti tanulmányait Pannonhalmán és Budapeszten végezte. 1925. augusztus 6-án lépett a rendbe, 1930. szeptember 11-én ünnepi fogadalmat tett, 1931. június 21-én pappá szentelték. 1931-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Zenei műveltségét önműveléssel szerezte.
Tanított a bencés rend dunántúli gimnáziumaiban (Pannonhalmán, Kőszegen és Sopronban). Pápán 1934-től volt az intézet magyar, latin és ének tanára.
Vezette az iskola énekkarát, s az 1935/36-os tanévben megalakította az iskola szalonzenekarát. Karnagya volt a városi "Kárpát" szalonzene- és vegyeskarnak. A 30-as évek közepén Pápán és Veszprémben vezényelte Strauss: Cigánybáró című nagyoperettjét. Az 1938/39-es tanévben Pápán megszervezte Mécs László költői estjét. Az iskolák államosítását követően 1950-56-ig a celldömölki, ill. a győri bencés templom karnagya. 1956-84-ig az NSZK-ban és Ausztriában gimnáziumi tanárként, majd lelkészként tevékenykedett.
Cikkek: Könyv- és hangverseny-ismertetéseket írt a Pannonhalmi Szemlébe, a Pápa és Vidékébe és a gimnázium értesítőjébe.
Műve: Nekrológ Boksay Endréről = Bencés ért. 1940.
Irodalom: Bencés ért. 1939/40. Gaál 134-135.
Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997., http://lexikon.katolikus.hu/S/S%C3%BCmegh.html