Zenészcsaládból származott, szülei 1896-ban költöztek Pápára. Gyermekük művészi tehetsége már korán megmutatkozott. A Zeneművészeti Főiskolán szerzett tanítóképző-intézeti és énektanári oklevelet.
1911-től 1935-ig tanított az irgalmasnővérek pápai tanítóképzőjében. 1919-ben házasságot kötött Nemcsics Elek matematika-fizika szakos tanárral. Zongoraművészként számos dunántúli városban szerepelt. Repertoárjában Bach, Beethoven, Liszt művei mellett saját szerzeményei is szerepeltek. Petőfi, Vörösmarty, Sík Sándor költeményeire is írt dalokat, kórusműveket, miseénekeket.
Fő művei: Magyarok maradunk 1-2. (1922, 1926); A szent látomány: melodráma, 1930); Jöjj szívünkbe! (öt ének az elsőáldozók szentmiséjére, 1933); A tavasz csengetyűje... (35 ének iskolai használatra, 1936)
Irodalom: Pápa és Vidéke 1936. június 28. 2. Ranolder ért. 1935/36.
Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997.