Apja: Löwinger Ignác községi körorvos, anyja: Salzer Betti. A család 1868-ban Lovászpatonára költözött – gyermekéveit ott töltötte. Az alsóbb iskolákat és részben a középiskolát is a szülői házban végezte.
1869-1872 között a pápai bencés algimnáziumban járt magántanulóként. Középiskolát Budapesten az V. kerületi főreáliskolában folytatta. 1876-ban iratkozott be a budapesti József Műegyetemre, ahol tanulmányait 1980-ban fejezte be. Az utolsó tanévben tanársegédként dolgozott a mechanikai professzor mellett. Gépészmérnöki oklevelet 1893-ban kapta meg.
Az 1879-ben tagja lett a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. 1881-ben a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában, 1882-től a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárában előbb konstruktorként, majd osztályvezetőként, 8 évet pedig főmérnökként dolgozott. Életpályájának ezen időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke (gőzerejű talajművelő gép) megtervezésében.
Jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. 1885-ben ismertetette első találmányát, a dinamómétert a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1887-ben a Hollán pályadíj II. fokozatával tüntette ki. 1892-ben megjelent „A gázmotorok elmélete” című dolgozata. Tanulmányát a Mérnök Egylet 1893-ban a Hollán-pályadíj I. fokozatával tüntette ki.
Bánki Donát és Csonka János közös tevékenysége nagyszerű eredményekkel járt. 1893. február 11-én nyújtották be szabadalmi kérelmüket „Újítás a petróleum-motorokon” címmel. 1893-ban készült az első Bánki-Csonka-féle benzinporlasztó – amely fél évvel megelőzte a Maybach karburátorának szabadalmi bejelentését. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanó motorját (amely a Bánki-motor nevet kapta), továbbá elkészített egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt. 1898-ban szabadalmaztatta a víz-befecskendezéses motorját.
1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését.
1901-ben kezdte meg kutatásait a gőzturbinák elméleti és gyakorlati problémáinak területén. Ekkor jelent meg a „Gyakorlati hydraulika és hydrogépek” című jegyzete (I.-II. kötet). 1902-ben készült el elsőkerék-meghajtású autobomilja, mellyel messze megelőzte korát. 1909-ben repülőgép stabilizátor műszert szerkesztett.
1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia-levelező tagjai közé, 1914 és 1916 között a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották.
1916-ban jelent meg „Energiaátalakulások folyadékokban” című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Cserháti-díjjal, egy évvel később pedig Aranyéremmel jutalmazta. – A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent. 1917-ben német nyelven „Neue Wasserturbine” címmel ismertette új találmányát: a kettős átömlésű vízturbinát, amely elsősorban az alacsonyesésű vizek energiájának hasznosítására – malmok vízikerekének helyettesítésére – szolgált. 1918-ban a Molnárok Lapjában magyar nyelven is megjelent. Alkotásai közül kiemelkedő az 1918-as Vaskapu-vízerőmű terve.
Magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítette. Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést. 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára.
Emlékezetére a Gépipari Tudományos Egyesület a Budapest Műszaki Egyetem Emlékérmet, a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Kara Emlékplakettet alapított. Nevét viseli több műszaki középiskola, a fővárosban egy park és egy utca is. Alkotásai közül a hazai Országos Műszaki Múzeum mellett a müncheni Deutsches Museum-ban három jelentős munkája – a Mechwart-eke, a Bánki motor és a Bánki turbina – megtalálható.
Művek: Gyakorlati hidraulika és hidrogépek. (Jegyzet I–II.) Bp., 1901–1902. – Gőzturbinák. Légsűrítő gépek. Bp., 1903. – Energiaátalakulások folyadékokban. Bp., 1916. – Neue Wasserturbine. Berlin, 1917. – A Vaskapu-vízierőmű tervezete. I–II. Bp., 1918. – Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana. Bp., 1932.
Irodalom: Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. (Szerk.: Terplán Zénó.): Bp., 1984. – Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. (Főszerk.: Nagy Ferenc.) Bp., 1997. – Berecz Endre: A pápai volt bencés gimnázium neves tanítványai 1806-1948 – megjelent 2009., - Bartháné Borsó Katalin: Lovászpatonának szeretettel. I. Lovászpatona, 2012.
Forrás: Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon Veszprém, 2014. http://www.uni-obuda.hu/egyetem/nevadok/banki-donat-old, http://bankitatabanya.hu/banki/index.php/banki-donat
