Apja: Bácsi József földművelő kisbirtokos, anyja Őri Julianna.
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, ahol Bognár Endre lelkész és Nagy Lajos kántortanító példája meghatározó indítást adott az egyház és a haza szolgálatába állított pályáján. 1923-ban a soproni evangélikus líceum után teológiát tanult. Ez időben teljesedett ki zeneszeretete, hegedű iránti vonzalma, sőt hegedűkészítő tudománya is. 1927. évi lelkésszé szentelését követően segédlelkész Szentantalfán majd Uraiújfaluban. 1930-ban Győrben hitoktató vallástanár. Győr küldöttjeként 1931-ben részt vett a Soproni Teológiai Konferencián, valamint a vallásoktatók budapesti ifjúsági konferenciáját. 1931-ben Celldömölkön lelkész. A városban több átalakítást kezdeményezett az iskola és a templom környékén, szorgalmazta Mersevát templomának építését.
1938-ban került Pápára, csaknem két évtizeden át tevékenykedett a város történetében. Érkezésével felélénkült a kulturális és egyházzenei élet. Leányegyletet, Nőegyletet, Ének- és Zenepártoló Egyesületet, Evangélikus Ifjúsági Egyesületet hívott életre a pápai egyházközségben. Vezetésével állították helyre az iskolában és a parókiában okozott háborús károkat. 1949-ben a templomot renováltatta. A városi és egyházi ünnepek kezdeményező szervezője, szónoka és énekese. A Jókai Kör Igazgatótanácsának több választási ciklusok volt tagja. A háború idején évekig tábori lelkész.
1954-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspök-helyettessé nevezte ki, 1957-ben az Egyházegyetem tanácsának, valamint szeretetszolgálati munkát segítő Egyházegyetem Diakóniai Osztályának is tagja.
Írásai jelentek meg a Magyar Nyelvőr-, a Magyarosan nyelvművelő folyóiratokban és a Kapy Béla ev. püspök által alapított Harangszó c. hetilapban.
Bácsi Sándor bronz-domborműves emléktábláját Pápán, az ev. templom udvarán 2004-ben állítatta a gyülekezet.
Forrás: Bartháné Borsó Katalin: Apáink szülőföldje, Pápa, 2015, Fotó: Csapó Attila (unoka) 2016. Fotó készítésének ideje: 1988.
