A gimnázium elvégzése után az ausztriai Weisskirchenben, majd a bécsi katonai akadémián tanult, ahol 1883-ban hadnaggyá avatták.
Két évig a 13. sz. ulánus ezrednél, 1887-től főhadnagyként Lembergben szolgált. Az 1891–1893-as években, Bécsben lovagló-tanári iskolát végzett.
A Pápai 7. Honvéd Huszárezred parancsnoki posztját 1912. május 4-én vette át, 1914. augusztus 9-én ezredesként vezette a pápai huszárokat Galíciába. Októberben dandárparancsnok, 1915 júniusában orosz hadifogságba került, ahonnét novemberben megszökött. 1916 végén vezérőrnagyként harcolt az orosz fronton.
1918 őszén visszatért Pápára, részt vett a város közéletében. 1920 decemberében altábornagyi rangot, a háborús években számos magas kitüntetést kapott. Pápán, a Fő tér 21. sz. ház falán 2001 óta tábla őrzi emlékét. Sírja a soproni Szent Mihály temetőben található.
Irodalom: Fejes Sándor: Gróf ~ huszár altábornagy 1862–1921. Pápa, 2002.
Forrás: Varga Béla: Veszprém megyei Életrajzi Lexikon, Veszprém, 2014.
