Középiskolába Székesfehérvárott és Budapesten járt. A Pápai Református Teológiai Akadémiát 1885-ben végezte el, majd Csajágon, 1886-tól Mezőkomáromban, 1893-tól pedig Sárkeresztesen lelkész és egyházi tanfelügyelő. 1931-ben nyugalomba vonult Balatonkenesére, ahol korábban is gyakran tartózkodott, ahol feleségül vette Szánthó Ilonkát, Soós Lajos költő unokahúgát. Több száz szépirodalmi munkája jelent meg budapesti, Fejér és Veszprém megyei lapokban, valamint az 1913-ban alapított Balatonkenesei Hírlapban. Egyházi műveket is írt, tanügyi írásokat publikált. Elbeszéléseiben sok szeretettel szól a Balatonról, a tó partján élő emberekről, szokásaikról. A Visky lányok című regénye korrajz az 1870-es évek Mezőföldjéről, egyháztörténetéről. Fejér vármegye reformációja címmel történelmi visszaemlékezést írt.
Művei: Szerelmes kisasszonykák. (elb.) Veszprém, 1887. - Balaton-melléki történetek. (elb.) Veszprém, 1892. - A Visky Lányok. (r.) Pápa, 1899. - Ravatal mellett. 1-2. Köt. (Imák.) Debrecen, 1910. - Nádfedelű házak alatt. Szentgotthárd, 1911. - Szép Balaton mellől. (elb.) Debrecen, 1912. - A 6-ik parancsolat. Bp., 1916. - Fejér vármegye reformációja. Bp., 1917.
Irodalom: Babay Kálmán. = M. Hl, 1899. máj. 28. - Sziklay János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp. 1941.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.