A teológiát Nagyszombatban végezte. 1732-ben szentelték pappá. Plébános Pázmándon, 1734-től Válon, 1737-ben kerületi esperes. 1747-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megbízásából egyházlátogatást végzett a kerületben, aminek jegyzőkönyve megtalálható az érsekség levéltárában. 1749-ben tb. kanonok, 1755 után plébános és esperes Veszprémben, 1758-tól c. apát, 1762 után általános püspöki helynök, majd 1773 és 1777 között káptalani helynök, később ismét általános helynök. Tevékenyen részt vett az egyházmegye irányításában. Megáldotta a bakonyjákói és a várpalotai templomokat, megszentelte a veszprémi szeminárium alapkövét. Saját céljaira készítette 1764-ben az egyházmegye legrégibb, kézzel írott Névtárát, amely teljes képét adja a 18. századi egyházmegyének. Ekkor 11 esperesi kerületben, 171 plébániával, Barcstól Budáig terjedt.
Művei: Connotatio Districtuum Parochiarum et Parochorum olmae Dioeccesis Wesprimiensis 1764.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.