1902-ig Eisennagel Gyula. A gimnáziumot Veszprémben, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1914-ben a filozófiai tudományok doktorává avatták. Az első világháború alatt tényleges katonai szolgálatot vállalt. A Tanácsköztársaság idején egy hónapi börtönre ítélték. 1919 és 1931 között katonai középiskolákban, majd két évig a Ludovika Akadémián tanított. 1932-ben Szegeden magántanári képesítést szerzett. 1936-ban őrnaggyá, 1942-ben ezredessé léptették elő. A háború alatt a Hadilevéltár könyvtárának vezetője, a felszabadulás után a Hadimúzeum és Levéltár parancsnoka. A közép- és újkori magyar hadtörténettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg Veszprém megyei hírlapokban és szakmai folyóiratokban.
Művei: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913. - A magyar katona. (A magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése. (Társszerző.) 1-3. Köt. Bp., 1932. - A magyarok hadművészete. Bp., 1933. - A magyar tüzér. (Társszerző.) Bp., 1938. - A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át. Bp., 1942. - A m. kir. Hadilevéltár törökkorabeli iratanyaga. Bp., 1943. - A magyar gyalogság. (Társszerző.) Bp., 1944. - A magyar huszár. (Társszerző.) Bp. Én.
Irodalom: Hetés Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után. = A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. Bp., 1987. - Sziklay János.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.