Főként Ausztriában működött, de Csehországban és hazánkban is jelentős tevékenységet fejtett ki. 1759-től a bécsi akadémia tagja. Számos oltárképet, köztük a zircit, de főként fal- és mennyezetfreskókat festett, a velencei és egyben az osztrák hagyományok méltó folytatójaként. Korai alkotókorszakának egyik fő műve a sümegi plébániatemplom fal- és mennyezetkép-sorozata (1757-1759). A templom előtt bronz mellszobra (Marton László alkotása), a Sümegi Panteonban emléktáblája látható. Sümeget követték az Erdődy-kastély és kápolna freskói, a feltoronyi kastély dísztermének allegorikus mennyezetképei, a győri és a váci székesegyházak mennyezetének freskói. A pápai plébániatemplom mennyezetének Szent István-freskói klasszicizáló stílusban készültek (1781-1782). A templom falán tábla őrzi emlékét. A szombathelyi püspöki palota nagytermének mennyezetképei 1783-ban készültek, a székesegyház freskóinak festését tanítványai fejezték be. Újabb adatok szerint a komáromi templom falképei 1760-ban, a pozsonyi váré pedig 1767 körül keletkeztek. Az egri líceum kápolnájának mennyezetképei késői alkotókorszakának hűvös higgadtságát tükrözik (1792-1793).
Irodalom: Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Bp., 1922. - Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. Bp., 1922. - Kapossy János: ~ a szombathelyi püspöki palotában. Szombathely, 1943. - Végvári Lajos: A sümegi ~ freskók. Bp., 1958. - Garas Klára: ~. Bp., 1960. - Barokk és ~. Veszprém, 1992. (Pannon Panteon 6.) - Végvári Lajos: A sümegi templom remekműve. ~ halálának 200. évfordulója. = Új Horizont, 1996. 4. sz.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.