Háromgyermekes parasztcsalád legfiatalabb tagjaként született. A háborús éveket leszámítva mindvégig szülőfalujában élt és földművesként dolgozott. Tizenhat éves korában kezdett verseket írni. Fiatalon még egy színdarabot is írt, Itt hagyom a falutokat címmel. A harmincas évek közepén az Ifjúság c. lap és az 1935-ben megjelent Tavaszi szántás c. antológia közölte írásait. Első verseskötetét 1936-ban Pápán, Bakonyerdő címmel, Drach Márton könyvnyomdája jelentette meg. Ezt életében csak három követte. Több alkalommal vett részt, nyert díjat országos verspályázaton. Alkotásaiból több alkalommal szerveztek irodalmi estet, a Veszprémi Irodalmi Színpad is néhányszor műsort adott verseiből. Írásaiban elsősorban a haza sorsa, a Bakonynak és szűkebb környezetének, Csesznek-Bakonyszentkirály környékének szépsége, a falusi élet, és a költészetet mindenkor megtermékenyítő szerelem jelenik meg.
Művei: Bakonyerdő. Versek. Pápa, 1936., (Reprint. Pápa, 2000.) - Bakony, te szép hazám. - válogatott versei. Bp., 1985. - Hol van már a paraszt? Bp., 1990. - Alkonyati séta a Bakonyban. - versei. h. é. n.
Irodalom: Tatay Sándor: A szentkirályi kalendárium. = Élet és Irodalom, 1987. febr. 13. - Köntös László: Parasztköltők. = Reformátusol Lapja 1988. márc. 13. - Bajor Nagy Ernő: Vannak még parasztköltők. = Szabad Föld, 1994. szept. 20. - Müller Anikó: Mint vadon termett virág. ~ a bakonyszentkirályi parasztköltő életéről vall. = Napló, 1995. júl. 22.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.