A Bécsi Pázmáneumban nevelkedett. 1651-ben Lilienfeldben tett fogadalmat. Rendi növendékeknek bölcseletet adott elő, amikor a Zirci Apátság helyreállítására szólították fel. 1660-ban nevezték ki zirci apátnak, kinevezéséhez I. Lipót is hozzájárult. A teljesen romos, elpusztult Zircen nem tudott letelepedni, 1868-ban Pápán vett házat (a mai Márton István utcában) és innen próbálta szervezni az apátság ügyeit, a birtokhatárok megállapítását. Kíméletlenül küzdött a birtokok visszaszerzéséért, ezért sok ellenséget is szerzett. 1666-ban kieszközölt egy bírósági döntést, amely szerint Thury György utódainak a zirci zálogbirtokokat 8000 forint lefizetése ellenében kötelességük átengedni. Lilienfeld kész volt az összeget kifizetni. A Thuryak a döntésnek vonakodtak eleget tenni. 1676-ban újabb pert indított. 1678. november 23.-án, a badacsonyi szőlő felé tartva, Gyulakeszi táján török portyázók, vagy ellenségei közül valakik meggyilkolták. Lilienfeld ezután már csak perjeleket, illetve adminisztrátorokat küldött Zircre.
Művek: Christus Nascens.. Viennae, 1653.
Irodalom: A Ciszterci Rend tört. - Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Bp., 1942. - Hervay F. Levente: A Ciszterci Rend története Magyarországon. = Lékai Lajos: A ciszterciek. Bp., 1991.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.