(Avraamovity,Opiszanie drevnosztij szrbszki, Belgrád 1847, 16. l., hasonmással együtt;Safarik id. m. és oszt. 3. l., Miklosich id. m. 4. l.)

(Magyarfordítás.)

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet, és rajta azembereket. Ő megáldá azokat, és ada nekik hatalmat minden teremtményei felett,s teve némelyeket császárokká, 355másokat fejedelmekké vagy uralkodókká,s kinekkinek meghagyta legeltetni nyáját, és megóvni minden rosztól, melyaztérhetné. Ennél fogva testvérek, a legkegyelmesebb Isten a görögöketcsászárokkal, a magyarokat pedig királyokkal erősíté meg; és valamennyi népeketnyelvek szerint osztályozván, s nekik törvényt, státus-szervezeteket, szabályokatés uralkodókat adván, végtelen bölcsességgel állíta fel közöttök szokáshoz éstörvényhez képest határokat. Kimérhetetlen kegyelmében s emberszeretetében déd-és nagyapáinknak hasonlólag adá uralkodni ezen szerb földen; s minden,bárminemű rendeletében nem akará, hogy azok, kiket a többiek fölé helyezett, azemberiség romlására legyenek. Ő engem is nagyzsupánná tett, ki a sz.keresztségben Némánya Istvánnak neveztettem. Én a nagyapai örökségetmegújítottam, s jobban megerősítettem. Isten segitségével s Istentőladományozott saját eszélyemmel emeltem nagygyá a feldúl nagyapai örökséget, sahoz még a tengermelléki vidékből Zetát a városokkal együtt; Albániából pedigPilotot, és a görög földből Labot Liplanéval, s azon kivül Glebocsiczát,Rjekát, Zagrlatot, Ljevcsét, Bjeliczát és Lepeniczát szereztem hozzá. Midőnmindezt Isten segítségével és saját fáradságommal megszereztem, s mindenüttIsten pártfogásával a békét és nyugalmat helyreállítottam volt, elhatárzámmagamban elmémet élesíteni és oktatni eszemet; lelki üdvösségemről és arrólgondoskodni, melyik oldalra jőnék a rettenetes itélet napján, s miképutánozhatnám az angyalokat és az apostolokat, s követni a Megváltó szavait:„Vegyétek fel igámat, s tanuljatok tőlem, mert én szelíd és szerény szívű vagyok;igám elviselhető és terhem könnyű.” Sok idők lefolyta után az énlegkegyelmesebb Megváltóm imádságomat és kivánatomat nem veté meg; mint bőkezűmunkaadó és jutalomosztogató, kinek szűz ajka így szól: „Én nem jöttem híni azigazságost, hanem bűnöst a vezeklésre.” S én is az ő könyörületességéből ezenidőben váratlanúl öntudatra ébredvén, átláttam, hogy a földnek minden érdeme ésdicsősége hiú, és az életnek minden szépsége és kecsegtető reménye múlandó,miként a füst. Krisztus szeretete mindinkább lekötött, ámbár rája méltatlanvalék. S tüstént lemondtam uralkodásomról, és mindenről, mi enyém volt, ígytetszvén ez Krisztusnak és 356a legszentebb Istenanyának; s méltónak talált ő engemetbünöst szent és jóságos igáját hordani, és az angyalok és apostolok tisztes,nagy és kis közösségének részesévé tett. Midőn tehát ez mind velem ily módonmegtörtént, trónomon a Krisztustól nyert uralkodásomban drága fiamat Istvánnagyzsupánt és önuralkodót, Istentől koronázott Elek görög császárnak sógorát,hagytam hátra; s ha méltatlan vagyok is Krisztus rabszolgájának (rab)neveztetni, én Simeon barát, megáldám őt minden áldással, melylyel Izsák fiátJakobot (áldotta meg),hogy uralkodása idejében minden jó igyekezetében teljes sikere legyen, s hogy őa keresztyén békét szivére vegye, s az egyházról és annak szolgáirólgondoskodjék, s ne legyen soha bűnös Isten mindenek teremtője előtt. Ezek utánJézus Krisztus Megváltóm akarata szerint, mint a szentirás hirdeti, hogybármiféle próféta hazájában fel nem vétetik; kezdtem erősödni gondolkozásomban,hogy ismerőseim és gyermekeim köréből távozzam, s oly helyre jussak, holmegváltásomat keresem. Megváltóm engem és kivánságaimat el nem hagyá; sőtinkább örvendett a megtérő bünösnek. Én hazámból elindúltam a szent hegyre, (szveta gora, hagiosz órosz,athosi vagy szent hegy), és jutottam az egykori kolostorhoz,melynek nevel Chilendár, és mely a legszentebb és dicsőbb mennyei királyné, azIstenanya, bevezetésének szentelve van, a hol egy követ sem találtam a másikonépen, mert egészen el volt rombolva. Öregségemben fáradoztam (annak megujításában)támogatva fiam István nagyzsupán által. Megváltóm méltóvá tett alapitójáválennem, s én gyüjtém össze elszórt részeit, és újra felépitém a mennyeikirályné és Istenanya kivánatára. A prizreni czártól (?) pénzajándékokat kérék,s azokat a szent Istenanya kolostorának a szent hegyen adám; hozzácsatolvaNeprobiste, Momusa, Szlamodravi, Retivlja, Trnja, Retivscsicza, Trnovacz, Hotsafalukat és másik Hocsa vásárt; és itt alapíték két szőlőt és négy olajkertet,egyet Trapezában, a másikat Dabsorában, a harmadikat Golisevóban, a negyediketParikéban; hozzáadván minden olajkerthez két munkást és Bogatsa erdős hegyet; sa vlahok közt Radovot, Szudusztvót és Girgevót, és ehez egészben 170 vlahot; sajándékozék évi jövedelmemből annyit, mennyi lehete, és Zetában kanczákat és 30mérő sót.

357Sha a kolostor valamelyik embere vagy vlah megszöknék a nagyzsupánhoz vagy másvalakihez, az visszaszolgáltatandó; azon esetben pedig, ha a zsupán valamelyikembere a kolostoréihoz menekülne, hasonlag visszaadandó. Mindent, mit a szenthegyen lévő kolostornak adományoztam, se gyermekeim, se unokáim, se rokonim, semás valaki ne vonja vissza. Ha sértené ezt valaki, legyen bírája Isten, s aszent Istenanya a rettenetes ítélet napján lépjen fel ellene mint vádló,valamint én is, a bünös Simeon.

(Simeonkeresztjele és aláirása.)