(Miklosich id. m. 31. l.)

351(Magyar forditás)

Az atyának, és fiúnak és szent léleknek nevében. Amen. Urunk Jezus Krisztus mogtestesedése 1247. esztendeje február 11-kén. Én Odola Preden fia Krajnából, az öregektől mint ismeretes barátimtól és minden krajnai emberektől mint követ küldetvén, egyszersmind saját nevemben is eljöttem Raguzába megállapítani örök békességet és szeretetet a krajnaiak és raguzaiak közt, u. m. a birákkal és tanácsnokokkal és az egész raguzai községgel; örök békességet és szeretetet esküvel a szent evangeliumra fogadván, és igérvén, hogy a krajnaiak nem bántalmazzák a raguzaiak embereit, se vagyonukat, se földeiket; s azokéit sem, kik kenézségök (rectorságuk) alatt vannak; sőt hogy mások által sem engedjük meg azokat bántalmaztatni, és a kenézségökhez tartozók közől senkin bántalmat nem ejtünk. S hogy a krajnaiak, ügyeik lévén a raguzai kenézségben, senki által ne bántalmaztassanak; (s ők) oda jövén vagy onnan elmenvén Raguzában szállást ne tartsanak. Hogyha a raguzaiak az almissaiakat megtámadják, mi krajnaiak semmikép az almissaiaknak se tanácsot, se intést nem adunk; de a raguzaiaknak adunk segitséget (kerma), ha azt kivánják. Ha a krajnaiaknak valamelyike raguzait bántalmazna, vagy raguzaiak avagy a raguzai kenézséghez tartozók által bántalmaztatnék, olyan krajanai jelenjen meg Raguzában és a raguzai curiában tegye meg az igazságot, saját magáért kezességet adván, mikép igazságot tenni fog: s ha ügyvesztes (lesz), fizessen saját vagyonával, a mit kárt okozandott; s ha nem volna neki mivel fizetni, adja ide személyét (saját magát a nyakig). Ha pedig valamely krajnai más valakivel ez előtt azt tette, a mi itt irva van; és bántalmat követne el, ezen krajnai jöjjön Raguzába, és tegyen igazságot a raguzai curia előtt, a mint itt fen irva van; ha pedig ilyen krajnai nem jön Raguzába igazságot tenni, mi őtet közülünk száműzzük, és a mi bántalmat teendett, azt mi fizessük. S Ulczinattal is akarunk szeretetet és békességet tartani, a meddig ők a raguzai hatóság (sztol) alá tartoznak. És mi valamennyi krajnaiak minden ötödik évben megujitjuk ezen esküt (rot), és minden krajnai 14-ik életévétől fogva saját magáért tegyjee hitét ezen békességre; a mely krajnai pedig erre nem esküszik, azt mi tanácsunkba fel nem vesszük; s ő legyen kizárva körünkből, sőt mindenét semmivé teszszük.

†. Mi pedig birák, tanácsnokok és Raguza város egész községe esküszünk Istennek szent evangeliumára, hogy sem magunk, sem mások által rajtad, Predenity Odolán bántalmat nem ejtünk; se nem öregeiden és a hozzád valókon, se nem a krajnaiakon és vidékteken; sőt inkább, hogy örök békességet tartunk veletek. S ha valamely krajnainak keresete lesz raguzai ellen, legyen az bár a multra vagy a jövőre nézve; jöjjön el olyan krajnai Raguzába curiánk elejébe, hogy igazságot szolgáltassunk neki amannak vagyonából, vagy hogy azon polgárt magát személyében (nyakáig) neki oda adjuk; a mint az igazság azt kivánja.

In membrana appensa. Derzsimir kenéz iránt tisztelettel, annak testvéreitől, Djedomiritytól és Jezsebodactól, és Tverdjenitytől, és Bjelemirtől, és Sztoaniscstól, és Hodomiriscs Gradisetől, és unokatestvérétől, és Vlkasiscs Razmientól. Mi szeretjük békességteket és jóságtokat. S az egész község részéről eljött Odola testvérünk, és a raguzai kenéztől (küldetve) Gergely; s (ezek) inditottak minket az esküre; és mi magunkévá tettük ezen esküt, és hiszünk abban.