(Tvrtkovity id. m. 31. l.; Miklosich id. m. 51. l.)

(Magyar forditás.)

Királyságom irja azt, hogy tudva legyen mindenki előtt. Királyságom kegyelmet tett Raguza városnak, hogy járjanak kereskedői királyságom földjén és vásárhelyein szabadon, s hogy háboruba ne menjenek (ne legyenek kötelesek katonáskodni), s a szerb földen semmiféle ember, kicsi vagy nagy, raguzait le ne tartóztasson; s hogy lovaik adó fejében tőlök el ne vétessenek, sem nem valamely munkára; s hogy ne kényszerittessenek akaratuk ellen húst venni, akár legyen az birkahús, akár disznóhús, akár a királyé vagy más bárkié, sem kicsiben sem nagyban, kivéve, hogy a hol a király húsa árultatni fog, s az egész vásáron kihirdettetik, mikép húst senki ne áruljon s ne vegyen mindaddig, míg a király húsa eladva nincsen; s hogy erőszakkal ne vétessék el tőtök sem bibor (posztó), sem méz, sem liszt, sem semmi más nemű áruik; s hogy házaik meg ne pecsételtessenek, sem a király, sem a főurak részéről. S valamint tövény van nekik Bereszkován 289régi időtől fogva, úgy legyen az nekik Rudniczán (rudnik-bánya) is, és más uj törvényt számukra királyságom ne hozzon. S ha valakinek teláltatnék olyana (otrok?), ki máson bántalmat ejtene, ezen esetben az uron (gospodár = házi úr) ne keressék azt, hanem a bűnösön. Ha vérengzést követne el valakinek családbélije (djetik), az úr azt adja; s hogyha ki nem adná, fizesse az úr a vérdijt (vrazsda), a mint azt fizetik a szászok (!) is. S hogy királyságom földjén és vásárain szabadon járhassanak; hogy ha valamely falunál megkárosittatnának, fizesse ezt a legközelebbi falu; ha pedig a falu nem fizeti, fizesse királyságom. Várak építéséhez vagy őrzéséhez munkával járulni nem tartoznak; s ha találtatnék, hogy adósság van szerb és raguzai közt, itélet hozattassék egy szerb bíró és egy raguzai előtt, s a mit ezek ítélnek, az végrehajttassék. Királyságom előtt pedig jelenjenek meg hűtlenség, béketörés (vrazsda), családi viszony, és törvény magyarázat (za kon, helyesebben zakon) esetében; ezekben királyságom előtt legyenek ítélve a raguzaiak. S azon kereskedők, kik árat visznek, ha Berszkován lerakják azt, fizessenek vámot; ha pedig a mellett el viszik, hogy ott eladják, szintén fizessenek vámot. S ha valaki raguzai szőlőkben kárt tenne; idéztessék ilyen királyságom elé, hogy mennyiben ő bűnösnek találtatnék, annyiban királyságom elégtételt határozzon, (s) az embert kiadja; ha pedig ki nem adná, királyságom fizessen. S hogy különben is királyságom tartsa őket (a raguzaiakat) azon törvény szerint, mely nekik volt adva királyságomnak szentül elhúnyt atyja urától, hogy királyságom földén szabadon járjanak. S ezen kegyelmet tette királyságom Verchlabon, hova királyságomhoz Raguzának követei Krusity Miklós és Foszkovity Bincsula jöttek. S ezan okmány készült Krisztus napján mindenkinek tudtára † Uros István király. †