(Avraamovity Demeter, Opiszanije drevnostii szrbszki u szvetoi gori, Belgrád 1847. 32. l.; Miklosich Ferencz, id, m. 57. l.).

(Magyar fordítás).

A mennyei észnek ti isteni erei a térben, test nélkűl a magasban röpülő hadai az angyaloknak és arkangyaloknak; kik a frigyládából az égi kenyér oltáráról tartatván, az üdv testesedését hirdettétek, s nem taníttatván, azt mégis a legszentebb méhben láttátok; kik a pásztorok dicsénekébe vegyűlvén, s a mágokkal együtt az útmutató csillagot követvén, a csodától áthatva, a jászolban nyugvó gyermek előtt (voltatok); képtelenek, legtisztább uralkodónő istenanya, (Isten) kegyelmének könyörületéből és az emberek iránti szeretetéből lévő szűzeséged tiszteléséhez hozzád illő dicsőítéssel járulni. Az embernek pedig bűnös lelke és fertezett ajka hol várhatott volna ily kincset, ily teljesedést s ily reményt? Az, a ki a gyógyforráshoz nem közeledik, ki által fog gyógyíttatni? Az, a ki vaknak született, hol láthat ilyen arczot, oly szépet, oly jóságost, oly tiszteségest? főkép oly fertezett és szeplősített arczczal, mi módon lehet a te oly rendkívűli szűzeséged tisztaságának dicsőségét hirdetni? Mindezen fogyatkozásokban, én szegény bűnös mit cselekedjek? Nemde bűneim zivatarától ide és oda hányatva csak hozzád folyamodhatom, Istennek anyja, keresztyének szószólója, hívek menhelye. Te kegyelmes vagy, és az urat, ki kegyelmes, születted; légy kegyelmes hozzám bűnöshez, ki mindeneknek legbűnösbike vagyok. Minthogy tudom, hogy szűlésednek folytán a szent háromságban részesűltél; ne tagadd meg tőlem bűnöstől, hogy a bűnösök közűl engem is, ki előtted könyörgök, abban részesítsél; te ki legtisztább méhedből szűltél, ki a vakon szűlötteknek látást adtál, s a holtakat feltámasztottad. Én uralmadnak kegyelmében részt nyerni a legutóbbi időre maradtam hátra; ne szégyenítsd tehát meg várakozásomat; adjál világot nekem a vakon szűlöttnek, támaszszál fel engem halottat; engedd meg, hogy rajtam is dicsőíttessék a te szent neved. Ezeket pedig mindeneknek tudtára írta királyságom, hogy azon privilegiumok (chrisobolonok vagy aranypecsétű oklevelek) közűl, melyeket nagyatyám és atyám a szent hegyen (u szvetiei gorie, azaz athosi hegyen) lévő chilendári szent istenanyának adott, falukról, vlachokról 290és legelőkről, királyságom egynémelyt megrongált állapotban, mást elveszetnek talált; tudván királyságom őseim és szűlőim adományait, azokat ezen privilegiumba (arany bullába) beirtam: Gyurgevity, Petrovity, Krussevo, Knin, Rubity Pataka, Dresztnik, Grebnik, Govni, Dolicz, Trg, Kninicz, Petercse, mindkét Vranik, Bjelicsiscsi, Vidjenie falukat; s ezen falukban két szőlőt, az egyiket Krussevóban, a másikat Pekben (Ipekben); Érsek-Pek felett Scsupelt, a Bisztricza mellett Zahacsot, a e mellett a méhtenyésztő helyet (ulyenik) és a méhtenyésztőket. A méhtenyésztők nevei pedig ímezek: Dobarko és testvére Bratoszlav, Braien, Gnusza; s ezen méhtenyésztők semmi egyéb munkára ne legyenek kötelezve, egyedűl csak mézet készíteni; ha pedig idő folytán a méhtenyésztő hely elpusztúlna, ezen méhtenyésztők azt a magok fáradozásán és költségén állítsák vissza. Továbbá Prizren mellett ezen falukat: Szlamodrazset, Neproviscset, Momussat, mindkét Hoticsit, Alsót- és Felsőt, s Dobrodoljeni felét, melynek másik fele a sztudeniczai szent istenanyáé; s Zselesisesiben fél szőlőt, melynek másik fele a sztudeniczai szent istenanyá-é; Trnovcziban Alsó-Hoticsi alatt a méhtenyésztő helyet, és ehhez két méhtenyésztőt Moraviczában, Brezovát a Loznicza melletti tartozékföldeivel (zaszelo), a Morana mellett egy szőlőt, a Zéta mellett Kamenicza felét az emberekkel együtt kik domusikoknak (zselléreknek?) neveztetnek; a Pláva mellett Doszugje falút földeivel és a vlachokkal (pásztorok, vagy jobbágyok) Voihna kenézet gyermekeivel, ennek vejét Prvoszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Sztaniszlavot, és másik testvérét Brzotityot, Dragumirt gyermekeivel, ennek fiát Bunilot gyermekeivel, és másik fiát Bratant gyermekeivel, Prjedimirt gyermekeivel, ennek testvérét Serbánt gyermekeivel, Njegoszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Radot gyermekeivel, Desziszlavot gyermekeivel, Bajlot gyermekeivel, Dragoszlavot gyermekeivel, Sztanilót gyermekeivel, Jaroszlavot gyermekeivel, Radotot gyermekeivel, Krajszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Vojszlavot, ennek nagybátyját Grdusztot gyermekeivel, és másik nagybátyját Voihnát gyermekeivel, és vejével, ennek testvérét Petralityot gyermekeivel, Deszimirját gyermekeivel, Grdovity Desziszlavot gyermekeivel 291és fogadott gyermekeivel (szirak), Mirjennel és Bratannal, kiket Görögországból magával hozott; ennek fiát Gosztimirt gyermekeivel, Hlapotát gyermekeivel, és fiát gyermekeivel, Hraniszlavot gyermekeivel, Dudot gyermekeivel, Grdot gyermekeivel, ennek nővérét Hranissinát gyermekeivel, Jánot gyermekeivel, Balinovity három fiát, Bobajot gyermekeivel, Tajna özvegyét, Blagarin papot gyermekeivel, Nyeget gyermekeivel, Beriszlavot gyermekeivel, Dobrotát gyermekeivel, ennek sógorát Bacsot gyermekeivel, ennek testvérét Dragoszlavot gyermekeivel, (és) unokaöccsét gyermekeivel, ennek testvérét Dobrocsinot gyermekeivel, Sztanot gyermekeivel, Bratoszlavot gyermekeivel, Dobravot, Serbánt, ennek fiát Nyegotityot, Baloszinot, Boinot gyermekeivel, Sztaniszlavot gyermekeivel, Grdot gyermekeivel, Hranilot gyermekeivel, Kukort gyermekeivel, Dodot gyermekeivel, Deszot gyermekeivel, Bratomirt gyermekeivel, Voiszlavot gyermekeivel, Prvet gyermekeivel, Prodant gyermekeivel, Nahodot gyermekeivel, Boriszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Szerdant gyermekeivel, és másik testvérét Dobromiszlót gyermekeivel, Dragoszlavot gyermekeivel, Dobrocsint gyermekeivel, ennek testvérét Grdot gyermekeivel, Voiszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Bodint gyermekeivel, Radomirt gyermekeivel, Sztaniszlavot gyermekeivel, Radot gyermekeivel, ennek testvérét Radoszint gyermekeivel, Boint gyermekeivel, Bratoszlavot gyermekeivel, Kulint gyermekeivel, Krajetot gyermekeivel, ennek fiát Prvoszlavot gyermekeivel, Kundedatot gyermekeivel, ennek fiát Dragust, Dragoszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Boint gyermekeivel, és másik testvérét Radot gyermekeivel, Kalimanik Györgyet gyermekeivel Bratoljubot gyermekeivel. S e következőket a király úr adta még hozzá a szent egyháznak: Lalát gyermekeivel, ennek vejét Sztant gyermekeivel, Baliczát gyermekeivel, Limant gyermekeivel, Szedant gyermekeivel, Lalát gyermekeivel, Mudrot gyermekeivel, Radotot gyermekeivel, Radot gyermekeivel, Dobrot gyermekeivel, Kumaniczot gyermekeivel, Dobromirt gyermekeivel, Bratrant gyermekeivel, Dobrot gyermekeivel, Dobrot gyermekeivel, Sztaniszlavot gyermekeivel, Bratoszlavot, vejét Dragomirovot gyermekeivel, Brzet gyermekeivel, Muzsilot gyermekeivel, 292Dobromirt, testvérét Glavesevet, Dobrilot gyermekeivel, Nyegovant gyermekeivel, Radot gyermekeivel, Braját gyermekeivel, Rada papot gyermekeivel, Kosztát és Radomirt, Bratoszint gyermekeivel, Hranisát gyermekeivel, Prvoszlavot gyermekeivel, ennek testvérét Grubsát gyermekeivel, Manoilót gyermekeivel. Továbbá a Dobridoli (jó völgynek) nevű ligetet; s Rahovicza birtokának legelői jövedelmét, a merre királyságom azt csak bírja. A ki idegen földről jön a szentegyházhoz, az idevaló emberek közé, akár legyen az paraszt, akár vlach, akár más bármiféle, mit bír, az egyháznak bírja. Ennél fogva, királyságom látván, hogy a kiváltsági okmány (aranybulla), melyet atyám uram, a nagy Uros István adott, megrongált állapotban van; s tanácskozván királyságom Eustatius másod-érsekkel, s anyámasszonynyal Ilona királynéval, s minden szerbiai püspökkel, Jánossal zetai püspökkel, Fülöppel rasciai püspökkel, Dániéllal zvecsáni püspökkel, Jánossal chvoticzi püspökkel, Eustatiussal chelmi püspökkel, Damiánnal prizrendi püspökkel, Gerázzal topliczai püspökkel, Germanussal vidini (? budimszki püspökkel, Antallal limljáni püspökkel, Miklóssal uszkupi püspökkel, Jánossal dobori püspökkel, Czirillel moravai püspökkel, a chilendári szent istennanyának átírtam ezen okmányt. S látta királyságom, hogy a szent egyháznak nem volt Chvosticza földén legelője, odaadtam neki a labikevoi legelőt; melynek határai ezek: a mint a Ribnik a Drinba foly; s Ribniktől a folyó mentében Szpiscsa felé, Kozniktót jobbra azon részen, a mint a kő erre és amarra legördűl; s Veli Vrch (a nagy csucs) mellett Ponoron (a mélységen) túl Gradiste felé, Roupetól jobra, Goracseva felett az útnak irányában, a mint az út vezet Goracseván keresztűl Ljubizsnába, s a mint a Ljubizsna foly a Drinba, az Obrad és Maniak közti ponton. S ismét látta királyságom, hogy a szent egyház esztendőnként mintegy 12 csikót a pásztoroknak oda enged fizetés fejében (bjeljegu); ennél fogva vlachokat rendeltem oda; s más vlachokat válosztattam az egyházi vlachok közűl, hogy legeltessék az egyház kanczáit, s hogy ne vegyenek az egyháztól fizetés fejében semmit; sőt ha valamit elvesztenének, fizessenek ők az egyháznak egy ló fejében 30 perpert, s egy kancza fejében 20 perpert. Azért ezeket 293királyságom felmentette minden robot alól, kicsi és nagy alól, úgy hogy semmiféle adózással se legyenek terhelve; sem buzában, sem borban, sem kiséretbeni szolgálat, sem ló vagy kutya örzése által, sem a szent hegyre semmi küldetésre ne legyenek kötelezve; kivéve hogy legeltessék a szent egyház kanczáit. Ezen vlachoknak nevei: Voin testvéreivel és gyermekeivel, Sztroiszlav testvéreivel és gyermekeivel, Nyegomir gyermekeivel, Dragan gyermekeivel, Jaroszlav gyermekeivel, Dabe gyermekeivel, és veje Hrsz, Hraniszlav gyermekeivel és testvéreivel, Demeter gyermekeivel, Prjediszlav testvéreivel és gyermekeivel, Hraniszlav testvéreivel és gyermekeivel, Bukur gyermekeivel, Grubsa gyermekeivel, Dragoszlav gyermekeivel, Raisa testvéreivel, Demeter gyermekeivel, ki nekik, a pap robotolt. Ezek pedig az egyház vlachai, kik a kanczákat legeltessék: Uricsity, Radomir testvéreivel, Ján gyermekeivel, Dobretity Dragoszlav testvéreivel, Menya Bratoszlav gyermekeivel. S királyságom kiválasztott 24 kanczát saját kanczai közűl, s azokat felajánlotta azon remetelak (pirg) czellái számára, melyet felépítettem a tenger partján; s ezen kanczákat legeltessék azon vlachok, kiket királyságom az egyház kanczáinak legeltetése végett, oda rendelt; és só adattassék nekik az egyház kanczáival együtt; s a remetelakhoz szállíttassék, a hány csikó csak hímneműnek születik; a remetelakban tartózkodó kalugereknek (barátoknak) pedig ne legyen gondjuk a pásztorok élelmezéséről, sem öltöztetéséről; s ne lássák ők el a pásztort élelemmel, hanem az egyház. S Goracsevben találta királyságom három emberemet: Györgyöt, Radoszlavot és Prodant; s oda adtam ezeket a remetelakhoz méhtenyésztőkűl, hogy a megváltó tiszteletére legyen meg a szükséges gyertya; s felszabadítottam azokat minden királyi és egyházi robot alól, szintúgy mint a fent megírt vlachokat; s legyenek alá vetve a remetebéli kalngereknek, a méhek legeltetésénél (így, ulanie da paszu, azaz tartásánál) egyéb szolgálattal nem tartozván; s a mi ezekből elvész, általuk megtéríttessék; és ha idő folytán a méhkasokban kár történik, ők állítsák azokat ismét helyre. S bántalmak és igazságtalanságok ellen védelmezze és őrizze őket az egyház tekintélye (urasága). S királyságom 294ezekhez még Scsip várában a nagydicsőségű szent főbajnok Mihály templomát adta, melyet Hrelja főúr (protoszevaszt) lelke üdvéért egészen felépitett és egyházi ékségekkel ellátott; ezen templom legyen megadva országunknak Chilendár nevű dicső monostorának a szent hegyen, királyságom emlékéűl, s emlékéűl annak, ki Scsip várában birtokot vett, hogy ezen czélra ajánlja, legyen az bár ház vagy malom, vagy szőlő, avagy szántóföld. S királyságom a szent főbajnok templemához adott 50 embert Scsipnek váraljában, kiknek nevei ezek: Gercsin, Grozo, Dragobratnak fia testvéreivel, Bratil, Ganonak veje gyermekeivel, Vlad a diakon fia, Gergovicza, Grcsin, Deónak fia, Utjechovi, Miklósnak unokaöccse, Marczian gyermekeivel, Grubsának sógora, Dobromir testvéreivel, Dobroszláv, Gononak fia testvéreivel, Tude, az ipármívesnek (technitov) fia, Gergely kovács, Tudének fia, Prodan és veje, Koo gyermekeivel, Kalin testvéreivel, Szláv és veje Iván, Micho, Ljelónak veje, Dragan, Androniknak fia, Dragoszlav, Njegovannak fia gyermekeivel, Bratan, Negovannak veje, Micho, Dipotin veje, Dobrotan, Zvjerkonak fia, Dragan, Bobesannak fia testvéreivel, és Drága Vazul gyermekeivel, Tude, Nikolinnak fia testvéreivel, Dragoszlav, Ripetinnek fia, Sztao, Kricsánnak fia, Demeter, Radnak fia testvéreivel, Sztano, Radomirnak veje gyermekeivel, Leo boltos (czegar) gyermeke, Manoilo, Kalelnak fia vejével Dotrikkal, Péter, Deónak veje, Miklós, Eudoxiusnak fia testvéreivel, Drazso, Pilenek fia gyermekeivel, Dobre, Pilenek fia, és testvére Janó gyermekeivel és vejével, Bratilo kovács gyermekével, Maniszláv gyermekeivel, Kálmán gyermekeivel, Braticza testvéreivel, György aranymíves gyermekeivel, Miklós boltos gyermekeivel, Bao, Mirjánnak veje, Daroszlav, Pudareknak fia testvéreivel, Vranotnok, Predicsinnek veje testvéreivel, Rad szerb gyermekeivel, Sztrjezo kalapos gyermekeivel, Rao, Drazsinnak fia, Dragoszlav, Kukurnak veje, István, Deszibratnak fia testvéreivel, Bogdan, Krivodrjev gyermekeivel. S a scsipi vásárhely és váraljnak törvénye, legyen törvénye nekik is és gyermekeiknek, midőn a királyhoz jönnek gazdasági vagy bármi egyéb munkában; s azoktól, kiknek lovaik vannak, ezek el ne véttessenek, sem adó (tovar) alá ne vetessenek, hanem járjanak el azokkal bármiféle egyházi 295küldetésben is; kiknek pedig lovuk nincs, azok szántsanak egy napig őszkor és egy papig tavaszkor, s arassanak és nyomtassanak, s egy napig dolgozzanak a szőlőben. S oda adta királyságom még a régtől fogva elpusztult faluhelyeket, melyeknek nevei ezek: Brjeszt és Szuhogerl, és Ljeszkovicza, és Vicse, és Drjenok, és Armaszana határa minden emberekkel, kikkel idegen földekről ezen faluk megnépesíttetni fognak; s Brjeszt faluhely(től) Lukaviczon át Bjeszna Vodjenicza mellett Kalugericza is, és a policzai legelő; ezen faluknak minden jogaival és határaival; s Kljucsi-Kunarianeban a falu a plébániabéliekkel és oda valókkal, s ezen falu minden jogaival. S el nem utasította királyságom az ő kérelmét; hanem helyben hagyta és beirta királyságom; úgy hogy a chilendari szent istenanyának megerősítve legyen, és tőle el ne véttethessék; valamint a többi sem, mi be van írva az aranybullákba (okmányokba) királyságom szülőitől és ősszülőitől. Ugyanazon módon vannak beírva mindezek is. Ennél fogva királyságom felszabadítá (a fent nevezett embereket) a kis és nagy szolgálat alól; hogy ne legyenek alávetve sem vári, sem pásztori, sem küldetési, sem kutyaőrzési, sem királyságom semmi egyéb szolgálatának; csak a chilendari szent istenanya mostani igumanának, és annak, kit neki tetszeni fog oda rendelni, hogy parancsoljon Mihály szent főbajnok templomában, ennek és senki másnak (ne legyenek alávetve). S oda adta királyságom még a szent istenanya templomát Lojanban, Lojan faluval, s ezen falu egész határával és minden jogaival, és az ottani szőlőkkel, és szántoföldekkel és rétekkel és malmakkal és falu megetti földekkel; (továbbá) Krinót, és Zapuzsanit, és Kobilja Glavát, és Dobrutovczit, és Gradistyét, hogy birtoka (metoch = majorsága) legyen a chilendari szent istenanyá-é. S Vlcsi Lup faluhelye a sztrumicsszkoi mezőn, minden igazságaival és jogaival. S Ograzsden mezőséget, és Cservena Polyena legelőjét; s Vaszilicza határát, Sztubicza határát, és Dragsant, és Petrovot, és Szaivniczát, és Knjegniat a brezniczai út és frugopulovi faluhely mellett; s a Sztrumiczi-Tetragonitovoban lévő helyet, hogy templomot építsen ott és hazokat; mindez legyen birtoka a chilendari szent istenanyának; és Sztrumicza lakosát Eksza Balé törményt gyermekeivel. S oda adta 296királyságom még szent Petko (Péter) templomát Brjegalniczán; melyet felépített Karba saját kezeivel és fáradtságával, sőt el is látta és felszerelte egyházi szükségletekkel; ez is legyen a chilendari szent istenanya birtoka a szőlővel, s a mezővel és kaszállóval; de a legelőkkel és a földdel is, melyet annak királyságom ura és atyja adott, s ezt ott bírja az egyház; s a kinek úgy fog tetszeni, legyen ez másnak embere vagy szabad ember, az megszorítás nélkül mehessem szent Petko temploma alá (lakni); s királyságom felszabadítá ezen embereket minden királyi szolgálat, úgy nagy mint kicsi alól, a mint fentebb írva van. S szent György temploma, melyet Beriszlav épített fel Szrbsori faluhelyen, szőlejével és szántóföldével, és ezen templom egész igazságával: s a határ Pupától Niczoba az osztályhoz képest, a mocsár és Gornicz szerint, az országút felé, és Zubovo-Krusnje szerint a folyó mentében a szerb árokig, - a chilendari szent istenanya birtoka legyen. Ennél fogva megerősítette és beirta királyságom, hogy kétségtelen és elsajátithatlan birtoka legyen a chilendari szent istenanyának, valamint egyebek is, melyek ezen okmányban beirva vannak; ugyanazon módon van beírva ez is. Ha pedig valaki volna, ki ezen adományokat és megerősítéseket, melyeket én István király, és királyságomnak igazhitű főura, Hrelja protoszevaszt tettünk; ezen boszút alljon az úristen, és annak legtisztább anyja, és sujtsa meg őt a tiszteletteljes és életadó keresztnek ereje; s legyen megátkozva Istentől, és a nikaeai 380 atyától, és minden szentektől, kik Isten előtt öröktől fogva kedvesek; s királyságomtól is legyen megátkozva; s legyen részese Judás és azok árulásának, kik kiáltották: Vére reánk és gyermekeinkre. S ilyen sujtva legyen királyságom haragja és boszuja által, és fizessen királyságomnak 300 perpert.

† István Krisztusban kegyeshitű királya és önuralkodója minden szerb földeknek és a tengermelléknek.

297Függelék.