Litteras priuilegiales memorati Capituli Posonyensis sub anno domini Mmo CC° lxxxx° nono emanatas nobis presentarat in quibus inter cetera uideramus contineri, quod constituti personaliter coram eodem Capitulo posoniensi Johannes filius damasa pro se et pro filys suis ab vna parte Item comes Luka filius Iwan de Karcha ab altera confessi fuissent viua voce, quod licet mota fuerit materia quescionis inter ipsos super quadam particula terre Karcha vocata et diu ordine Juris altercati fuissent in Regia presencia, tamen ad vltimum mediantibus probis viris in eisdem litteris priuilegialibus contentis, ac sub testimonio eiusdem Capituli posonyensis taliter concordassent, quod predictus Johannes filius damasa pro se et pro filys suis ipsam terram seu possessionem Karcha vocatam cum omnibus suis vtilitatibus et pertinencys vniuersis, quam terram pro dote et dotalicys relicte martonos et pro quarta parte filie eiusdem Martonos, damasa pater predicti Johannis a Barraba perpetuasset, ipsi comiti Luka restituisset et reddidisset pleno Jure, in filios filiorum perpetuo possidendam, quia idem Luka soluisset predicto Johanni pro eadem terra octo marcas et tres pensas denariorum viennensium, obligando se quod quandocunque fily ipsius Johannis pro eadem terra ipsum Lukam vel suos successores intenderent molestare, extunc idem Johannes teneretur (eos) defendere et expedire a filys suis predictis proprys suis laboribus et expensis. Et insuper priuilegium domini Bele regis pro eadem terra (confectum) predictus Johannes reddidisset Luka supradicto. Sed antiquum priuilegium predicti Capituli posonyensis racione cuius priuilegium predicti Regis (Bele) emanatum, et omnes alie littere qualescunque haberet Johannes supradictus de cetero essent inanes et penitus viribus vacuate, pro ipsa terra Karcha vocata, si que essent confecte vel emanate. Et quod Comes Konch frater predicti Luka pro se et pro mathya fratre suo confessus fuisset quod ex ipsorum bona voluntate consensu et permissione prefatus Luka ipsam terram a Johanne filio damasa emisset et redemisset cum propria sua pecunia sibi et filys suis perpetuo possidendam.
Gilétfi Miklós nádornak 1349. évi ítéletéből, melynek eredetijét a Bartal cs. lban őrzik. Ebben az is áll, hogy „quia ipse partes terram pro dote relicte dicti Mortunus et pro quarta parte filie eiusdem mortunus damasa pater dicti Johannis a predicto Barraba perpetuarat alio nomine damasateleke nominari et appellari affirmarant.” Tehát a mai Damazér-Karcsa innét vette nevét. A föntnevezett nádor 1347-ben „febr. 2-a ante fest. ascensionis, in Civitato Posoniensi” Pozsony és Mosony vármegyék részére közgyűlést tartván „Johannes et Abraam fily Demetry ac Johannes filius Symonis frater eorum patruelis” még akkor panaszt emeltek, hogy „Johannes et Michael fily Luka de Karcha” Damasateleke nevű birtokukat 1328. óta bitorolják; a per azután folyt egész 1349-ig, a midőn a nádor végre ítéletet hozott, mely a határjárást is magában foglalja. Közli: Nagy Imre.