Törvényhozásunk második emléke Szent László nevéhez füződik. A Szent Istvántól Szent Lászlóig eltelt viharos félszázad az új intézmények életrevalóságát teljesen igazolta. Már nem kellett a kereszténység és a királyság ellenségeivel harczolni; megszilárdult mindkettő s Szent László törvényei a megkezdett alapon tovább építettek.

Az egyház, mint minden intézmény, fejlődésnek, haladásnak van alávetve. Az ifjú magyar kereszténység is, ha fönn akarta tartani a közösséget az egyházzal, vele együtt kellett haladnia. Igy tehát természetes, hogy az újabb egyházi intézkedéseket a mi törvényeink is átvették.

Másképpen áll azonban a királyság helyzete. Míg a kereszténység eszméit a külföldről kapja, addig a királyság már a Szent Istvántól lerakott alapokon épít. Éltető táplálékát nem az idegen intézmények adják, hanem a hazai föld. Ebben különbözik Szent Lászlónak és utódjának, Kálmánnak törvényhozása Szent Istvánétól.

***

Szent László neve alatt három törvénykönyv maradt reánk; az első az 1092-ki szabolcsi zsinat végzései; a második, a melyet a szent hegyen hoztak Pannonia főemberei; s a harmadik könyv, a melynek a helyét sem tudjuk s idejére nézve sem egyeznek történetíróink.¹⁰⁹1 Az első könyv egyházi és világi ügyekben intézkedik, míg a II. és III. könyv teljesen a hazai viszonyoknak megfelelő büntetőjogi intézkedéseket tartalmaz. Tárgyalásom folyamán tehát csak az I. könyvvel fogok részletesen foglalkozni, míg a II. és III. könyv pontjainak a magyar törvényekkel való kapcsolatát csak táblázatosan állítom össze.