Míg Szent László Szent István törvénykönyveinek alapján az előző törvényhozást kiegészítette, az általánosat részletekben is alkalmazta, addig Kálmán kora változott viszonyaihoz képest «továbbépítő» újító.

Kálmán reformtörekvéseivel szemben nem hiányoztak az ellenzők sem, a kik azt mondogatták, hogy ez a «tursoli» gyűlés fölösleges s inkább az elődök régi határozataihoz kell ragaszkodni.

De Kálmán lelkét nem rettenté el az ellenmondás, kitüzött czélját határozottan követé; «összehíván tehát az ország főembereit, az egész senatus tanácsával átvizsgálta a szent emlékű István király törvényét, a melyből — ha a dolgot jól megvizsgálod — semmit sem vett el, sőt még gazdagította, nem mint alapító, hanem mint továbbépítő, hogy a zsenge növény hasznos öntözés által az igazságosság gyarapodását nyerje».

Érdekes jelenséget látunk, ha Szent István és Kálmán törvényeinek a bevezetését összevetjük. Míg első királyunk a «régi és az új uralkodókat utánozza», addig Kálmán már nyiltan vallja, hogy magyar alapokon épít tovább, a melyeket Szent István vetett meg, mellőzvén elődjének, Szent Lászlónak törvényeit.

Kálmán törvényei Alberik nevű pap compilatiójában maradtak reánk. Két könyvre osztható: az első, a tarczali gyűlés, 84 pontot foglal magában, míg a második a zsidókról intézkedik hét fejezetben. Tárgyalásom folyamán itt is fejezetről-fejezetre haladok, de csak azokkal a pontokkal foglalkozom, a melyek az előző magyar vagy külföldi törvényekkel rokonságban állanak.

Kálmán törvényében is az első hely az egyházatilleti meg: «Tetszett a királynak és az egész gyűlésnek, hogy azok a birtokok, a melyeket Szent István adományozott a monostoroknak és az egyházaknak, tovább is azoké maradjanak». (I. 1.)

Mivel olyan nagy kiváltságokkal ruházzák föl királyaink az egyházat, gondot is fordítanak arra, hogy méltó tagjai legyenek. A hazaiaknál az ellenőrzés könnyű; azonban az idegenektől megkívánják, 84mint már Szent László is ren-

delte,¹⁵⁶1 hogy püspökük ajánlólevelével jöjjenek. Ha pedig már fölvétettek az országba, de valami rossz hír jár felőlük, vagy tisztázzák magukat, vagy pedig távozzanak az országból. (I. 3.) Az egyházi rend már Szent István törvényei szerint élvezte a «privilegium fori»-t.¹⁵⁷2 Ezt megerősítette Szent László¹⁵⁸3 s utána Kálmán is kimondja, hogy püspökök és ispánok káplánjait az érsek vagy a püspök idézheti meg. (I. 5.)

A külföldön is teljesen élvezte az egyházi rend ezt a kiváltságot. A frank capitularék is átvették, kimondván, hogy a püspökök biráskodjanak az ő parochiájukban. Ha pedig valamely egyházi személy nem engedelmeskedik a püspökének, jöjjenek az érsekhez, a ki az ő suffraganeusaival itéljen az ügyben.¹⁵⁹4 Látjuk, hogy teljesen kizárja a világi elemet az egyház a saját törvénykezésében.

Episcoporum et comitum capellani vel reliquorum per sigillum episcopi vel archiepiscopi ad causandum cogantur.1605

«... si clerici inter se negotium aliquod habuerint, a suo episcopo dicudicentur, non a secularibus. Admonitio generalis a. 789. c. 28. (Bor. T. I. p. 56.)

Ha a clericus laicussal pereskedik, akkor a laicust a világi biró idézze meg; ha pedig a világi pörli a clericust, a püspök vagy az érsek hívja a törvény elé s mindegyiket a saját birája itélje meg. (I. 6.)

A frank capitularék szerint ilyen esetekben a püspök és a comes vegyes bizottságot alkotnak s itélnek az igazság szerint.

Si clericus cum laicis causam habet, per sigillum iudicis laicus cogatur. Si vero laicus habet causam cum clerico, per sigillum episcopi vel archipresbiteri clericus cogatur, ab eisque cum iudice suo examinentur.1616

«...Et si forte inter clericum et laicum fuerit orta altercatio, episcopus et comes simul conveniant et unanimiter inter eos causam diffiniant secundum rectitudinem. Syn. Francofurt. a. 794. c. 30. (Bor. T. I. p. 77.)

Ilyen vegyes itélőtestületet rendel el Kálmán is. Mivel a mi népünket gyakran az út fáradalma és a nyomorúság sujtja s a királyi udvarba bármely ügyért nem jöhet, elrendeljük tehát, hogy évenkint kétszer - Fülöp és Jakab apostolok (május 1.) napján és 85őszszel Szent Mihály nyolczadán (október 6.) — minden püspökségben zsinatottartsanak, a melyen mind az ispánok, mind pedig egyéb méltóságok az püspökükhöz jöjjenek, a mely zsinaton ha valaki — még ha pecséttel nem is idézték meg - meg nem jelenik, mint vádlottat itéljék el. (I. 2.)

Ezen zsinat elé tartoznak az ispánok (I. 7.), míg a frank capitularék szerint két comes között a király itéljen.¹⁶²1

Ezen zsinat elé tartoznak az apátok is (I. 8.), szintúgy a királynak vagy a herczegnek előkelőbb tisztjei (I. 9.), valamint a birák (I. 10.) is. Ha pedig valamely gőgös biró a zsinaton meg nem jelenik, a vád szerint itéljék el.

Ha ispán másik ispánnal perlekedik, vagy itt találjon ítéletet, vagy pedig a szomszéd ispán döntsön közöttük. (I. 13.)

Az ispán biráskodása kiterjed a király és a herczeg előkelőbb tisztjeire; ha azok a biró elé menni nem akarnak, ilyenkor a megyei ispán a biróval együtt hozzon végzést. (I. 11.) Hasonló biróság illeti meg a királynak előkelőbb tisztjét, ha a herczeg birtokán van, vagy pedig fordítva; a kisebbek csak a biró forumához fordulhatnak. (I. 12.)

Az egyházi rend külön törvénykezési jogát ismételten megerősíti. (I. 14.) «Világi biró ne merészelje pecsétjét clericusra küldeni.» A külföldön is megtaláljuk ezt a törvény s Kálmán Szent István határozatát a külföldön virágzó példa hatása alatt újra megerősíti.¹⁶³2

Nullus presumat secularis iudex sigillum clerico dare.1643

Ut cuiuslibet ordinis clericos laici non iudicent. Conc. Roman. a. 1059. c. X. (Mansi. T. XIX. col. 898.)

Az igazságszolgáltatással kapcsolatban gondja van Kálmánnak arra is, hogy a biró igazságosan itéljen;ha a biró ez ellen vét, számadás végett jelenjék meg a királyi udvarban, ha pecséttel idézik; de pecsét nélkül is a püspöki zsinaton. (I. 23.) Az igazságtalan ítélet ellen számos törvény intézkedik s az elv általánosságánál fogva a magyar törvény itt is érintkezik a külföldiekkel.

86Iudex iniuste causas discuciens ad curiam regis cum sigillo cogatur, sed sine sigillo ad synodum.1651

Priore itaque loco statuimus, ut si iudex acceperit pecuniam, quatenus adversum caput innocens contra leges et iuris publici cauta iudicaret, capite puniatur. Edictum Theodorici c. 1. (M. G. Ll. T. V. p. 152.)

Az egyház mindenütt élvezte a dézsmát.Nálunk is már Szent István elrendelte, hogy mindenki fizesse a tizedet.¹⁶⁶2 A szabolcsi zsinat már sokkal részletesebben foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elrendelték, hogy az apátok is adjanak tizedet az ő szabadjaik után;¹⁶⁷3 a dézsmát pedig a püspök kapja.¹⁶⁸4

Míg Szent István és Szent László alatt leginkább termények után szedték a dézsmát,¹⁶⁹5 addig Kálmán a zsidóság nagyobb mérvű beköltözése révén támadt kereskedelemből befolyó adó és vám után is dézsmát rendel az egyház számára.

Ha nem is teljesen azonos, de nagyon hasonló rendelkezést találunk a szászok törvényében. Nagy Károly ugyanis a szászoknak adott törvényekben elrendeli, hogy nemcsak a termények, hanem a királyi fiscushoz befolyt pénzbüntetések után is tizedet kapjon az egyház.

De tributis autem et vectigalibus sicut comitibus terciam partem dare decrevimus, ita decimam quoque episcopis censemus, quia cum tam novi, quam veteris testamenti pagina decimas dandas esse proclamet, incautum et inconsultum est, si instituta sanctorum presumamus infringere, que summa pocius devocione debemus adimplere.1706

Et hoc Christo propitio placuit, ut undecumque census aliquid ad fiscum pervenerit, sive in frido, sive in qualecunque banno et in anni redhibitione ad regem pertinente, decima pars ecclesiis et sacerdotibus reddatur. Capit. de partibus Saxoniae c. 16. (M. G. Ll. T. V. p. 40.)

A tizedet fizetik a papok, apátok és bármilyen méltóságú ember is az ő földje vagy szőlője után. (I. 66.) Ebben a fejezetben Kálmán Szent László rendelkezését követte, a ki a szabolcsi zsinaton elrendelte, hogy az apátok az ő szabadjaik után tizedet adjanak a püspöknek.

Presbiteri et abbates seu cuiuslibet persona dignitatis, ecclesie decimacionem persolvant, in cuius territorio agriculturam exercent aut vindemiant.1711

Abbates de liberis suis dent decimacionem episcopis. S. Lad. I. 27.

87Kálmán figyelmét a bizonyítási eljárás sem kerülte ki. A tanúskodáselőtt mindenkinek meg kellett gyónni. (I. 27.) Ha pedig hamisan tanúskodott, keresztformájú bélyeget sütöttek az arczára, hogy tanúskodását többé el ne fogadják. (I. 83.)

A hamis tanúskodás bűntette gyakran szerepel a külföldi törvényekben is. Megegyeznek mindnyájan abban, hogy a hamis tanúskodó többé sem mint tanú, sem mint vádló nem szerepelhetett.

Nullus audeat perhibere testimonium, nisi confessus peccata. Cuiuscumque testimonium falsum inveniatur, eius testimonium amplius non recipiatur.1722

De falsis testibus ut non recipiantur. Capitul. missorum a. 803. c. 21. (Bor. T. I. p. 116.) Falsa persona non habeat potestatem accusandi. Et si in primo crimine victa fuerit falsum dixisse testimonium, in secundo non habeat potestatem dicendi. Liber Papiensis legum Karoli Magni. c. 138. (M. G. Ll. T. IV. p. 512.)

A középkor gazdasági életében az ember, nem pedig a föld alkotta a birtokot. Épen azért tiltják a törvények, hogy valaki mást várnépét vagy rabszolgáját elidegenítse. Kálmán is átvette ezt az intézkedést, hogy a ki a szökevény várnépeta király engedelme nélkül visszatartja, mint a törvény megszegője bünhődjék. (I. 39.)

Omnibus interdicimus tenere quemquam de civilibus ad fugam facientem absque regis licencia; at si quis tenuerit, quasi legis fracturam emendet.1733

Quisquis servum sive colonum alienum sciens fugitivum susceperit aut occultaverit, ipsum domino cum mercedibus et peculio eius et eiusdem meriti alterum reddat. Edictum Theodorici. c. 84. (M. G. Ll. T. V. p. 161.)

88Ha pedig valaki a király engedélye nélkül kóbor rabszolgáttart magánál, 55 pensát fizessen.

Quicumque absque regis licencia vagum tenuerit, LV pensas solvat; et si aput dominum quitquid sit furatus, dominus a crimine iudicio purgetur. Et qui fideiussor eius fuerat, illum ostendat, idemque si inculpatus fuerat, eandem legem persolvat, quam retentor eius; et si non habet, propriam libertatem amittat.1741

Quicunque fugitivum servum in domum vel in agrum inscio domino eius suscepit, eum cum alio pari vel viginti solidis reddat. Cod. Just. Lib. VI. Tit. I. c. 4. (1554-iki lyoni kiadás, II. k. 571.l.)

Kálmán a püspökök biráskodását a gyilkosokrais kiterjesztette. Ha valamely gyilkost a comesnél vagy bárki másnál találnak meg, a püspök követe által a vezeklésre kérje ki; ha az ispán nem akarja kiadni, akkor bünhödjék úgy, mint a gyilkos. Az apagyilkosok és a többiek is vezekeljenek.

A frank capitularék is tiltják a comeseknek, hogy tolvajokat és rablókat rejtegessenek; az apagyilkosokat illetőleg a comesek segítsék a püspököt, hogy méltó vezeklést róhassanak ki reájuk.

891752

Ut comites et centenarii ad omnem iustitiam faciendum compellent... fures latronesque... nulla adulatione vel praemium, nulloque sub tegimine celare audeant. Capitul. missorum generale a. 802. c. 25. (Bor.T. I. p. 96.) Quia sunt in pleris locis parricidae et ceteri homicidae vel reliquis capitalibus implicati, qui pen itentiam agere contemnunt, qui utique rei publicae utilitatibus inutiles sint; super quibus necesse est, ut vestra celsitudo comitibus praecipiat, quatenus episcopis adiutorium ferant, ut eos canonicae penitentiae subdere valeant. Episcoporum ad Hludowicum imperatorem relatio circa a. 820. c. 6. (Bor. T. I. p. 367.)

Első törvénykönyveink gyakran foglalkoznak a lopással.Szent István szigorú intézkedéssekkel akarta megbüntetni,¹⁷⁶1 a melyeket Szent László még inkább fokozott.¹⁷⁷2 Kálmán enyhíti az elődök drákói szigorát; már nem halál, hanem megvakítás a tolvaj büntetése s mint tolvajt büntessék azt, a ki négylábú állatot vagy húsz dénár értékű ruhát lop, míg Szent Lászlónál tíz dénár elidegenítése elég volt arra, hogy mint tolvaj bünhödjék.¹⁷⁸3

Érdekes Kálmán fölfogásának egyezése e pontban a merseburgi vezeklőkönyvvel, a mely szerint nagy lopást az követ el, a ki négylábú állatot vezet el.

Si quis furatus quadrupes animal vel precium eius, aut vestimentum precii XX denariorum furetur, ut fur iudicetur.1794

Si quis furtum capitale fecerit, ides quadrupedia vel domum effuderit, aut quodlibet meliorem praesidium furaverit; V. ann., et si a minoribus furaverit, III. ann. poen. Poenitentiale Merseburgense c. VII. (Wass. 392. l.)

Már Szent István¹⁸⁰5 és Szent László¹⁸¹6 rendelkezett a boszorkányokról.Hisznek bennük, mint népük s épen azért büntetik is őket. Csak Kálmán emelkedett föl arra a szellemi magaslatra, a melyen már a VII. VIII. századi longobárd és frank törvények kimondották, hogy csak az «ördögtől megszállott» hiheti, hogy valamely férfi vagy nő striga.¹⁸²7

De strigis vero, que non sunt, ne ulla questio fiat.1838

Nullus praesumat aldiam alienam, aut ancillam quasi strigam, quam vulgus dicit, aut mascam occidere: quod christianis mentibus nullatenus est credendum, nec possille est, ut mulier hominem vivum intrinsecus possit comedere. Edictus Rothari c. 376. (M. G. Ll. T. IV. p. 87)

90

A gyermekgyilkos asszonyokbüntetését a főesperesre bízza. Egyházilag büntették a külföldön is az ilyen asszonyokat. A kereszténység első századaiban életfogytiglan tartózkodniok kellett a templomptól. Ezt a szigorú vezeklést a 314-iki ancorai zsinat tíz évre szállította le.

Mulieres partum suum necantes archidiacono oblate penitenciam agant.1841

De mulieribus, quae fornicantur et partus suos necant, vel quae agunt secum, ut utero conceptos excutiant, antiqua quidem definitio usque ad exitum vitae eas ab ecclesia removet. Humanius autem nunc definimus, ut eis decem annorum tempus secundum praefixos gradus poenitentiae largiantur. Conc. Ancyranum a. 314. c. XX. (Mansi. T. II. col. 526.)

A nőrablástmár Szent István az egyházi canonoknak megfelelően tiltotta.¹⁸⁵2 A rabló adja vissza a leányt szüleinek, még akkor is, ha erőszakot követett el rajta. Ez megfelelt az egyház fölfogásának, a mely a rablót úgy sujtotta, hogy nőtlenül kellett egész életét leélnie. Kálmán ezt a bűnügyet is az egyházi hatóság elé utasítja, a mely úgy intézkedett, a mint a zsinatok rendelték.

Raptus mulierum episcopus, seu archidiaconus diiudicet.1863

Quicumque vero deinceps rapere virgines vel viduas praesumpserit, secundum synodalem beati Gregorii definitionem ipsi et eorum complices anathematizentur et raptores sine spe coniugii perpetuo maneant. Conc. Meld. a. 854. c. 66. (Mansi. T. XIV. col. 834.)

A strigákon kívűl a bűbájosok vagy rontó asszonyok állottak mesés hírben. Szent István törvénye ezeket a sértett fél kezébe adta.¹⁸⁷4

Kálmán már sokkal méltányosabb. Általában már nála érvényesül az a gondolat, hogy a bűn nemcsak egyest, hanem az egészet, az államot is sérti. Épen azért ebben az esetben sem ad helyet az egyéni boszúnak, hanem, mint a 850-iki páviai zsinat, egyházilag bünteti őket.

91Malefici per nunccium archidiaconi et comitis inventi iudicentur.1881

Quia pestiferas adhuc stirpes et reliquas artis magicae in tantum vigere ad nos perlatum est, ut quaedam maleficae inlicitum amorem aliorum mentibus, aliis vero odium immittere dicantur, quaedam etiam ita venenariae sunt, ut quosdam peremisse multo populi rumore deferantur, huiusmodi diaboli ministras diligenti examinatione proditas sub acerrima penitentia redigendas statuimus. Synodus Papiensis a. 850. c. 23. (Bor. T. I. p. 23.) és Synodus Regia Ticina a. 850. c. 25. (Mansi. T. XIV. col. 938.)

Ugyanezen egyházi hatóság elé tartoznak a fajtalankodókis. Az egyházi canonok ezeket hét évi vezekléssel sujtották. Valószinűleg ezt alkalmazták nálunk is a főesperesek az ő itéleteikben.

Adulteri episcopo vel archidyacono adducti, debitis penarum iudiciis deputentur.1892

Si cuius uxor adultera fuerit, vel si ipse adulterium commiserit, septem annorum poenitentia oportet eum perfectionem consequi, secundum pristinos gradus. Conc. Ancyr. a. 314. c. XIX. (Mansi. T. II. col. 526.)

Az egyháznak a világi elemtől való függetlenségét már Szent István elismerte. Kimondta, hogy az egyházak fölött csak a püspököknek van hatalmuk.¹⁹⁰3 Ezt a törvényt ismétli Kálmán, csakhogy negative: Sem ispán, sem valamely katona ne merészeljen magának hatalmat tulajdonítani az egyház fölött. (I. 65.)

Az egyház pásztorainak nálunk csak a második, vagy pedig özvegygyel vagy eltaszított nővel kötött házasság volt tiltva. Ezt mondta ki a szabolcsi zsinat;¹⁹¹4 erre támaszkodik még Kálmán is. (I. 67.)

Az elődök rendelkezését követi a mise helyét illetőleg is.

Már a szabolcsi zsinat¹⁹²5 megparancsolta, hogy misét csak fölszentelt helyen lehet mondani; ez alól kivételt csak az utazás esetére 92ad. Kálmán teljesen átveszi

átveszi s hogy még világosabbá tegye, hozzáteszi, hogy csak utazás közben szabad sátorban misézni, nem pedig a vadászaton. (I. 68.)

A papság szigorú életét megőrizendő, Kálmán elrendeli, hogy az egyháziak ne használjanak világi öltözeteket.

Hasonlóképpen rendelkezik az 1090-iki amalfii zsinat is.

Látjuk tehát, hogy e pontban rokonság van a két törvény között.

Nullus, qui in clero estimatur, vestibus utatur laicalibus, utpote fisso pellicio vel tunica sparsa, manica gilva, rubra stragula, vel viridi clamide, caliga seu cappa, calceo picto vel sericato, camisia quoque et tunica et serico; non in pectore conserantur nodis vel fibulis, sed amplexantur collum quasi.1931

Utque omnia scandala omnesque occasiones laicis subtrahantur, scissis vestibus clericos abuti ulterius prohibemus, et ne pomposis induantur exuviis admonemus. Conc. Melfit. a. 1090. c. XIII. (Mansi. XX. col. 724.)1942 Ut vestes clericorum sint unius coloris et calceamenta ordinata. Conc. London. a. 1102. c. X. (Mansi T. XX. col. 1151.)

Az egyházi jócselekedetek között fontos szerepet visz a bőjt. Már Szent István elrendelte a kántorbőjt megtartását.¹⁹⁵3 Az ő rendeletét megismételte Szent László¹⁹⁶4 s utána Kálmán király: hogy a kántorbőjtöt azokon a napokon tartsák, a melyeken eddig is szokásban volt. (I. 71.)

A halottak testeit már Szent László törvényei¹⁹⁷5 szerint - az egykorú egyházi fölfogás ellenére - a czinterembe kellett temetni.

Ugyanezt ismétli Kálmán is. (I. 73.)

Sepulture christianorum non nisi in atriis ecclesiarum fiant.1986

Si quis... mortuos suos ad ecclesiam non sepellierit, XII dies in pane et aqua peniteat in cippo. S. Lad. I. 25.

Kálmán a zsidókról szóló törvényében is a teljesen említetlenül hagyott Szent László intézkedését¹⁹⁹7 vette át: zsidó keresztény rabszolgát nem tarthat a szolgálatában, sem nem adhatja, sem nem veheti őket. (I. 74.)

93A földmíveléshez pogány rabszolgákat használjanak. Látjuk tehát, hogy míg nálunk csak keresztény rabszolgát nem tarthat a zsidó, addig Justinianus rendelete minden nemzetű és felekezetű rabszolgákra kiterjed.²⁰⁰1

Kálmán alatt már a rabszolgák helyzete is javult. A nemzeti érdek vezérelte őt s épen azért nem engedte, hogy magyar nyelvű, vagy ha idegen anyanyelvű is, de Magyarországon született rabszolgát az ország határain túl adjanak el.

Hogy a rabszolga az ország erejét növelje s az országon kívül el ne adhassák, azt már az alemann törvények, majd pedig Aetelred angol királynak 1000 körül kiadott egyházi törvényei is elrendelték.

Nemo servum in genere Hungarorum, vel quemlibet in Hungaria natum alienigenam nec ancillam, exceptis lingue alterius servis, qui ab aliis ducti sunt regionibus, nec aliud animal preter boves masculos extra Hungariam vendere vel ducere audeat. Quod si quis comitum infringeret, aut honore suo privetur, aut duas rerum suarum partes amittat, tercia vero substancie porcio uxori atque heredibus suis remaneat.2012

De mancipiis, ne foris provincia vendantur. Mancipia foris provincia nemo vendat, nec in paganos, nec in christianos, nisi iussio ducis fuerit. Lex Alamannorum Karolina c. XXXVII. (M. G. Ll. T. III. p. 143.) Ne quis vendatur extra patriam. Et prohibemus ne quis extra patriam vendatur: si quis hoc praesumat, sit praeter bendictionem Dei et omnium sanctorum et praeter omnem christianitatem, nisi poeniteat, et emendet, sicut episcopus suus edocebit. Leges ecclesiasticae Aetelredi regis Angliae circa a. 1012. c. V. (Mansi. T. XIX. col. 320.)

Az új társadalomban jelentékeny szerepkör jutott az ispánoknak. Méltóságuknak megfelelő dotátiojukról is gondoskodik Szent István,²⁰²3 bár a törvénye ezt részletesen föl nem említi.

Kálmán alatt már világosan látjuk, hogy a megyei jövedelemből a harmadot kapják. (Col. I. 25, 78.)

A frank capitularék szerint nem a comes, hanem a királyi követ kapta a harmadot.²⁰³4

***

94Kálmán az országában tartózkodó zsidók részére külön törvényt is adott ki.²⁰⁴1

Már az első könyvben is (I. 74.) a szabolcsi zsinat nyomán tiltja, hogy zsidó keresztény rabszolgát tartson; hanem a kinek van, az záros határidő alatt adja el, mert ellenkező esetben elveszíti.

Úgy látszik, hogy a föntebb említett időpont már letelt, mert Kálmán ebben a pontban már azt mondja, hogy a ki az ő tiltó rendelkezését áthágja, a nála talált keresztény rabszolgát veszítse el. (II. 1.)

A többi pontban a kölcsönt és az adás-vevést szabályozza Kálmán törvénye.

Kisebb összegnél elég a zálog és a tanúk bizonysága, míg ha három pensánál nagyobb a kölcsönzött összeg, már levelet kellett a kölcsönzésről kiállítani, a melyen az összeg nagysága és a tanúk neve legyen s azonfölül mind a két fél pecsételje meg.

Általában Kálmánnak mind a két törvénykönyve oly kiváló szellemi képességet mutat, hogy az előzmények után csodálkoznunk kell szabatosságán, mindenre kiterjedő figyelmén s önállóságán.

Kortársai általában magasztalták Kálmán szellemi tehetségét és az egyházi írásokban és canonokban való kiváló jártasságát. Meg is látszik ez az egész törvénykönyvén; már nem az ispánoknak, hanem a főespereseknek és a püspököknek jutott a legnagyobb föladat az itélethozatalban épen írástudásuk révén.

Törvényeinek a hatása nem is késett. Nemcsak e hazában élt hosszú ideig, hanem hatását még a szomszéd nemzetek is megérezték²⁰⁵2 s ha Könyves neve s II. Orbán levele nem is bizonyítaná Kálmán szellemi nagyságát, törvényei emelnék nevének a legszebb emléket.