Míg Szent István és Szent László törvénykönyvei az egyháziak és világiak közös tanácskozásának az eredményei, addig az esztergomi zsinat már tisztán egyházi férfiak alkotása.
Kálmán uralkodása alatt több egyházi és világi törvény keletkezett. Az egyháziak közé sorozzuk az első és a második zsinatot, míg a világiak alatt az Alberik neve alatt szereplő compilatiót és a zsidóknak adott törvényeket — mint második törvénykönyvet — értjük.
Történetíróink az esztergomi zsinat keletkezési idejére nézve megegyezni nem tudnak.
Két kéziratban maradt ránk: 1. XII. sz-i Pray és 2. a bécsi császári könyvtárban őrzött XV. sz.-i codexben. Ez utóbbiban a zsinati határozatok előtt ezt olvashatjuk: «Incipiunt capitula de synodalibus decretis domini archiepiscopi Laurencii Strigoniensis metropolitani et decem suffraganeorum suorum».
E szerint a zsinat 1104 után keletkezett volna, mert ekkor lépett Lőrincz az érseki székbe. Azonban a sokkal korábbi Pray codexben ez a jelzés nem található s a találgatásnak tág teret nyújt. Nem is hiányoztak ezek: Péterffy 1114-re, Katona 1112-re tette. Legújabban Pauler Gyula azon véleményének adott kifejezést, hogy a kérdéses zsinat nem is Kálmán, hanem Szent László alatt, a szabolcsi zsinat előtt keletkezett.2061
Pauler álláspontját azonban el nem fogadhatom. Az I. esztergomi zsinat 8-ik fejezetében u. i. ezt olvassuk: «si quis descriptas festivitates non feriaverit»,2072 vagyis a ki az előírt ünnepeket nem tartja meg, az így és így bünhödjék. Az ünnepeket pedig a szabolcsi zsinat állapította meg,2083 tehát világos, hogy az I. esztergomi zsinatnak Szent László I. törvénykönyve után kellett keletkeznie.
Az I. esztergomi zsinat 26-ik fejezete azt mondja, hogy az istenszolgálatok és a bőjtök rendjét azon könyv szerint tartsák meg, 96a melyet a zsinaton jóváhagytunk.2091 Ezt a könyvet pedig — a melyet Batthyáni Ignácz kiadott2102 — a Pray codex Seraphin nevével hozza kapcsolatba, a ki 1096-1104 között, tehát Kálmán uralkodása alatt ült az esztergomi érseki székben.
Pauler a papok házasságát említi érvül. A szabolcsi zsinat a papok első házasságát elismeri (I. 3.), csak a bigamusok ellen hoz tiltó törvényeket. (I. 1.)
Az I. esztergomi zsinat mind ezt elfogadja, azonban tovább megy. A míg egyrészt elismeri a papok első törvényes házasságát (I. 31.), addig megkívánja, hogy a kik a diaconatust, vagy presbyteratust nőtlen állapotban vették föl, ezután se nősüljenek meg. Látható tehát az átmeneti állapot, a melyet azonban a szabolcsi zsinat még nem tüntet föl.
Ha pedig a zsinat forrásait vizsgáljuk, az 1095-iki piacenza-i2113 és az 1100-iki poitiers-i2124 zsinatok kétségtelen hatását látjuk. Mindezek az okok arra késztettek, hogy a zsinatot Kálmán idejébe helyezzem.
I. fejezet.
Már Szent István törvényei (I. 4.) biztosították hazánkban az egyházi rend külön birói forumát. Ezt mindenkor féltékeny gonddal őrizte az egyház s épen azért a zsinat határozatai között első helyen mondja ki: Föl kell szólítani a királyt, hogy az egyháziak ügyei a canonok szerint intéztessenek el.
Külföldön is hasonló volt a helyzet. Az egyháziak peres ügyeit a zsinat tárgyalta, a hol a canonok szerint hoztak itéletet.
|
Imprimis interpellandus est rex: I. Ut cause clericorum vel ecclesiasticarum rerum canonice finiantur. |
|
«... ipse reus appareat (sc. clericus) in sancta synodo et secundum canones iudicetur.» Pippini Italiae regis capitul. a. 800-810? c. 2. (Bor. T. I. p. 208.) |
Tárgyi egyezés van.
97II. fejezet.
A vasárnap megüléséről Szent István (I. 9.) és Szent László (I. 11.) is ismételten intézkedtek. A zsinat is foglalkozik vele s az egyháziaknak előírja, hogy a nagyobb egyházakban az evangeliumra, a szent leczkére és a hitvallásra, míg a kisebbekben a hitvallásra és az Úr imádságára oktassák a népet.
A külföldi törvényekben hasonló rendelkezést találunk, bár nem tesznek különbséget nagyobb és kisebb egyházak között.
|
II. Ut omni dominico die in maioribus ecclesiis evangelium et epistola et fides exponantur populo, in minoribus vero ecclesiis fides et oracio dominica.
|
|
Ut omnibus festis et diebus dominicis unusquisque sacerdos euangelium Christi populo praedicet. Capit. a sacerdotibus proposita. a. 802. c. 4. (Bor. T. I. p. 106. «... nunquam tamen desit diebus dominicis, aut festivitatibus, qui verbum Dei praedicet, iuxta quod intelligere vulgus possit.» Conc. Mogunt. a. 813. c. 25. (Mansi.T. XIV. col. 72.) «...ut orationem dominicam, id est Pater noster et Credo in Deum omnibus sibi subiectis insinuent et sibi reddi faciant tam viros et feminas, quamque pueros.» Capit. de presbyteris admonendis. c. 3. (Bor. T. I. p. 238.)
|
III. fejezet.
Az egyház, mint jó anya, gyermekei lelki épülésére kiváló gondot fordít. Hogy a hivek a tökéletesbülésben előbbre haladhassanak s bűneiktől megtisztuljanak, kimondja a zsinati határozat, hogy a keresztény nép évenként husvétkor, pünkösdkor és karácsonykor bűnbánatot tartson és megáldozzék; az egyháziak pedig minden nagyobb ünnepen.
A 813-iki toursi zsinat hasonlóképpen rendelkezik, a midőn előírja, hogy évenként legalább háromszor áldozzanak a világiak.
|
98III. Ut omnis populus in pascha et pentecosten et natale domini penitenciam agat et communicet. Clerici vero in omnibus maioribus festis communicent. |
|
«ut laici?ter saltem in anno communicent.» Conc. Turonem. a. 813. c. 50. (Mansi T. XIV. col. 91.) |
Részben tárgyi egyezés van.
VI. fejezet.
Az egyházi rend előkelő állását magasztos hivatásán kívül szellemi fensőbbségének köszönheti. Épen azért féltékenyen őrködik az egyház, hogy tanulatlanokat föl ne szenteljenek; ha pedig már fölvették a rendeket, tanuljanak, vagy pedig letétetnek.
Teljesen hasonló intézkedést látunk a külföldön is.
|
VI. Ut ydiote presbiteri non ordinentur; qui vero ordinati sunt, discant aut deponantur. |
|
Quod summopere studendum est, ut... docti... ad sacerdotium provehantur. Episcoporum ad Hludowicum imperatorem relatio a. 829. c. 5. (Bor. T. II. p. 30) Quicunque autem a suo episcopo frequenter admonitus de sua scientia ut discere curet, facere neglexerit, procul dubio et ab officio removeatur et ecclesiam, quam tenet, amittat, quia ignorantes legem Dei eam aliis annuntiare et praedicare non possunt. Karoli Magni Capitul. I. a. 769. c. 16. (Bor. T. I. p. 46.)2131 |
VII. fejezet.
Királyaink mindenkor szivükön viselték a kereszténység megszilárdítását. Bár már a pogány lázadások elmultak, mégsem veszett ki egészen az ősi vallás. Épen ezért rendeli el a zsinat, hogy a pogány szokásokból semmit se tartsanak meg; ha pedig valaki a 99hatalmasok közül mégis megteszi, tizenegy napig szigorúan vezekeljen, a gyengébbek pedig hét napig s azonfölül verjék meg.
Hasonlú tárgyú Nagy Károly intézkedése, a mely szerint a püspök a gróf támogatása mellett ügyeljen föl a népre, hogy a pogányságot ne kövesse.
|
VII. Ut nullus aliquid de ritu gentilitatis observet; qui vero fecerit, si de maioribus est, XL dies districte peniteat, si autem de minoribus, VII dies cum plagis.2141 |
|
Decrevimus, ut secundum canones unusquisque episcopus in sua parochia sollicitudinem adhibeat, adiuvante grafione, qui defensor ecclesiae est, ut populus Dei paganias non faciat. Karoli M. Capitul. I. a. 769. c. 6. (Bor. T. I. p. 45.) |
VIII. fejezet.
|
VIII. Si quis descriptas festivitates non feriaverit, eadem lege iudicentur.2152 |
|
Qui operatur in die dominico, VII. dies peniteat. Poenitentiale Pseudo-Bedae c. XXIII. (Wass. p. 270.) |
IX. fejezet.
Már Szent István intézkedett azok ellen, a kik megátalkodva, nem akarják bűneiket meggyónni. A zsinat, hogy a hiveket a lelki haláltól megóvja, a kiközösítéssel rettenti azokat, a kik a reájuk rótt bűnbánatnak eleget tenni nem akarnak. Ha pedig ebben a gonoszságban halnak meg, pap el ne temesse az egyház czintermében.
Külföldön hasonlóan átokkal sujtottak a megátalkodott bűnöst.
|
IX. Si quis pro facinore commisso iniunctam penitenciam negligens, ab episcopo excommunicatus in eadem perversitate obierit, in cimiterio ecclesie non sepeliatur, nec a presbiteris.2163 |
|
Si quis publicus divinae legis praevaricator, vel pro manifestis criminibus erga ecclesiastica iusta et rationabilia iudicia comtemptor repertus fuerit, vel inflatus ac tumidus monitis ecclesiasticis ac sanctorum patrum constitutionibus contradictor vel subsannator comprobatus fuerit, 100si monitionibus episcopalibus obtemperare distulerit, anathematizetur. Conc. Meld. a. 845. c. 13. (Mansi. T. XIV. col. 821.) |
X. fejezet.2171
|
X. Si quis infirmatus presbiterum non vocaverit, nisi subitanea causa fuerit, eodem modo fiat de eo; parentes vero eius aut uxor XL dierum penitencia multentur. Si autem parentes non habuerit, villicus cum duobus senioribus ville idem iudicium subeat.2182 |
|
De his, qui sine confessione moriuntur. Si quis tam perdurato corde est, quod absit ab omni christiano, ut nolit confiteri sua facinora secundum suasum presbiteri, hic sine omni divino officio et elemosinis iaceat, quemadmodum infidelis. Si autem parentes et proximi neglexerint vocare presbiteros et ita subiacet absque confessione morti, ditetur orationibus ac consoletur elemosinis, sed parentes lavent negligentiam ieiuniis, secundum arbitrium presbiterorum. Qui vero subitanea periclitantur morte, cum omni ecclesiastico sepeliantur honore, nam divina iudicia occulta nobis sunt et incognita. S. Steph. I. 12. |
XI. fejezet.
Bár a magyar egyházi törvények a papok házasságát — a bigamusokon kívül — törvényesnek ismerik el, mégis a püspöki székben csak nőtlen egyháznagyok ülhetnek. Ha törvényes házasságban élő pap püspökségre lép elő, csak neje beleegyezésével teheti. A magyar törvényben nincs kifejezve, hogy mihez adta a nő a beleegyezését, de a dolog természete s a hasonló külföldi törvény meggyőz bennünket arról, hogy a nő beleegyezése alapján a házasságot fölbontották s házasságon kívüli állapotba jutottak az előbbi hitvestársak.
101A 692-ik évi trulloni zsinat szintén foglalkozik ezzel a kérdéssel, de ott a férfi beleegyezése kellett az elváláshoz, azonban a lényeg ugyanaz, t. i. hogy csak nőtlen papok lehetnek püspökök.
|
XI. Ut hi, qui ad episcopatum promovendi sunt,si matrimonio legitimo iuncti sunt, nisi ex consensu uxorum, non assumantur. |
|
Uxor eius, qui ad episcopalem dignitatem promovetur, communi sui viri consensu prius separata,postquam in episcopum ordinatus est et consecratus, monasterium ingrediaturprocul ab episcopi habitatione exstructum et episcopi providentia fruatur. Conc.Trullan. a. 692. can. XLVIII. (Mansi. T. XI. col. 966.) |
XII. fejezet.
Bár az egyházak jövedelmei a püspökök kezében folytak össze, mégsem rendelkezhettek azokkal teljesen. Már Gelasius pápa elrendelte, hogy az egyház jövedelmeit négy részre kell osztani s abból egy rész a püspöké, a második az egyháziaké, a harmadik a szegényeké s a negyedik az egyház építkezésére fordítandó.
A magyar törvényben nem találjuk ezt a részletes fölsorolást, hanem általánosságban mondja, hogy ha püspök háromrészt az egyház javára fordított, akkor a negyedikkel szabadon rendelkezhetik.
|
XII. Episcopus, si tres partes de acquisiciis ad utilitatem ecclesie fideliter contulisse videtur, liceat ei agere de quarta, quod voluerit. |
|
«... de reditu ecclesiraum quadrifariam dividendo quarum (sc. partium) sit una pontificis,altera clericorum, tertia pauperum, quarta fabricis applicanda.» Gelasii papae epistola ad episcopos per Lucaniam. a. 494. Jaffe: Regesta Pontificum Romanorum nr. 636. T. I. p. 85.2191 |
XVII. fejezet.
|
102.2201 |
|
Ecclesiae vero, quae aedificantur per singula loca, nullus episcopus audeat sine dote ecclesiam sacrare. Capit. e conciliorum canonibus collecta c. 3. (Bor. T. I. p. 232.) Attamen unusquisque episcopus meminerit, ut non prius dedicet ecclesiam, nisi antea dotem basilicaeet obsequium ipsius per donationem chartulae confirmatum accipiat. Conc. Wormat. a. 863. c. 3. (Mansi. T. XV. col. 869.) |
Tárgyi egyezés van a két törvény között.
XVIII. és XXIII. fejezet.
|
XVIII. Nullus presbiter sine titulo ordinetur. Nullus haberetur in clero, qui non est adtitulatus alicui ecclesie. XXIII. Quicunque ad titulum ordinatus est vel cum professione susceptus, non privetur ordine vel honore, nisi super certis criminibus iudicio canonico: Sed neque ipse recedere audeat, nisi forte ad maiorem promoveatur gradum, quod eciam episcopus suus benigne debet consentire.2212 |
|
Sanctorum canonum statutis consona scientes decernimus, ut sine titulo facta ordinatio irrita habeatur, et in qua quislibet titulatus est, in ea perpetuo perseveret. Conc. Placent. a. 1095. c. XV. (Mansi. T. XX. col. 806.)2223 |
XIX. és XXI. fejezet.
103XXII. fejezet.
|
XXII. Nullus episcopus aut presbiter aut abbas missam celebrare audeat contra voluntatem presbiteriecclesie. |
|
«... ut nullus presbyter in alterius parochia missam cantare praesumat.» Capit. ecclesiastica a. 810-813? c. 9. (Bor. T. I. p. 178.) |
Tárgyi egyezés van a két törvény között.
XXIV. fejezet.
Az egyház mindenkor oltalmába vette a gyengéket. Éberen őrködött, hogy Krisztus nyáját a békesség, a szeretet szelleme hassa át. A frank capitularék intik tehát a püspököket, apátokat és apátnőket, hogy alárendeltjeik fölött ne uralkodjanak önkényes hatalommal, hanem szeretettel s kegyességgel őrködjenek.
Hasonló czélt szolgál a magyar törvény is. Hogy az igazságtalan elnyomástól megóvja az alsóbbrendű papságot, módot nyújt neki, hogy sérelmében orvoslást találhasson, a midőn kimondja, hogy elnyomott clericusa a püspöki zsinathoz föllebezhet.
|
XXIV. Si quis se oppressum existimat, liceat sibi concilium episcopale appellare. |
|
Ut episcopi, abbates adque abbatissae, que ceteris prelati sunt, cum summa veneratione hac diligentia subiectis sibi praeesse studeat, non potentiva dominationem vel tyrannide sibi subiectos premant, sed simplici dilectionem cum mansuetudinem et caritatem vel exemplis bonorum operum commissa sibi grege sollicite custodiant. Capitul. missorum generale a. 802. c. 11. (Bor. T. I. p. 93.)2231 |
XXV. fejezet.
Már Szent István (I. 4.) biztosította az egyháziaknak a privilegium fori-t, vagyis a külön egyházi törvénykezést. Világi biró nem is idézhetett maga elé egyházi férfiút. Hogy azonban önkényt se 104menjenek az egyháziak világi biróság elé, kimondja a zsinati határozat, hogy ha valamely clericus vagy apát egyházi ügyekben, mellőzvén a püspök itéletét, világi biróhoz fordul, veszítse el ügyét és vezekeljen.
A külföldi törvény még szigorúbban intézkedik, mert az ilyen papot állása elvesztesével sujtja.
|
XXV. Si quis vero clericorum aut abbatumin causis ecclesiasticis relicto episcopali iudicio regalem curiam aut seculare iudicium adierit, causam perdat aut penitencia emendet. |
|
Ut nullus clericus ad iudicia laicorum publica non conveniat... Qui relicto ecclesiastico iudicio publicis iudiciis se purgare voluerit, etiamsi pro illo fuerit prolata sententia, locum suum amittat. Conc. Vernense. a. 755. c. 18. (Bor. T. I. p. 36.) |
XXVII. fejezet.
|
XXVII. Vita et virtus canonicorum secundum regulam ipsorum ab episcopo disponantur.2241 |
|
In omnibus igitur, quantum humana permittit fragilitas, decrevimus, ut canonici clerici canonice vivant,observantes divinae scripturae doctrinam et documenta sanctorum patrum, et nihil sine licentia episcopi suivel magistri eorum composite agere praesumant in unoquoque episcopatu. Conc. Mogunt. a. 813. c. 9. (Mansi. T. XIV. col. 67.) De clericorum vita sive monachorum. «Providendum necesse est unicuique episcopo, qualiter canonici vivere debeant, nec non et monachi, ut secundum ordinem canonicum vel regularem vivere studeant.» Conc. Mogunt. a. 847. c. 13. (Bor. T. II. p. 1.) |
105XXX. fejezet.
Az egyházi rend, hogy függetlenségét és méltóságát megőrizze, tagjai közé csak szabadokat vett föl. Az egyházi törvények megtiltják, hogy a püspök valamely szolgát pappá szenteljen, mielőtt szabaddá nem lett.
Hasonlóan rendelkezik a magyar törvény. Szolgát nem lehet pappá szentelni, csak ha ura teljes szabadságot ad neki.
|
XXX. Nullius servus clericus ordinetur, nisi antea dominus eius plenam sibi dederit libertatem. |
|
«... ut nullum servum episcopus ordinare praesumat, antequam perfecte ditetur ingenuitate,quia non debet vilis persona fungi sacerdotii dignitate. Conc. Tribur. a. 895. c. XXIX. (Mansi. T. XVIII. col. 146.) Ut servi et colliberti, nisi libertate a dominis suis concessa, clerici non fiant. Similiter nullus servorum,vel collibertorum amodo clericus fiat, nisi prius libertatem de dominis suis habueritsub idoneis testibus. Conc. Bituricense a. 1031. c. IX. (Mansi. T. XIX. col. 504.) |
XXXV. fejezet.
|
XXXV. Nullus extra ecclesiamin tentorio vel in aliqua domo missam celebrare aut audire audeat, nisi rex aut episcopi et comites et abbates illi, qui tentorium aut aliquid huiusmodi divino solummodo cultui preparatum habere possunt, et hoc tantummodo, quando sunt in via.2251 |
|
De celebracione misse extra ecclesiam. Nullus presbiter missam audeat celebrare extra ecclesiam, nisi forte itineris causa necessitas cogat eum... In itinere vero dierum divinum officium celebrari liceat in tentorio. S. Lad. I. 29. |
XXXVI. fejezet.
Nemzetünknek megtérítésében jelentékeny szerep jutott a szerzeteseknek. Királyaink s magánosok is monostorokat alapítottak, a melyek, mint kulturális középpontok, jelentékeny hírnévre tettek 106szert. Nem is csodálatos, hogy a kolostorok fejei: az apátok püspöki jelvényeket kezdtek viselni és püspöki iurisdictiót gyakorolni. Épen ezért az 1100-iki poitiersi s ennek alapján a magyar zsinat kimondja, hogy az apátok ne használjanak püspöki jelvényeket s ne végezzék a lelkipásztorok dolgát.
|
XXXVI. Abbates mitram, sancidalia, othecas, nolam ad capellam vel cetera episcopalia insignia non habeant, neque baptizent, neque penitenciam dent, neque ad populum sermonem faciant. |
|
Ut nullus abbatum utatur cirothecis, sandaliis, annulo, nisi quibus fuerit per privilegium a Romana ecclesia concessum. Ut nullus monachorum parochiale ministerium presbyterorum, id est baptizare, praedicare, poenitentiam dare praesumat.2261 Conc. Pictaviense a. 1100. c. 38. és 11. (Mansi. T. XX. col. 1123.) |
XXXVII. fejezet.
A vallásos szellem szülte lelkesedés következtében őseink közül többen léptek egyházi pályára. A Szent Gellért legendában olvassuk, hogy harmincz apa járult a püspökhöz, kérvén, hogy fiaikat vegye föl s a tudományokban oktatván, szentelje föl őket.2272
Úgylátszik, hogy a buzgalom később sem szünt meg, mert a zsinatnak törvénynyel kellett szabályozni, hogy az apát minden két holdra vehet föl egy szerzetest. Ezen intézkedéssel akarták meggátolni, hogy a monostorok anyagilag válságba jussanak.
Külföldön hasonló czélú törvényt találunk. A 813-iki mainzi zsinat kimondja, hogy többet ne vegyenek föl a monostorokba, mint a mennyit el tud tartani.
|
XXXVII. Abbas provisa facultatemonasterii cum episcopo ad duo aratra unum monachumregulariter vestitutum et instructum teneat,et regulambeati Benedicti omnes monachi sciant et intelligant. |
|
Ut plures non mittantur in monasteriacanonicorum vel monachorum, aut etiam puellarum, quam sufferri possit. Conc. Mogunt. a. 813. c. 19. (Mansi. T. XIV. col. 70.) Ut monachi omnes,qui possunt, memoriter regulam discant. Capitul. monasticum a. 817. c. 2. (Bor. T. I. p. 344.) 107.Ut regula B. Benedicti in utroque sexu incommutabiliter observetur. Conc. Rotomagen a. 1074-1085. c. VII. (Mansi. T. XX. col. 399.) |
XXXVIII. fejezet.
A midőn az egyházmegyék szerveztettek, a monostorokat a püspökök joghatósága alá helyezték. Kiváltságos monostort a XI. században nem ismernek a mi törvényeink. A zsinat kimondja, hogy az apátok ritkán távozzanak kolostoraikból s a püspök beleegyezése nélkül ne menjenek se a királyhoz, se távolfekvő birtokaikra s akkor se időzzenek ott sokáig.
Külföldön az apátok hasonlóképpen a püspökök alá voltak rendelve s csak azok engedelmével távozhattak a kolostorokból.
|
XXXVIII. Ut abbates raro de monasteriis egrediantur,neque ad regem, neque ad remotas possessiones sine consciencia episcopi pergant, ubi tamen diucius immorari non debent. |
|
Hoc tamen omnino volumus, ut monachi ad saecularia placita nullatenus veniant, neque ipse abbas sine consilio episcopi sui. Conc. Mogunt. a. 813. c. XII. (Mansi. T. XIV. col. 68.) Abbatissa, quae in civitate monasterium habet, nequaquam de monasterio egrediatur, nisi per licentiam episcopi sui. Conc. Mogunt. a. 817. c. 16. (Bor. T. I. p. 180.) |
XXXIX. fejezet.
A monostorok élén az apátok állottak. Kezükbe folyt be a jövedelem. E részben is gondoskodik a zsinat a monostorok vagyonáról, kimondván, hogy az apátok a szüleiknek ne adjanak többet, mint más szegénynek. Ha pedig valamely apát a monostor javait eltékozolta, tegyék le s a vagyonát az egyháznak adják.
A bajor egyházi határozatok között olvassuk, hogy a püspökök, az apátok s a papok az egyház vagyonából többet ne osszanak szét szüleik és rokonaik között, mint a mennyit az egyházi törvény megenged.
108Látjuk tehát, hogy azonos gondolat uralkodik mind a két törvényben.
|
XXXIX. Abbates parentibus suis non plus, quam ceteris pauperibus solacium faciant.Quod si abbas inventus fuerit bona monasterii disi passe, aut dispersisse, ipse deponatur et substancia illa ecclesie reddatur. |
|
Ut episcopi, abbates,presbyteri res sanctae ecclesiae sibi commissas inter parentes et proximos suos non amplius, quam canonica sancit licentia, dividant. Statuta Rhispacensia, Frisingensia, Salisburgensia. a. 799, 800. c. 37. (Bor. T. I. p. 229.) |
XLII., XLIII. XLIV. fejezet.
Az egyház sokan szenvedett a simonia miatt. Hazánkban is felütötte fejét ez a baj, de nem hatalmasodott el annyira, mint nyugaton. Külföldi hatás alatt tiltják a magyar zsinati határozatok, hogy a pap ne csináljon egyezséget a mise fölajánlásért, senki se merészelje eladni az ünnepeket.2281
Hogy pedig csak érdemes papok nyerjenek egyházi javadalmat, kimondja a zsinati határozat, hogy senki se merészkedjék egyházat eladni vagy venni.
A keresztelésért és a temetésért senki se szedjen pénzt; így akarta meggátolni a zsinat, hogy bárki is egyházi ténykedésével nyerészkedjék.
Külföldön ezek a bajok még nagyobb mértékben megvoltak, mint nálunk. A magyar canonok sokszor szószerint egyeznek a külföldiekkel, vagy pedig legalább gondolati rokonság található föl a két törvény között.
|
XLII. Nullus presbiter convencionem de missapro oblacione faciat. |
|
Ut non vendat ministerium. Nullus presbyter pro pecuniis vendat ministerium suumetc. Can. Aelfrici ad Wulfinum episcopum c. 27. (Mansi. T. XIX. col. 701.) |
|
109XLIII. Nullus ecclesiam emere vel vendere presumat. Si quis ecclesiam vendiderit aut presbiterum suum sine culpa abiecerit, delator illius culpe partem magistri illius eo anno accipiat. |
|
Ut ecclesiae et altaria non vendantur, nec emantur.Qui autem amodo vendiderint aut emerint, anathemati subiacebunt. Decreta Nicolai II. papae. c. V. (Mansi. T. XIX. col. 876.) |
|
XLIV. Nullus de baptismo vel sepultura precium exigat. |
|
De cimiteriis autem et sepultura et baptiseriis exactionem fieri omnino prohibemus. Decreta Nicolai II. papae. c. XII. Mansi. T. XIX. col. 876. és Syn. Gerun en. a. 1078. c. XIII. (Mansi. T. XX. col. 520.) Illud quoque praecipimus, ut pro...baptismo et sepultura nihil unquam exigatur.2291 Conc. Placent. a. 1095. c. 13. (Mansi. T. XX. col. 806.) és Conc. Roman. III. a. 1099. c. 12. (Mansi. T. XX. col. 963.) |
XLVIII-LI. fejezet.
Már Szent László (I. 14.) intézkedett a kalendás társulatokról. Míg a világiakra nézve kötelezővé tette, hogy a testvérek gyűlésein megjelenjenek, addig az egyháziakat attól tiltja (I. 39.), mert ilyen alkalmakkor nagyon is világi mulatozás folyt le.
Az esztergomi zsinat határozatai alapján már tisztább képet alkothatunk magunknak az ilyen kalendás lakoma lefolyásáról. A mértékletesség nem tartozott erényeik közé. A zsinati határozatok részletesen leírják, hogyha a pap látja, hogy a lakomán valakit ivásra kényszerítenek, feddje meg őket; ha reá nem hallgatnak, menjen el és jelentse meg a főesperesnek, a ki hét napi vezekléssel sujtsa őket. Ha pedig a pap ott marad, állásától függeszszék föl és 40 napig vezekeljen.
De megtörtént, hogy maga a pap itatott le mást, vagy pedig kényszerítve megittasodott; elrendeli tehát a zsinat, hogy az ilyen papot le kell tenni. S hogy az ellenőrzést annál könnyebben lehessen elvégezni, az ittas pap följelentője egy pénzt, a főesperesé pedig három pénzt kap.
Ha nemes ember kényszerít mást ivásra vagy pedig maga ittasodik meg, negyven napig vezekeljen; ha pedig megátalkodottan megmarad az iszákosságában, ki kell közösíteni.
Külföldön is hasonlók voltak a viszonyok s bár szószerint való egyezést kimutatni nem lehet, de gondolatbeli és tárgybeli rokonság, sőt azonosság van a két törvény között.
110
|
XLVIII. Si quis presbiter in convivio vel kalendis cogentes ad potum viderit,arguat eos, et si eum non audierint, ipse exeat, et archidiacono eos accuset, qui eis penitenciam VII diebus iniungat. Quod si ipse presbiter non exierit, ab officio suspendatur et XL dies peniteat. |
|
Ut quando presbyteri per Kalendas simul convenerint, post peractum divinum mysterium et necessariam collationem non quasi ad prandium ibi ad tabulam resideant. Hincmari episcopi Rhemensis c. 15. ad presbyteros. (Mansi. T. XV. col. 478.) Ut nemini liceat alium cogere ad bibendum. Capitul. missorum. a. 803. c. 16. (Bor. T. I. p. 116.) Si quis clericus aut sacerdos se inebriaberit,XL. dies poen. i. p. e. a., laicus VII. Poenit. Merseburgen. c. LII. (Wass. p. 397.) |
|
XLIX. Si presbiter coegerit vel coactus fuerit inebriatus, deponatur. L Si quis presbiterum inebriatum invenerit, unam pensam, vel archidiaconum, III pensas ab eo accipiat. Et si idem presbiter secundo inebriatus inventur fuerit, deponatur. |
|
Nullus presbyterex ineptia bibat, plus, quam decet, nec alium provocet ad bibendum. Canones Aelfrici ad Wulfinum episcopum. c. 29. (Mansi. T. XIX. col. 701.) Si quis episcopus vel aliquis ordinatus in consuetudine ebrietatis vitium habuerit, aut desinat, aut deponatur. Poenitentiale Egberti Tit. XI. c. 1. (Wass. p. 242.) |
|
LI. Si quis de nobilibus ad potum coegerit, vel coactus fuerit inebriatus, XL dies peniteat. Si vero in hoc perseveraverit, excommunicetur. |
|
Si fidelis laicus est, qui per nequitiam inebriat alterum, XL. dies poeniteat. Poenit. Egberti. Tit. XI. c. 5. (Wass. p. 242.) Malum magnum ebrietatis, unde omnia vitia pullulant, modis omnibus praecipimus cavere: et qui hoc vitare noluerit, excommunicandum eum esse decrevimus usque ad emendationem congruam. Conc. Mogunt. a. 813. c. 46. (Mansi. T. XIV. col. 74.) |
111LIII. fejezet.
|
LIII. Si quis de maleficio accusatus convictus fuerit, secundum canones peniteat. |
|
S. Steph. I. 34. |
LIV. fejezet.
|
LIV. Si accusator quod iniecit, probare non poterit, eidem penitencie subiaceat. |
|
«... si autem, qui insurrexerit, ipse mendax estiterit, eodem iudicio persolvat culpam. S. Lad. I. 40. |
LV. fejezet.
A zsinat a családi életre vonatkozólag is intézkedett. Ha valamely nő férjétől megszökik, adják vissza két ízben; ha harmadszor is megszökik s nemes asszony, vezekeljen a házasság reménye nélkül; ha pedig a népből való, adják el a szabadság reménye nélkül.
Ha valaki felesége házasságtörését bebizonyította, ha akar, vegyen másikat. Ha nemes a nő, a házasság reménye nélkül vezekeljen, ha pedig a népből való, a szabadság reménye nélkül adassék el.
Ha azonban bebizonyítani nem tudja, hasonlóan bünhödjék a férj, neje pedig, ha akar, újra férjhez mehet.
Hasonlóképen járjon az a házasfél, a ki másnak a nejével, illetve férjével, követ el házasságtörést.
Ha valamely nemes ember hajadont, avagy másnak a jegyesét rabolja el, lépjen egyezségre; ha azonban nem tudja megfizetni az egyezség által megállapított összeget, veszítse el szabadságát s adják el.
Ha azonban a férj szökik meg a nejétől és visszatérni nem akar, örökre szolga maradjon; ha pedig valaha szabadnak látszanék, ismét adják el, felesége azonban férjhez mehet ahhoz, a kihez akar.
Ha a magyar törvényeket az egykorú külföldiekkel összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy míg külfölfön a házasság fölbonthatalan, addig nálunk házasságtörés és hűtlen elhagyás esetében fölbontható. Azonban, ha a korábbi külföldi törvényeket nézzük, ugyanazt az állapotot látjuk ott, mint nálunk. Hazánkban is még a fejlődés stádiumában volt a kereszténység s bizonyos időnek kellett még lefolyni, hogy minden rázkódás nélkül oda fejlődjék, a hol már a külföldön állott.
|
112LV. Si qua mulier a viro suo fugerit, reddatur marito suo semel et bis; tercia vice, si nobilis est, adiciatur penitencie sine spe coniugii; si de plebe, venundetur sine spe libertatis. |
|
|
|
Si quis uxorem suam adulteram probaverit, si voluerit, ducat aliam; illa vero si nobilis est, sine spe coniugii peniteat; si plebeia, sine spe libertatis venundetur. Quod si probare non poterit, idem iudicium maritus paciatur, et illa, si voluerit, maritetur. Eodem modo, qui cum alterius uxore, vel que cum marito alterius peccat, iudicetur. |
|
Nulli liceat excepto causa fornicationis adhibitam uxorem relinquere et deinde aliam copulare. Liber Papiensis Lotharii. c. 95. (M. G. Ll. T. IV. p. 557.) Si cuius uxor fornicaverit, licet demittere eam et aliam accipere... Theodorus: Poenitentiale. Tit. XII. c. 5. (Wass. p. 213.) |
|
Si quis puellam rapuerit vel violaverit, si nobilis est, canonice penitencie cum composicione subiaceat. Qui vero hoc persolvere non poterit, tonso capite secundum iudicium regis Ladislay venundetur. |
|
S. Steph. I. 27. S. Lad. II. 11. |
|
Si quis sponsam rapuerit alterius,si illa non consensit, reddatur proprio sponso.Raptor vero, si nobilis est, composicionem canonicam faciat et sine spe coniugii peniteat; si non poterit composicionem dare, sine spe libertatis venundetur. |
|
Desponsatas puellas et post ab aliis raptas, placuiterui et eis reddi, quibus ante fuerant desponsatae,etiamsi eis a raptoribus vim illatam constiterit. Conc. Ancyranum. a. 314. can. X. (Mansi. T. II. col. 525.) |
|
Si quis uxorem fugiens, se sponte debitorem fecerit, unde se expedire nolit, propter odium, quod in uxorem habet, semper in servitute permaneat. Et si umquam liber videatur, iterum venundetur, uxor vero eius, cui velit, nubat. |
|
S. Steph. I. 30. |
LVI., LVII. és LXXI. fejezet.
|
LVI. Si quis de clero secundam uxorem vel viduam vel repudiatam duxerit, deponatur. LVII. Bigami presbiteri, qui ad ordines suos redire voluerint,ex consensu uxorum suarum recipiantur. LXXI. Clerici repudiatarum viduarumque mariti, necnon et bigami ab ordine deponantur,et si teneant ecclesiam, careant ecclesia. |
|
De bigamis presbiteris et dyaconis. Bigamos presbiteros et dyaconos, et viduarum vel repudiatarum mari113tos iubemus separari, et peracta penitencia ad ordinem suum reverti.Et qui noluerint illicita coniugia dimittere, secundum instituta canonum debent degradari. S. Lad. I. 1. |
LVIII. fejezet.
|
LVIII. Similiter si presbiter concubinam habuerit, deponatur.2301 |
|
Ut nullus presbiter, neque diaconus foeminam is sua domo teneat, neque in cellario, neque in secreto loco intromittat propter fornicationem. Nam si facere tentaverit, sciat se omnem gradum perditurum. Conc. Pictaviense circa a. 1000. c. III. (Mansi. T. XIX. col. 268.) |
LIX. fejezet.
|
LIX. Ut canonici regulam canonicam sciant et intelligant.2312 |
|
Ut abbates canonici canones intelligant et canones observent, et clerici canonici secundum canones vivant. Capitul. missorum a. 862? c. 32. (Bor. T. I. p. 103.) Cum igitur omnia concilia canonum qui recipiantur sint a sacerdotibus legenda et intelligenda, et per ea sit eis vivendum et praedicandum. Conc. Mogunt. I. a. 847. c. 2. (Mansi. T. XIV. col. 903.) |
LX. fejezet.
Már Szent István biztosította az egyháznak a privilegium fori-t. Az egyházi canonok rendesen vezekléssel sujtották a bűnösöket. Midőn azonban hazánkban a lopás bűne nagyon elharapódzott, Szent László szigorú törvényeket hozott ellenük. Az egyházi azonban saját birósága elé tartozott.
114Hogy tehát a bűnös egyháziak se kerüljék el megérdemlett büntetésüket, kimondja Szent László, hogy ha clericus libát, tyúkot vagy gyümölcsöt lop, adja vissza, előljárója virgácsolja meg; ha azonban nagyobb értékű dolgot lop, püspöke az egyházi rendből vezesse ki s a világi biróság itélje meg.
Az esztergomi zsinat már ilyen különbséget nem tesz, hanem általában kimondja, hogy a tolvaj egyházit püspöke, vagy a főesperes itélje meg. Ha bűnös, az egyházi rendből ki kell rekeszteni s javait veszítse el; ha pedig vagyona nincs, adják el.
|
LX. Si quis clericorum furti arguitur, ab episcopo vel archidiacono iudicetur.Si reus inventus fuerit, deponatur, et bona sua perdat; si nichil habuerit, vendatur. |
|
De furto clericorum. Ordo clericalis si anserem vel gallinam, poma vel his similia furatus fuerit, scopis tantum a magistro corrigatur, sed quod furatus est, restitutat. Maius his si furatus fuerit, ab episcopo suo degradetur et iudicio vulgari dampnetur. S. Lad. II. 13. |
LXI. fejezet.
A papság méltóságával nem fér össze a nyerészkedés. Épen azért kimondja a zsinat, hogy egyháziak ne legyenek korcsmárosok, se uzsorások.
Senki se igyék korcsmában; ha pap teszi, tegyék le, ha pedig világi ember, tanúskodását el ne fogadják.
Ezeknek a határozatoknak is a forrását megtalálhatjuk a külföldi törvényekben. Már II. Eugen pápa tiltja, hogy a papok pénzkölcsönzéssel, uzsorával foglalkozzanak. Hasonlóképen intézkednek a zsinatok, hogy az egyháziak ne járjanak korcsmákba enni vagy inni; azonban olyan intézkedést nem találtam, mely a világiaknak is megtiltaná, hogy a korcsmában egyenek vagy igyanak.
|
115LXI. Ne clericitabernarii vel feneratores sint. Quicunque in tabernaria domo biberit, si clericus est, deponatur,si laicus, in testimonio non recipiatur. |
|
Sacerdotes... fenore aliquo... non occupentur. Eugenii II. conc. Roman. a. 826. c. 12. (Bor. T. I. p. 373.) ...ut monachi et clerici tabernas non ingrediantur edendi vel bibendi causa. Admonitio generalis a. 789. c. 14. (Bor. T. I. p. 55.)2321 |
LXII. fejezet.
Hogy a papokat a világi dolgok el ne vonják a lelkiektől, megtiltja az egyház, hogy őket tanúkul hivják világi dolgokban, mert ez hozzájuk nem illik. Kivételt csak akkor tesznek, ha nincs alkalmas világi tanú, de akkor is gondoskodjék a püspök, hogy vagy az ő jelenlétében és megfelelő birák előtt vagy valami más módon magasztalják föl az igazságot.2332
A hazai canon is tiltja, hogy egyháziak tanúskodjanak, kivéve végrendeletnél, eskünél vagy itéletnél.
|
LXII. Ut clerici testes non sint, nisi in testamento morientis,vel pro sacramento, vel pro iudicio. |
|
Si sacerdotes testimonium dicant. Quamquam sacerdotum testimonium credibilius habeatur, tamen ipsi in saecularibus negotiis pro testimonio aut conficiendis instrumentis non rogentur:quia eos in talibus rebus esse non convenit. Si enim eventae caussae aliquid viderint aut audierint, ubi nullae idoneae saecularium inveniantur personae,ne veritas occultetur, et malus ut bonus existimetur, in providentia proprii sit episcopi, ut aut coram se et competentibus judicibus, aut aliter veritatem honorifice attollant. Syn. Romana a. 853. c. 13. (Mansi. T. XIV. col. 1004.) |
LXIII. fejezet.
|
LXIII. Iudei servos vel ancillas,neque proprios, neque venales, neque mercennarios christianos habere audeant. |
|
De coniguio iudeorum et christianarum mulierum. Si iudei uxores christianas sibi associaverint, aut aliquam personam christianam in servicio aput se deti116nuerint, ablate ab eis libertati reddantur. S. Lad. I. 10. |
LXIV. fejezet.
Az egyház megalakulása óta nagyon zárkózott volt a zsidósággal szemben. Nem engedte meg, hogy zsidó és keresztény között házasság jöjjön létre, sőt még azt is megtiltotta, hogy valaki zsidókkal egyék vagy igyék, mert igen méltánytalan volna, hogy a keresztények azoknak az ételét egyék meg, a kik tisztátalannak tartják azt, a mit mi megeszünk.2341
Ugyanerre az alapra helyezkednek a magyar canonok is, a midőn kimondják, hogy keresztény meg ne egye a zsidók által megvetett húst.
|
LXIV. Nullus cristianus carnes ab eis spretas emere presumat. |
|
... interdictum est iuxta capitula sanctorum patrum, ut nemo Christianus cum eis manducetet bibat, vel quidquid comedi aut potari potest, a Iudeis accipiat. Nimis enim... indignum est, atque sacrilegum, eorum cibos a Christianis sumi, cum ea, quibus nos fruimur, ab illis iudicentur immunda, ac si inferiores incipiant esse Christiani quam Iudaei. Conc. Metense. a. 888. c. VII. (Mansi. T. XVIII. col. 79.) |
LXV. fejezet.
Míg a világiak közül mindenki tizedet tartozott adni az ő terményei után, addig a clericusok, a monostorok s az egyházak nem fizették, kivéve a plébánosnak járó egy negyed részt.
Igy intézkedik a zsinat külföldi canon hatása alatt, a mely kimondja, hogy senkise kényszerítse a papot tizedadásra.
|
LXV. Decretum est et sancti concilii auctoritate sanctitum, ut de propriis horreis seu cellariis aut ovilibus monasteriorum et ecclesiarum et omnium, qui in clero sunt,117 excepta IIII parte parochiani presbiteri. |
|
Presbyter decimas dare non cogatur. Capit. Dacheriana c. 45. (Wass. p. 149.) |
LXVIII. fejezet.
Az egyház, mint külön szervezet, külön törvényeket használt, a melyeket zsinatain hozott vagy egyházfejei kibocsátottak. A zsinatoknak azonban nemcsak mint törvényhozási közegnek, hanem mint fölebbviteli biróságnak is jelentékeny szerepe volt. Épen azért szükséges volt, hogy az egyháziak rajtuk megjelenjenek. Ha valaki a püspök zsinatán meg nem jelenik — mondja a canon — a világiak közé kell tenni.
Külföldön is kötelesek voltak az egyháziak a zsinatokon megjelenni. A közlekedés kezdetleges volta miatt meglehetős teher volt az egyházfőkre, azért szigorúan parancsolják a törvények, hogy a püspök a zsinatról el ne maradjon s el ne hagyja a gyűlést, míg föl nem oszlott, mert a testvérek közösségéből kirekesztik s nem is mehet addig vissza, míg a következő zsinat föl nem oldozza.
|
LXVIII. Quicunque de his, qui in clero sunt, ad sinodum episcopi sui non venerit, usque ad laicum deponatur. |
|
«...convocati (sc. monachi) ad synodum veniant. Conc. Mogunt. I. a. 847. c. 14. (Mansi. T. XIV. col. 907.) A wormsi zsinat a püspököknek kötelességévé teszi, hogy a zsinaton megjelenjenek. Si quis autem episcoporum synodo neglexerit adesse,aut coetum fratrum antequam dissolvatur, reddiderit deserendum: alienatum se a fratrum communione cognoscat,nec eum recipi liceat, nisi in sequenti synodo fuerit absolutus. Conc. Wormat. a. 868. c. 16. (Mansi T. XV. col. 872.) |
LXIX. fejezet.
|
LXIX. Si quis alterius servum vel servientem talem,qui domino suo sine ipsius voluntate alienari non potest, aut quemlibet de civili populo literas docuerit, seu clericum118ipsum redimat et insuper L pensas persolvat.2351 |
|
«... ut nullus episcopus servum alterius ad clericatus officii sine domini sui voluntatepromovere praesumat. Admonitio generalis a. 789. c. 57. (Bor. T. I. col. 57.) Similiter nullus servorum, vel collibertorum amodo clericus fiat, nisi prius libertatem de dominicis suis habueritsub idoneis testibus. Conc. Bituricen. a. 1031. c. IX. (Mansi. T. XIX. col. 504.) |
LXX. fejezet.
|
LXX. Si quis homicidium fecerit,secundum decreta Ancirani conciliipeniteat.2361 |
|
Qui voluntarie homicidium fecerint, poenitentiae quidem jugiter se submittant: perfectionem vero circa vitae exitum consequantur. Conc. Ancyran.a. 314. c. XXI. (Mansi. T. II. col. 526.) De homicidiis non sponte commissis prior quidem diffinitio post septennem poenitentiam perfectionem consequi praecipit; secunda vero quinquennii tempus explere. Conc. Ancyran. a. 314. c. XXII. (Mansi. T. II. col. 527.) |
LXXII. fejezet.
Az egyházi szervezetnél fogva szükséges volt, hogy a clericusok egyházfejeik, a püspökök alatt álljanak. Megparancsolja tehát a zsinat, hogy sem clericus, se pedig valamely ispán ne fogadjon föl clericust, csak megyés püspöke kezei által.
A bajor törvények hasonlóképen parancsolják, hogy senki se vegyen föl clericust, csak püspöke beleegyezésével.
|
LXXII. Nullus clericus, nullus comes quemlibet clericum suscipiatad divinum officium tenendum, nisi per manum sui parrochiani episcopi. |
|
Ut clericum nemo recipere audeat sine consensu episcopi sui. Capit. ad legem Baiwariorum addita. a. 801-813. c. 7. (Bor. T. I. p. 158.) |