A XI. században a magyar egyházban két fontos ügy állott a rendezés előtt: 1. a papok házassága, 2. a házasságjog.
A szabolcsi zsinatnál megemlékeztünk a görög egyházi fölfogás nagy hatásáról, a melyet a magyar egyházra gyakorolt. A szabolcsi zsinat a trulloni és a konstantinápolyi pseudozsinatok nyomán elismerte a papok első házasságát. Ez a nyugati egyház fölfogásával ellenkezett és sajátságos, hogy a magyar törvények épen akkor ismerik el a papok házasságát, a mikor a nyugati egyház leghatározottabban sürgette a coelibatust. Elérkezettnek látták már az időt a magyar kereszténység fejei is, hogy ezt az állapotot megszüntessék. Épen azért a reformzsinatok álláspontjára helyezkedve a legszigorúbb intézkedéséket hozzák a nős papok ellen; már nemcsak a bigamia akadály az egyházi rendben; a püspök nem is szenteli föl a clericust, míg az szüzességet nem fogad; ha előzőleg felesége volt, csak ennek a beleegyezésével és hasonló igéretével szentelhető fel.
A házassági jogot is teljesen a nyugati egyház canonjai szerint rendezték. A házasság nem bontható föl sem hűtlen elhagyás, sem a fajtalankodás esetében, mert «a mit Isten összekötött, azt ember ne válaszsza el».
Igy diadalmaskodott a nyugoti kereszténység a görög felfogás fölött és szilárdította meg álláspontját canonilag is.
I., II. és III. fejezet.
Az ifjú magyar egyház legerősebb támogatói királyaink voltak. Lelkük igaz meggyőződésével gyámolították az egyházat, kiváltságokkal halmozták el, hogy hivat?sát méltón tölthesse be. Viszont az egyház segédkezet nyujtott, hogy az Isten kegyelméből való királyság mentől szilárdabb alapot nyerhessen.
120Elrendeli tehát a zsinat az apostoli szék tekintélyéből kifolyólag, hogy minden egyházban naponként imádkozzanak a király üdvéért és az ország megmaradásáért.
Ha pedig valaki a király élete ellen összeesküszik vagy megkisérleni merészel, vagy ilyenekkel egyetért, átkoztassék ki és zárják ki a hivek közösségéből.
A zsinat ezen határozatai részben külföldi, részben hazai törvényeken alapszanak. A 813-iki chalonsi zsinat kimondja, hogy mindenki imádkozzék az uralkodóért, gyermekeiért és az országért; másrészt pedig Szent István második törvénykönyvének 17. pontját írja át a zsinat.
|
I. Ex auctoritate apostoli pro regis nostri salute et regni eius stabilitate in omnibus cotidie ecclesiis orandum censemuset districte precipimus. II. Ut si quis contra regis salutem aut dignitatem quolibet modo aliquid conspiraverit, aut conspirare aliquid temptaverit, seu temptanti sciens consenserit, anathematizetur, et omnium fidelium communione privetur. III. Ut si quis huiusmodi aliquem noverit, et probare valens non indicaverit, predicte subiaceat dampnacioni. |
|
Interea omnis iste conventus gratissima deliberatione decrevit, ut ab omnibus indesinenter orationes fiant pro vitae incolumitate, pro salute animae et corporis domini imperatoris,prolisque eius, pro statu regni,pro remissione peccatorum et caelestis regni collatione. Conc. Cabilon. II. a. 813. c. 66. (Mansi. T. XIV. col. 106.) «... Et si quis circa regis salutem aut dignitatem quolibet modo aliquid conspiraverit, aut conspirare aliquid temptaverit, seu temptanti sciens consenserit, anatematizetur et omnium fidelium communione privetur. Et si quis huiusmodi aliquem noverit et probare valens non edicaverit, predicte subiaceat dampnacioni. S. Steph. II. 17. |
IV. és VII. fejezet.
Míg külföldön már teljesen érvényre emelkedett a házasság fölbonthatatlanságának elve, addig a mi törvényeink görög canonok hatása alatt hűtlen elhagyás és házasságtörés esetében megengedik az elválást. Épen e tekintetben fontos Kálmán uralkodása, mert alatta teljesen diadalmaskodik az egyházi fölfogás, a midőn kimondják, hogy a mit Isten összekötött, az ember azt ne válaszsza 121el. Ha tehát a nő férjétől megszökik, adják vissza neki annyiszor, a hányszor megszökik. Ha pedig a férj, hogy gyülölt nejétől megszabaduljon, szolgává lesz, a felesége szabadsága megtartásával kövesse az urát, ellenkező esetben mindkettőjüknek házasságon kívül kell élniök.
|
IV. Ut si qua mulier a viro suo fugerit, reddatur ei, et quociens fugerit, restituatur ei, quia scriptum est, quod deus coniunxit, homo non separet. VII. Ut si quis uxorem exosam habens, sponte servituti se subdiderit, ut ab exosa separetur, uxor eum salva libertate sequatur, aliter innupti permaneant.2371 |
|
Legitimum coniugium non licet separari sine consensu amborum. Theodorus: Poenitentiale, Tit. XII. c. 7. (Wass. p. 213.) ...quod Deus iungit, homo non separet. Marc. 10, 9. |
V. fejezet.
|
V. Ut si quis uxorem suam coram legibus adulteram probaverit, ipsa penitencie subiaceat, et postea si voluerint, reconcilientur, aliter innupti permaneant. |
|
De muliere in adulterio deprehensa. Si quis uxorem suam in adulterio deprehenderit, et in iudicium statuerit,secundum statuta canonum penitencia imponatur, et peracta penitencia, si maritus voluerit, iterum recipiat, sin autem,quamdiu ambo vixerint, innupti permaneant. S. Lad. I. 20. |
VI. fejezet.
|
VI. Ut si quis sponsam alterius rapuerit, sponso reddatur,raptor vero legibus subiaceat. |
|
Si quis sponsam rapueritalterius, si illa non consensit, reddatur proprio sponso.Raptor vero, si nobilis est, composicionem canonicam faciat, et sine spe coniugii peniteat. Syn. Strig. I. 55. |
VIII. fejezet.
|
VIII. Ut clerici bigami et viduarum et repudiatarum mariti, temporalibus 122ecclesie beneficiis et cunctis dignitatibus ecclesiasticis priventur. |
|
Clerici repudiatarum viduarumque mariti, necnon et bigami ab ordine deponantur,et si tenent ecclesiam, careant ecclesia. Syn. Strig. I. 71. |
IX., X. és XII. fejezet.
A szabolcsi zsinat csak a bigamus papok házasságát kárhoztatta, azonban az első és törvényes házasságot megengedte, mindaddig, míg a Szentatya erre nézve tanácsot ad.
Ez az idő el is érkezett. Már II. Orbán érintkezésbe lépett Kálmánnal. Utóda, II. Paschal, mindenütt a legszigorúbban hajtotta végre VII. Gergely és II. Orbán határozatait s Magyarország sem kerülhette el a reformot. Kálmán az egyháznak az investitura ellen folytatott harczát méltányolván, az 1106-iki guastallai zsinaton követei által kijelentette, hogy meghódol az isteni törvénynek, mely tiltá, hogy világiak nevezzenek ki és töltsenek be egyházi tisztségeket.
A papi nőtlenség kérdését sem lehetett tovább halasztani. Ki is mondja a zsinat az 1089-iki melfii2381 és az 1099-iki római2392 zsinatok határozatai alapján, hogy a püspök ne szenteljen föl clericust diaconusnak vagy felsőbb rendre, hacsak előbb megtartóztatást nem fogad; s ha felesége volt, csak az ő beleegyezésével szentelhető fel, miután ez hasonló igéretet tett, előbb azonban felesége lakásáról és életföntartásáról gondoskodnia kellett. Ha pedig valamely pap ágyast tart, el kell venni tőle és vezekeljen s csak azután szolgálhat ismét az oltárnál.
|
IX. Ut nullus episcoporum aliquem promoveat clericorum ad diaconatum, vel ultra, nisi prius continenciam voverit, et si uxorem habuerit, ex eius fiat consensu idem promittentis. X. Ut nullus coniugatus presbiter aut diaconus altari deserviat, nisi prius uxori concedenti et continenciam voventi locum separatum, et necessaria vite temporalis provideat, et secundum apostolum habens, quasi non habentem se esse intelligat.
XII. Si presbiter altari deserviens concubinam habuerit, illa auferatur, ipse vero iuxta preceptum episcopi fructu peracto penitencie ad ministrandum altari restituatur ecclesie. |
|
Ut episcopi nullum amplius ad subdiaconatus gradum ordinent, nisi in praesentia episcopi ante altare sedis Deo promittat nunquam se habiturum uxorem neque concubinam: et si tunc eam habuerit, mox ei abrenunciet. Conc. Bituricense a. 1031. c. VI. (Mansi. T. XIX. col. 503.) ... Nec quisquam omnino ad sacerdotium admittatur,qui non in 123perpetuum continentiam vitamque coelibem profiteatur.2401 Conc. Roman. I. a. 1074. (Mansi. T. XX. col. 401. B - C.) ... et si (sc. ordinandus) tunc eam (sc. uxorem) habuerit, mox ei abrenunciet... Conc. Bituricen. a. 1031. c. VI. (Mansi. T. XIX. col. 503.) Ut nullus presbiter, diaconus, subdiaconus uxorem habeat, aut concubinam. Ut presbiter et diaconus et subdiaconi, sicut lex canonum praecipit, neque uxores, neque concubinas habeant:et qui eas modo habent, ita eas sine mora peracta hoc concilio derelinquant, ut nunquam ulterius ad eas accedant. Conc. Bituricen. a. 1031. c. V. (Mansi. T. XIX. col. 503.) |
XI. fejezet.
|
XI. Ut nullus laicus ecclesie potestatem habeat. |
|
Nullus comitum vel militum in ecclesia presumpmat sibi vendicare potestatem,preter solum episcopum. Col. I. 65. |
XIII. fejezet.
|
124XIII. Ut villa, in qua est ecclesia, ab ecclesia longius non recedat; quod si recesserit, X pensas persolvat et redeat. |
|
De desercione propriarum ecclesiarum. Si derelicta ecclesia villani alias transierint,pontificali iure et regali mandato, unde transierunt, ibi redire cogantur. S. Lad. I. 19. |
XIV. fejezet.
|
XIV. Si quis festa vendiderit,precium acceptum quadruplo restituat, ipse vero penitencie subiaceat. |
|
Nullus festivitates vendere presumat. Syn. Strig. I. 45. |
XV. fejezet.
|
XV. Si quis descriptas festivitates non celebraverit, sic vindicetur in eum: si liber est, tribus diebus peniteat; si servus, septem plagis multetur.2411 |
|
... si quis descriptas festivitates non feriaverit, eadem lege iudicetur. (sc. si de maioribus est, XL dies districte peniteat, si autem de minoribus, VII dies cum plagis.) Syn. Strig. I. 8. Operatus es aliquid in die dominica? Si fecisti, III. dies in p. e. a. penit. Corrector Burchardi. c. CLXXVIII. (Wass. p. 664.) |
XVI. fejezet.
A házasságjog rendezése után szabályozza a zsinat a házasságkötés módját is. Minden házasságkötés az egyház szine előtt, alkalmas tanúk jelenlétében, az eljegyzés bizonyos jelével, mindkét fél megegyezésével történjék, mert máskép nem házasság, hanem fajtalankodás számba megy.2422
Ez a magyar házasságjog legkimagaslóbb pontja; ebben századokkal előzte meg a nyugatot s ilyen határozottsággal csak a tridenti zsinat körvonalozta a házasságkötés módját. Az egykorú törvények közül legközelebb áll az 1102-iki londoni zsinat, azonban ez is csak gyenge negatív képe a magyar törvénynek.
|
XVI. Placuit sancte synodo, ut omnis coniugalis desponsacio in conspectu ecclesie, presente sacerdote, coram ydoneis testibus, aliquo signo subarracionis ex consensu utriusque fieret, aliter non coniugium, sed opus fornicarium reputetur. |
|
Ut fides inter virum et mulierem, occulte et sine testibus de coniugio data, si ab alterutro negata fuerit, irrita habeatur. Conc. London. a. 1102. c. XXII. (Mansi. T. XX. col. 1152.) |
Hasonló gondolat van a két törvény között.
***
125Ezekben iparkodtam kutatásom eredményét összegezni. Ha azt a viszonyt mérlegeljük, a melyben a Szent István, Szent László s Kálmán korabeli törvények a külföldiekhez viszonyítva állanak, azonnal szembeötlő különbséget találunk. Szent István, a magyar királyság s a magyar egyház megalapítója, törvényeit idegen talajból — az ország politikai és földrajzi helyzetének megfelelően, a frank capitularékból és a szomszéd germán népek törvényeiből — plántálja át hazánk földjébe. A hasonlóság, a külföldi törvényekkel való rokonság legnagyobb az ő korában, de még akkor sem puszta másolása ezeknek, hanem a külföldieknek a magyar viszonyokhoz alkalmazása.
Szent László már magyar alapokat talál s ezeken építi föl világi törvényeit. Külföldi törvényekből való kölcsönzés úgyszólván már csak az egyházi intézkedésekben található. S érdekes, mintha a nyugati egyházzal való kapcsolat megszakadna, a görög canonok hatása lép előtérbe a coelibatus és a házasságjog kérdésében. Ezeknek a nyugati egyház határozataival összhangzatba való hozatala Kálmán korának a műve. A Szent Istvántól Kálmánig eltelt század fényesen beigazolta a magyar faj életrevalóságát; nemcsak hadi ereje biztosította létét, hanem sokkal inkább államszervező tehetsége, a melylyel századokra rakta le a magyar egyház és királyság alapjait.