Malmok Pápa környékén:
Az ember életében óriási jelentosége volt a vízimalom feltalálásának. Ezzel megsokszorozhatta azt az erot, amit maga és állatai ki tudtak fejteni. Lehetosége lett egy a természetben jelenlévo, a víz helyzeti, mozgási energiáját kihasználó eroforrás birtokba vételére. A vízimalmok lehettek alulcsapottak, amikor az elfolyó víz ereje hajtotta a malmot, alulról forgatva meg a hatalmas kerekeket. Lehettek a nagyobb vízszint különbség miatt felülcsapottak, amikor többnyire fából készült csatorna segítségével felülrol vezették a kerekekre a vizet, így annak helyzeti energiája is növekedett és így hajtotta a malmot. (Nagyobb folyókon létrejöttek hajómalmok, amelyek alulcsapott kerékkel, helyüket változtatva végezték az orlést.)
Pápa környéke – a bovizu Tapolca patak révén – a vízimalmok paradicsoma volt. A patak forrásából kifakadva 200 méteres út megtétele után már hajtotta az elso malmot, a Forrásfoi malmot.
Pápa város története elválaszthatatlan a malmoktól. A város lehetséges elso említése, 1061-ben is malomügylet kapcsán történik. Ottó comes " ... molam in Papa ...", malmot adományoz az általa alapított apátságnak. (Bár az utóbbi idoben felmerültek kétségek, hogy a zselicszentjakabi alapítólevél adata, nem a mi Pápa városunkra, hanem Somogy megyében Kálmáncsehi határában adatolható pápai malomra vonatkozna.)
1162-ben a mai Pápa város területén, akkor Agyaglik nevu helységben említenek malmot, mint a bakonybéli apátság birtokát. A malom körül késobb hosszas per bontakozott ki.
1183-ban ugyancsak Pápára vonatkozó adat szerint III. Béla királyunk az újonnan alapított zirci cisztercita apátságnak mindjárt három malmot adományozott.
Volt malma a pápai plébániának, a veszprémi káptalannak. Ugyancsak a porvai pálosoknak, akik Garai Miklóstól kapták ezt az Újfalu nevu birtokon, ez volt a Fehér malom. A nagyvázsonyi pálosoknak Kinizsi Pál felesége adománya révén lett pápai malmuk. A pápai pálosoknak is volt malmuk a Tapolcán.
A XV. század elejérol már névszerint is ismerünk malmot bérlo családot, a pápai Kövér famíliát. Akik meglehetosen gazdagok, több malom bérloi, szolok birtokosai a Somlón és egyéb területeken.
1428-ban szerepel a Begh-i malom egy birtokosztály kapcsán. Valószínüleg Bellérszegen helyezkedett el. A XVI. századtól adatolható a Marok malom, amelynek az utóbbi idoben Mester malomnak nevezték.
A pápai malmok ábrázolásban is feltunnek több metszeten, amely a várat mutatja be. Ez a malom ott többnyire "nagymalom" néven szerepel, valószínüleg a Tízes (tíz kerékre járó) malommal azonos. (Az 1694. december 14-én felvett várleltár szerint: "Az Város Tízes nevo kapuia elot vagyon az Urasaghnak egy Malma, melyen tíz kerék vagyon, melynek nyolcza gabonát oröl, ketei pedig kálló toro, Ugyan azon Malomnak vagyon deska meczo furiszes." Gero László: Pápa, Budapest, 1959. 54. p.)
Természetesen a malmokat kezdettol fogva nemcsak gabona orlésére, hanem posztóványolásra – kalló malom –, fafurészelésre – furészmalom – is használták.
A Tapolca patakon az alábbi malmok muködtek: Forrásfoi malom, Forrásfoi kalló malom, Tapolcafoi nemes Comnitz malom, Simaházi püspök malom, Simaházi káptalani vagy kalló malom, Döbrési malom, Zavari malom, Papirosmalom, Hatkereku malom, Igali malom, Sávolyi malom, Csingeri malom, Nagyhantai kalló malom, Bogáts malom, Agyagliki camerális malom, Kishantai vagy Benediktus malom, Hodoska vagy Uki malom, Kapitány malom a Szélesvíznél, Város malom, Tízes malom, Mester vagy Marok malom, Parochiális vagy Pap malom, Küllü malom (Garaiak adták a porvai pálosoknak), Fehér malom, Borsosgyori malom, Asszonyfalvi malom, Börhendi malom, Acsádi felso malom, Acsádi alsó malom, Alsógörzsönyi malom, Felsogörzsönyi malom, Marcaltoi malom. (A Hatkereku- és Tízes malom felülcsapott volt a többi alulcsapott.)
Sajnos a vízimalmok a XIX. század végén a hengermalmokkal szemben elveszítették a malomipari versenyt. (Bár még 1901-ben is 21 malom muködött a Tapolcán, évi 1200 vagon lisztet oröltek meg.) Ennek ellenére sokan kovel – hagyományos malom –, vagy hengerszékkel – mumalom – orölve megmaradtak, ellátták a lakosságot orleménnyel. A Pápa környéki malmok vesztét a második világháború utáni államosítás okozta. Sokukat azonnal megszüntették, némelyikbol termeloszövetkezeti daráló lett. A liszt mint csomagolt nagyipari termék, megjelent a boltok polcain, senki sem vitte gabonáját már orletni. Hiszen nem is volt már gabonája, minden a tsz-be került...
A nagyméretu malomépületek raktárak lettek, vagy sokszor több család is beléjük költözött. Fenntartásukról, megóvásukról senki nem gondoskodott. Sokat széthordtak, építoanyagnak, tüzeloanyagnak. Néhány összedolt...
Ma Pápán, a malmok városában nincs egyetlen malom sem, amelyben ipari muemlékként be lehetne mutatni az osi molnár mesterség emlékeit...
Felhasznált irodalom:
Heitler László: Régi pápai vízimalmok, Pápa, 1969.
Nádasdy Lajos: A pápai vízimalmok története, In. Honismereti tanulmányok XII. 7- 41. p.
Wöller István: A Tapolca vízimalmai Pápán és környékén, Pápa, 1994. (Fejezetek Pápa város történetébol 1.)