Pápa története a királyi birtoklás idején:

A királyi vármegyerendszer kialakulása idején Pápa még a Bakony erdorengetegeinek nyúlványaiban helyezkedett el. A Bakonyban erdoispánság alakult ki. amelynek feltételezheto központja talán a zirci királyi udvarház körül volt. A bakonyi ispán neve XI-XV. század között fordul elo okleveleinkben. Pesty Frigyes megállapítása szerint a bakonyi ispánság „Veszprém vármegye kiegészíto részének tekintetett.” A XV. században azzal végleg egyesült. Ez a folyamat a néptelen vagy gyéren lakott területekre hatalmát kiterjeszto, expanzív veszprémi ispánság terjeszkedése volt.

A bakonyi erdoispánság területe, egyházi értelemben, a pápai foesperes joghatósága alá tartozott. Amikor Veszprém megye bekebelezte a bakonyi erdoispánságot, automatikusan a megyébe került a gyori püspökség pápai foesperessége is, mint földrajzi terület. Egyházigazgatási értelemben azonban továbbra is a gyori püspökség része maradt. (A bakonyi ispánság terület soha nem alakult át nemesi megyévé, talán azért, mert királyaink a kedvelt vadászterületükön nem nagyon adományoztak birtokot, így nem volt mód a „megyei nemesség” létrejöttére.)

Területünket északról és nyugatról a gyori, mosoni és soproni várispánságok határolták. Délrol a karakói várispánsággal volt szomszédos. Ezen a körön belül helyezkedett el a kapuvári királyi vár és Pápa környéke. Még nem bizonyított feltételezések szerint elképzelheto, hogy városunk valamiféle kapcsolatban volt a kapuvári várbirtokkal. Az sem lehetetlen, hogy Pápa környékén is volt olyan földvár, amely egy önálló vártartomány kialakulásának csíráját rejtette magában. Csak ez a folyamat valamilyen, eddig ismeretlen okból elvetélt.

Pápa környéke két korai alapítású egyházmegye (Veszprém és Gyor) határán feküdt. Egészen 1777-ig, Mária Terézia egyházmegye rendezéséig, amikor is zömében a veszprémi és gyori egyházmegye területébol létrejött a szombathelyi és a székesfehérvári püspökségek. Városunk területe, mint pápai főesperesség, a gyori egyházmegyéhez tartozott. Ekkor mintegy kárpótlásul került át Pápa és foesperessége a veszprémi egyházmegyébe.

Pápa királyi udvarnokok ispánjának központja volt. Kellett valahol a mai Nagytemplom elodje, az osi egyház mellett állnia egy udvarháznak esetleg várnak, amely az udvarnokispán székhelye volt. Természetesen adódik a következtetés, hogy ez csak a mai Várkastély helyén állhatott. Sajnos sem régészeti, sem okleveles adatokkal egyenlore ez nem igazolható. (lásd korábban a földvár kérdését.)

Az udvarnokok települése, az un. szolgálónépi falvak, nagy tömegben maradtak fenn városunk környékén, mint földrajzi nevek. Tudunk juhászokról, pajzs és fegyverkészítokrol, kovácsokról, takácsokról, lovászokról, szakácsokról, kenyéradókról, éltek Homokbödögén és Podáron királyi, királynéi ötvösök.

A történettudomány megállapította, azt is hogy Pápa neve soha sem csak a települést, hanem mindig egy nagyobb – azt sajnos nem tudjuk, hogy mekkora – földrajzi egységet is jelentett a korai középkorban.

Hogy mekkora lehetett ez a kiterjedés, nem tudjuk, de részben okleveles, részben régészeti emlékek alapján adatolni lehet a területen tízegynéhány középkori falut, amelyek a jelenlegi Pápa város közigazgatási határain belül helyezkedtek el: Pápa, Agyaglik, Asszonyfalva, Bellérszeg, Böröllo (Berello), Debrés (Döbrés), Hanta, Hodoska (Fyzes), Igal (Igar), Lihért, Nádasd, Parlagszeg, Répás, Sávoly, Simonháza (Simaháza), Tima, Udvarsoka, (esetleg Ozursoka), Újfalu, Zsemlér, (Egy 1245-ös határjárás említ Pápa környékén egy Szentlászló nevu települést, ezzel eddig nem tudott a helytörténeti irodalom mit kezdeni, Major Jeno egy levele alapján valahova Hodoska és Pápa közé lehetne helyezni. Tanulmányok ... 2. 176. p.) (Elofordul, hogy több település neve, mint egymás változatai, szinonimái szerepelnek, sajnos a források hiányában nem mindig lehet egyértelmuen tisztázni kilétüket. Ugyanez vonatkozik a régészti feltárásokra is. Sajnos a régészek a helységnév táblát ritkán találják meg... Mindenesetre további forrás- és régészeti kutatás tisztázhatja csak Pápa város topográfiájának kérdéseit.) Egyébként a település teritorialitása nyilván túlterjedt a jelenlegi közigazgatási határon. Mint udvarnokközpont joghatóságot kellett, hogy gyakoroljon a hozzátartozó szolgálónépi települések felett. Ez jelenthet 20-30 kilométer sugarú kört.

(Egy 1214-ben kelt, II. András által kiadott oklevélben, amely szerint Nórápi Hector, az ifjabb király IV. Béla bulgáriai házasságkötése körül végzett követi szolgálataiért Nóráp birtokot kapja, amelyet meg is határolnak. A határ egyik pontja „...udvarnicis regis quorum villa vocatur Joansoka...” Nóráp környékén ilyen földrajzi nevet nem lokalizáltak. Kupon de Nóráppal ellentétes határrészen van egy Jónás-major nevu földrajzi hely. Nóráp – Kup távolsága Pápától, mint udvarnokközponttól 10-12 kilométer. Érszegi Géza: Eine neue Quelle zur Geschichte der Bulgarisch-ungarischen Beziehungen während der Herrschaft Borils 96-97. p. az oklevél kiadása.

1237-ben a vinári udvarnokokat említik „...Vduornici de Huinar...” Vinár Pápától 13 kilométerre fekszik. Árpádkori új okmánytár VII. 46. p.

1240-ben kelt oklevélben IV. Béla király megjáratja Podár birtok határait, az egyik határjel a szomszédos Dereske [Ott Doroska, Drusca, ma Pápadereske] falu határában van, amely falut „...udvornicorum de Drusca...” emliti. Nyilván a pápai udvarnokszervezethez tartozott ez a település is. Pápától 8 kilométerre terül el. Hazai Okmánytár. VIII. [szerk. Nagy Imre] 422-425. p.)

Többször említettem már, hogy Pápa nem alapított város, létrejöttét nem lehet konkrét idoponthoz kötni. Ennek ellenére bazsios a város első említésének tisztázása.

Az alábbi írásokból meríthet bővebb ismereteket Pápa Árpád kori történetére.