Főesperesség:

Egyházigazgatás szervezetben a püspökségek kisebb egységei. Közvetlenül fogták össze a plébániákat, segítettek azok egyházkormányzati, adminisztratív ügyeinek intézésében.

A főesperességek általában a Szent István kori megyeszervezetre mennek vissza. A foesperes a megye székhelyén álló királyi keresztelo egyház papja volt. Elofordul, hogy foesperességek a királyi, királynéi uradalmi központok (udvarnokispánságok) körül jöttek létre.

A foesperesek a 13. század második felében beköltöztek a püspöki székhelyekre és a káptalan tagjaiként onnan igazgatták területüket. A pápai foesperes a gyori székeskáptalan tagja lett, ahol jelenleg is megvan a „pápai foesperesi stallum”. Amikor Pápa átkerült a veszprémi egyházmegyébe, ott is létrejött a „pápai foesperesi stallum”, így jelenleg ketto van, igaz a gyorit nem töltik be. (Jelenleg a veszprémi székeskáptalan 8. stallumát, vagyis a pápai foesperesi címet dr. Mail József c. apát-kanonok, pápai plébános birtokolja.)

A foesperesség temploma a Szent István elso vértanú tiszteletére szentelt, jelenlegi pápai plébánia templom elodje, elott itt álló templom lehetett. (Ennek a templomnak valahol a megtalált gótikus templom régészeti leletegyüttesén belül kell lennie, stílusa minden bizonnyal román jellegu lehetett. Talán egyszer, ha sor kerülhet a gótikus pápai székesegyház teljes feltárására, megleljük ennek a templomnak az alapfalait is, amelyek valószínüleg a jelenlegi Nagytemplom fobejárati padozata alatt vannak.)

A templom 1397-tol bizonyíthatóan un. exempt plébánia, azaz a gyori püspök joghatósága alól kivett, csak az esztergomi érseknek alárendelt plébánia volt. Az ilyen egyházak általában Árpád-kori alapítású, királyi magánegyházak voltak, erre utal Szent István protomártír titulus is. (Tehát a pápai egyház – plébánia – alapítása talán Szent István elso királyunk idejére megy vissza. Ez Kubinyi András véleménye. Vannak nézetek – Kristó Gyula véleménye – amelyek késobbi fejleménynek tartják a pápai foesperesség létrejöttét.)

A foesperesség és a pápai udvarnokispánság között összefüggés lehet. (Kubinyi szerint.)

Pápa foesperesét 1225-ben említik eloször. Smaragdust, aki Vág mellett Nyitra vidékén volt birtokos. Itt rendelkezett egy palaciummal, palotával.

A pápai plébános a király megbecsült embere volt, 1250-ben Pál pápai plébános IV. Béla megbízásából járt el egy Ipoly menti birtokvásárlás ügyében. Tehát valószínüleg a királya mellett teljesített szolgálatokat.

A plébános és a foesperes szükségszeruen nem egy és ugyanaz a személy. Azonosságuk csak ritkán fordul elo. A plébános, káplánjaival a hívek lelki gondozását végzi, míg a foesperesnek egyházigazgatási feladatai vannak.