Pápa város középkori pecsétje, címere:
Pápa város pecsétje két fo alkotóelembol áll. Kiváltságos templomának védoszentje Szent István elso vértanú térdepel, imára kulcsolt kézzel egy címerpajzs elott ahol a város akkori földesurainak a Garai családnak két egymás fele harapó, egymást keresztezo kígyója látható. A védoszent feje felett ott vannak megkövezést jelento atributumok és jobbról a csillag, balról a hold. A pecsét felirata + S(igillum) Civitatis Papensis. A pecsétlenyomat átméroje 26,5 mm.
A pecsét lenyomata két oklevélen maradt fenn. Az Országos Levéltárban lévo Dl. 61.817-es számún. Ahol Mészáros Máté az esküdtekkel és a polgárokkal tanúsítja Hidászi Gergely eretnekké lett polgártársuk szökését, és hogy Kapucsi Benedek várnagy három vég posztót lefoglalt magának. Az oklevél 1477-ben kelt. A pecsét kissé sérült, restaurálás után helytelenül lett összeállítva.
A másik levelet a pápai bíró és esküdtek írták Sopron városához 1589-ben. A pecsét sértetlen állapotban maradt meg, papírfelzet védi. Okos János pápai bíró és az esküdtek értesítik Sopron városát, Gergely diák vallomásáról, hogy o Mihály kovácsnak, tanúk elott Süveggyártó János és Török Mátyás részére bizonyos pénzeket átadott.
A két pecsét grafikus szakérto véleménye szerint ugyanarról a pecsétnyomóról származik. Ezek szerint Pápa városa több, mint száz éven át használta folyamatosan a valószínuleg a Garaiak földesurasága alatt kapott pecsétet. A kispajzson ábrázolt Garai címer miatt a XIV. század legvége jöhet számításba, mint a pecsétnyomó keletkezése ideje, szoros összefüggésben lehet a városi önkormányzatiság magasabb fokának elérésével.
Sajnos a pecsét használatának postquem-jét sem tudjuk megjelölni. Amikor ismét feltunik a pápai pecsét az iratokon, akkor már a jelenlegi városi címerben is ismert keresztbe tett pálmaág van a kispajzson. Ez arra utalhat, hogy a pecsétnyomó valamikor, talán a török háborúk 1594-97-es ostromai alkalmával elveszett és az eredeti ábra feledésbe is merülhetett.
Magyarországon 1948 után betiltották a városi címerek használatát. Újra csak az 1970-es évek második felétol lehetett címert használni, de annak ki kellett fejezni a város és polgárai „szocialista építésbe, annak sikerébe vetett hitét, bizalmát”. Ebben az idoben jöttek létre a heraldika szabályait figyelembe nem vevo, torzszülött címerek. Igy volt ez Pápa városa Töreki Ferenc grafikus által tervezett címerével is, amely az osi református kollégium eperfáját, mint a tudás fáját, a fogaskereket, mint a gyáripar jelképét, ötvözte a könyvvel, mit az „iskolavárosiasság” szimbólumával. Ezt a címert sikerült még 1989-ben a megelozo tanácstestülettel az eredetire visszaváltoztatni a pápai Muvelodéstörténeti Társaság kezdeményezésére. Most ismét az osi – bár nem az eredeti – címert használja a város hivatalos dokumetumain.
Felhasznált irodalom:
Kubinyi András: Pápa középkora, In. tanulmányok ... 1. (különösen 104. p. és hozzátartozó jegyzetben idézett irodalom.)
Solymosi László: Adatok Pápa város középkori történetéhez, In. Tanulmányok ... 2. (különösen 37-40. p. és a hozzá tartozó jegyzetek, pecsét fotók. A Függelék 2. oklevele és fotója.)
XVI. századi magyarnyelvu levelek Sopron Sz. Kir. Város Levéltárában, közli vitéz Házi Jeno városi folevéltáros, Sopron, 1928. 174. p. 148. levél.)