A pápai uradalom kiépítése:

1389-ben, amikor a Garaiak kapták meg a pápai uradalmat ez az ország legkisebb uradalmainak egyike volt. A hozzátartozó négy településbol csak a két Borsosgyor volt önálló falu, már a Garaiak csatolták hozzá Kup, és Igal helységeket. (Ezek valaha az ugodi váruradalom részei voltak.)

1430 táján zálogjogon szerezték hozzá a mórichidai uradalmat, amely a település felén kívül még hat falut hozott: Gyömöre, Sövényszád (Gyorsövényház), Szerecseny Gyor megyében és Sobor, Szentandrás (Rábaszentandrás), és Egyed Sopron megyében.

Az 1430-as években szerezte meg, valószínuleg vásárlással Garai László a Gyor megyei Szemerét (Gyorszemere) és Ménfot (Ménfocsanak), ezeket is a pápai uradalomhoz kapcsolta. Szemerét késobb a király kezén találjuk.

Az uradalom alakítását tovább folytatták a Szapolyaiak is. A Csornai – Turóci vagyonból megszerezték Kenyeri, Acsád – Vas megye, és Szárföld – Sopron megyei egész birtokokat. további 12 helységben pedig részbirtokok jutottak a család kezére: Csorna, Farád, Beled, Sárkány (Szilsárkány), Németi (Sopronnémeti), Veszkeny, Széplak (Fertoszéplak) – Sopron megyében, Köveskút (Salköveskút), Csehi és Mindszent (Csehmindszent), Asszonyfalva (Ostffyasszonyfalva), Sömjén (Kemessömjén) – Vas megyében.

1500 körül került a pápai uradalomhoz Vati János korábbi három Vas megyei birtoka: Szécseny (Vasszécsény), Császt és Halastó.

A teljes uradalom falvainak összeállítása az adóösszeírások alapján lehetséges, mely birtokok tartoztak az enyingi Török familia kezébe. A rekonstrukció 1550 tájára nagyjából így néz ki: Egész birtokok:

Pápa városa és a vár, a két Borsogyor, Igar, Kup – Veszprém megye.

Mórichida, Szerecseny, Gyömöre, Sövényháza, Ménfo – Gyor megye.

Egyed, Sobor, Szentandrás, Szárföld – Sopron megye.

Kenyeri, Acsád, Császt, Szécseny, Bokod – Vas megye.

Részbirtokok:

Csorna, Farád, Beled, Sárkány, Németi, Veszkény, Széplak – Sopron megye.

Mindszent, Csehi, Asszonyfalva, Sömjén, Köveskút – Vas megye.

Az uradalom a török idokben teljesen átalakult, a XVIII. században az Esterházy idokben egy szinte teljesen más birtokstruktúra áll elottünk. Nem igazán lehet tudni hogyan ment ez végbe. A további kutatás feladata lesz ezt kideríteni.

(Az összeállítás Engel Pál: Uradalomszervezés a Dunántúlon a XIV-XV. században címu tanulmánya alapján készült. In. Tanulmányok ... 2. 21-30. p.)