A pápai vár(kastély):

Csak sejtheto, hogy Pápán, a mai belvárosban vagy ahhoz közel már az államalapításkor állhatott valamiféle (talán föld)vár. Pontos topográfiai helyének, állapotának megállapítása a jövo levéltári és régészeti kutatás feladat lesz. Pápán állt a királyi udvarnokok ispánjának egy megerosített udvarháza, talán a jelenlegi Várkastély helyén.

A források szerint a Pápai család építhetett valami erosséget a XV. század legelején, talán 1407-08 körül. A megerosített hely, talán föld, esetleg palánk vár Zsemléren állhatott. nyomait nem ismerjük. Ezek az építkezések valamilyen kapcsolatban lehettek azzal, hogy a Garai család 1430 körül várépítési engedélyt kért és kapott Zsigmond királytól, ez a vár – vagy megerosített udvarház – a mai várkastély kiemelkedésén épült fel.

A pápai vár várnagyai, mind a Garaiak, mind a Szapolyaiak idejében a családok vezeto familiárisai közül kerültek ki, jómódú középnemesek voltak. Ez egyben a vár és uradalom jelentoségét is mutatja.

Városunk eredetileg nem volt kerített város. (Ez elnevezésébol – oppidum, mezováros – is következett.) 1543-ra, amikor Martonfalvay Imre deák Pápára érkezett, azonban valami földhányás, talán árok és gyenge palánk vette körül a várost. Ez valószínuleg a mohácsot követo idokben, talán az 1529-es török támadást követoen hozták létre. Mindenesetre ahogy Martonfalvay írta emlékiratában: „Az várat pusztán találám, várassát épületlen.” Ekkor kezdenek nagyobb erodítési munkálatokat végezni, vesszofonatos földsánccal, kör alakú, talán kovel erosített bástyákkal veszik körül. A Martonfalvay által fallal körülvett terület nem terjed ki a teljes városra, a „majorok” kívülrekednek a védelmet nyújtó falakon. Nádasdy Tamás feljegyzései alapján, 1555-ben – mintegy 2986,2 méter volt a fallal védett terület. Ez nagyjából a mai belvárosnak felel meg.

Felértékelodött a Tapolca és a Bakonyér által táplált ostó szerepe, mocsárvilágával együtt a védelem bazsios része lesz. A vár az osztrák Hadmérnöki Hivatal felújítási terveiben is szerepel. Már a XVI. század közepén többször felmérik, elkészülnek felújítási tervei, de igazából nem sok minden történik. Valamikor a század végén talán egyes részeit új olasz rendszeru bástyákkal építik át. További kutatásokat igényelne a pápai vár ábrázolásainak hitelessége, egymásból való leszármazásának kiderítése is! (1597-ben Szemendep pasa új vizes árkot ásatott, ami jelentosen növelte a vár védhetoségét, a város elfoglalása után is. Az árokrendszer kb. 12 méter széles volt.)

„A várnak keleten a mocsaras tó, északon a Tapolca adott természetes védelmet , délen és nyugaton pedig kettos cölöpzettel megerosített sánc, földtöltés és kofalak, s ezeknek fordulóinál szélesen kiugró szögletes bástyák védik, a városfalak alatt pedig a tóból kivezetett a Tapolcába visszatéro széles vizesárok, a Cinca húzódik. (A Tókert utca felso végétol indult a Böröczky dombon át a posta épülete felé, az Árok utcán át, a Bástya utcán keresztül Irhás utca, Kis tér, Csatorna utca, Flórián utcán keresztül a vár nyugati végénél tért vissza a Tapolcába.)

A mai Városmajor (Tuzoltólaktanya környéke) – Bástya- – Irhás utca helyén, meg a Szent István út – Flórián utca környékén voltak a vár bástyái. A városba csak kapukon keresztül lehetett bejönni. Ezek a Tízes malom, (Tüzes kapu) a Kis tér, (Borsosgyori kapu) Böröczky domb (Veszprémi kapu, vagy Halász kapu), táján voltak. (Esetleg volt egy negyedik kapu valahol a Szent László utca és a Bástya u keresztezodése közelében, ez volt a Szent László kapu.)” [Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza, 64. p.]

A pápai vár esetében, a források nagyfokú pusztulása ellenére viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a vár leltárai fennmaradtak, Ezek segítségével viszonylag pontosan rekonstruálható a régebbi szobabeosztás, a különbözo korokban végrehajtott módosítások, átépítések rendszere. A leltárak, 1639, 1648, 1694, 1796-99, 1900-16 évekbol állnak rendelkezésre. A leltárak feldolgozását Mithay Sándor végezte el.

A várat az 1740-es évektol kezdodoen alakítják lakályosabb kastéllyá.

Összhangban az 1752-ben elfogadott királyi rendelettel, amely a bástyás városok falainak lebontását írta elo. Ez találkozott az akkori tulajdonos Esterházy Ferenc óhajtásával is. Az 1750-es években készült el a jelenlegi Katélykápolna és valószínüleg a többi reprezentatív terem is. A kastély fohomlokzata a várkert felé néz, U alakú, nyitott részét talán le akarták zárni. Erre utalhat alápincézett volta és a Nádorteremben lévo nagyméretu kép ábrázolása. Az átalakítások az 1780-as évek derekára fejezodtek be.

1771-ben csapolták le a mai Tókertváros helyén hullámzó mocsaras tavat. Ez tette lehetové a kastélykert angolpark szeru kialakítását, majd késobb a tókerti városrész létrejöttét.

A Várkastély utolsó felújítására 1970-es években került sor. Jelenleg az életveszélyessé volt födémszerkezetek cseréje, a tetorendszer felújítása és a gépészeti, külso és belso felújítási tervek készítése folyik.

Felhasznált irodalom:

Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza, Pápa, 1943.

Gero László: Pápa, Budapest, 1959. (Városképek – Muemlékek)

Haris Andrea: Települések halmazától a városig, In. Tanulmányok ... 1. 43-74. p.

Ilon Gábor: Pápa város keleti palánkjának szondázása, In. Communicationes Archaeologicae Hungariae, Budapest, 1988. 159-168. p.

Jankó László. A régi Pápa védovonalai, a város a XVIII. század közepén, In. Pápai Hírlap, 1925. augusztus 1. 1-2. p.

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához, In. Veszprém Megyei ... 16. Veszprém, 1983. 203-222. p.

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján, In. Veszprém megyei ... 17. Veszprém, 1985. 319.339. p.

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez, 1738-1756. In. Veszprém Megyei ... 18. Veszprém, 1987. 399-427. p.

Mithay Sándor – Ilon Gábor: Pápa, Várkastély, Budapest, 1989. (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 339.)