A zsidóság Pápán:

Levéltári adatok bizonyítják, hogy a zsidóság már a XVII. századtól folyamtosan települt meg városunkban. 1736-ban 11 zsidó családot írtak össze Pápán. (1870-ben a város lakosságának 24 %-a volt zsidó. Egyébként ez volt a legmagasabb arány, ezután a város növekedésével párhuzamosan az arány csökkent, de így is a Dunántúl egyik legnagyobb zsidó közössége élt városunkban a holocaust elott.) Az elso zsidó telepesek az egykori Salétrom utcában telepedtek le.

A pápai zsidóság beilleszkedett a helyi közéletbe. Gyujtést rendeztek Mátyás király szobrának felállítására. Támogatták a Református Kollégiumot, ahova sok zsidó tanuló is járt. Az egyházak együttmuködése is jó volt. Néger Ágoston apát-plébános rendszeresen részt vett a Tóra ünnepségeken. Gyurátz Ferenc héber nyelvu beszédben üdvözölte Klein Ármin megválasztott rabbit. Antal Géza református püspök gyakran tanácskozott Beck Zsigmond közgazdásszal. A pápai Járásbíróság nem tartott tárgyalást szombaton, olyan ügyekben ahol zsidó ügyvédek jelenléte lett volna várható.

A pápai Izraelita Hitközség 1749-ben alakult meg, gróf Esterházy Ferenc 1748. május 10-én kelt védlevele alapján. Ugyanebben az évben hozták létre a zsidókórházat, négy évvel megelozve a városi kórház létrejöttét. Ebben az idoben rabbijuk Bernardus Izsák volt.

A reformkor rabbijainak hatására megindult az asszimilálódás, különbözo hivatalos vallási irataikat, anyakönyveiket magyar nyelven vezették. Az új zsinagógát, az új rabbi Löw Lipót hazafias szellemu magyar nyelvu beszéddel szentelte fel, 1846-ban. 1848-ban Low Lipót nemzetornek állt és mint tábori rabbi tevékenykedett. (Haynau alatt üldöztetést kellett kiállnia, de saját hivei között is támadások érték neolog irányzatú vallásgyakorlásásért.) Az ortodoxok és a neológok hosszú évtizedekig húzódó rendkívül éles vitákat folytattak, gyakran a Pápai Hírlap nyilvánosságát is felhasználva. 1875-80 között a két hitközségnek külön rabbija volt. Ezután ismét egyesült.

A városban zsidó elemi- és 1899-1929 között polgári fiúiskola muködött. Több Tóra iskola volt a városban.

Sajnos a németországból elindult faji orület a magyarországi zsidóságot is a deportálásokba taszította. Nem volt kivétel Pápa sem. A környékbeli zsidókkal együtt több, mint 3.000 embert szállítottak Auschwitz megsemmisíto táboraiba. Közülük csak néhányszázan tértek vissza élve. Jelenleg csak néhány zsidó család él a városban. Pápán is muködik a Veszprém Megyei Zsidó Kulturális Egyesület.

Felhasznált irodalom:

Huszár Péter: A pápai Izraelita Polgári Fiúiskola története, 1899-1929, Pápa, 1996.

Rácz István: Emlékül és emlékeztetoül, Pápa város katona- és polgári áldozatai, 1940-1945. Pápa, 1993. (Jókai Füzetek, 7.)

Szalai Antal: Adalékok a pápai autonom ortodox izraelita egyházközség életébol, Pápa. 1997. (Jókai Füzetek, megjenés alatt)

Schoor Ármin: A pápai izraelita hitközség életébol, In. Kapossy Lucián: Pápa város egyetemes története, Pápa, 1905. [Reprint kiadása: Jókai Mór Városi Könyvtár, 1989.]