Pápa város története a dualizmus korszakában:

Eddig városunk a Nyugat-Dunántúl legjelentosebb települései közé tartozott, népességszáma, piackörzete ipari és mezogazdasági vonzáskörzete jóval túlterjedt határain, most a reformkorban felerosödo lendület alábbhagyott, megállt ... és Pápa hosszú idore, polgárosult iskolaváros, kulturális centrum lett, de lesüllyedt az álmos vidéki kisvárosok szintjére. Vagy talán a város maga nem is süllyedt, hanem a többiek elmentek mellette, a kicsik pedig jórész utolérték?

Milyen tényezok játszottak szerepet ebben a megváltozott helyzetben?

Városunknak energiát adó Tapolca patak már nem volt képes kiszolgálni a nagyipari fejlodés korszakának kezdetét. A vízimalmok ideje lejárt, jöttek a hengermalmok, melyeket goz és villany hajtott. A megmaradt malmok ezentúl csak helyi igényeket elégítettek ki.

Szén, mint energiahordozó nem volt a környéken, a vasút pedig nem épült meg a nagy alapítási láz idején ...mivel a közlekedés vált a XIX. század derekától az ipartelepítés egyik legbazsiosabb tényezojévé, Pápa hosszú idore kimaradt a vasútvonalak nyújtotta elonyökbol. A pápai képviselotestület 1867-ben nem támogatta a Gyor – Pápa – Szentgotthárd – Graz vasúti fovonal megépítését, ezzel elszalasztotta vasúti csomópont megszerzésének lehetoségét.

Viszonylag késon jött létre a Pápán keresztül Gyort és Szombathelyt összeköto vasútvonal. (1871.) A Pápa – csornai vasútat 1891-ben, a Pápa – Bánhida vasútat pedig csak 1902-ben adták át.

Mindez azért sem jelentett forradalmi áttörést, mert városunkat elkerülték a vasúti fovonalak. A Graz – Szombathely – Székesfehérvár – Budapest vasút csomópontja, elágazása a Déli vasút felé, nem Pápára hanem Celldömölkre került. ( A Pápai Hírlap, 1888-ban úgy fogalmazott, hogy a „...Cellre épített csomópont tönkre tette Pápát.”) Ugyanígy ez a vonal biztosította az összeköttetést Graz – Szombathely – Gyor között. A Duna jobb partján vezeto Bécs – Budapest vasút pedig teljesen logikusan Gyoron át húzódott. A mellékvonalak csomópontjának kiépülése megkésve tette lehetové egy-két gyár városunkba települését.

A Dohánygyár alapításának gondolatára Tarczy Lajos professzor javaslatára került sor, még az 1870-es években. Lassú volt a megvalósulás, 1894-ben kezdodött meg a termelés a kb. 900 fot foglalkoztató üzemben. Az Esterházy út végén jelentos építkezéssel alakult ki a gyár telephelye. Szellos, nagyterületu telkét szépen parkosították.

1901-ben alapítottak a Perutz-testvérek Textilgyárat (600 munkással indult a termelés), amelyet több kisebb hasonló profilú üzem követett. A fonoda és a szövöde külön épületrészekben kapott elhelyezést, az Erzsébet város térségében az egyik bazsios építkezés volt. Mindkét gyárépítkezés együtt járt tisztviselo- és munkáslakások építésével is. (De készültek szociális és kulturális létesítmények is: Bölcsöde, óvóda, muvelodési ház, sportpálya.)

A város közmuhálózatának korszerusítése nem turt haladékot. A tapolcai források vizét már gróf Esterházy Károly is tervezte csovezetéken a városba hozni. Az állandó járványveszélyt jelento Tapolca patak vizének fogyasztását váltotta ki a századfordulóra megépülo, természetes esésre alapozott, pápai vízvezetékrendszer.

A városi villamostelep Temesvár után másodikként készült el az országban, szintén a századfordulón. Lehetové tette a belváros villamosítását. Majd az 1930-as évekre a külvárosokét is.

A korábbi poros utak – földút, kövezett utak és makadámút – helyébe a századfordulótól kezdve a bitumenes utak léptek, egyenlore csak a belváros néhány utcájában. Illetve megjelent a korszeru bitumennel kihézagolt kockako úthálózat.

Az építkezések bovítették a középületek számát. Ebben az iskolák jártak az élen: elkészült a Zárda bovítése, létrehozták a Református Nonevelo Intézet otthonát a Nátust. A tér másik szegletében megépült a Református Kollégium monumentális legújabb épületegyüttese. Kiépült a református püspöki palota épülete. Bovítésre került a Szent Benedek Rend Római Katholikus Szent Mór Gimnáziumának épülete és rendháza is. Korábban a Református Kollégiumban elhelyezett Állami Tanítóképzo is kialakította végleges, bovülésre is alkalmas, zöldövezeti épületét a Veszprémi út külso szakaszán. Megindult a zsidó fiúpolgári építése. Több elemi és polgári iskola épült a városban. 1892-ben kezdte meg muködését a mezogazdasági iskola.

A középületek közé tartozik az állandó színház megépítése is, amely korábban a Griff Szállóban játszó vándortársulatoknak adott otthont. Pápán nem volt állandó színtársulat.

Szintén középület a vasútállomás, az egykori indóház helyén épült. Bár nem vasúti csomópont a város, de állomása mind nagyságával, mind külso megjelenésével méltó Pápához. A vasútállomás kiépítése a környezetére is pozitiv hatású volt. A már említett dohánygyáron kívül a környékén nem épültek ipari üzemek. A város villasoros építkezés engedélyezését határozta el, amely majd a két világháború között fejezodik be. Meghatározott nagyságú csak emeletes jellegu, a környéket parkosító építkezéseket engedélyeztek.

A századforduló körül jelentosen megnott a magáneros építkezések száma. Különösen a Kossuth utcában reprezentativ üzletek jöttek létre, az emeleten általában középpolgári életvitelt biztosító lakásokkal.

Pápa önkormányzata 1872-ben rendezett tanácsú várossá alakult át.

A város életében jelentos szerepet játszottak a civil szervezetek, egyesületek, amelyek közül a legrégebbi a Kaszinó volt, mint úrikaszinó és belole kiválva a Polgári Kör muködött a városban, mellette több százra teheto a kisebb-nagyobb egyesületek száma, amelyek az élet minden területét át meg átszove kovászként élesztették a kisvárosi társadalmat. Szinte kényszerítették egyre nagyobb és nagyobb teljesítmények elérésére, estélyek, irodalmi összejövetelek, felolvasóülések rendezésére. Ezekben az egyesületekben kultúra iránt fogékonnyá tett emberek lettek a múlt század 80-as éveitol megjeleno pápai hírlapirodalom fogyasztóközönsége. Sajnos igazi városi múzeum és könyvtár ebben az idoben nem tudott létrejönni. A múzeális tárgyak a reformátusok és a bencések gimnáziumának régiségtárába kerültek, de egyéb iskoláknak is volt gyujteménye. Ugyanennek a két iskolának a könyvtára volt a legnagyobb a városban, különösen kiemelkedett a Református Kollégium könyvtára. (Ennek városi könyvtárrá tételére 1919-ben történtek kísérletek, az államosítás révén.) Gyors fejlodésnek indult a Tanítóképzo könyvtára. A nem nyilvános könyvtárak közül jelentos gyujtemény volt a Várkastélyban, az Esterházyak birtokában és a Ferencesek Rendházában. (Sajnos a háborús események, majd 1948-50-ben az iskolák és a szerzetes rendházak államosítása szinte a teljes állományokat megsemmisítette.)

A városi kultúra, az egyesületek, egyáltalán a városi közélet szempontjából nagy jelentosége lett a reformkorban Tarczy Lajos által alapított Foiskolai Nyomdának. Ez biztosította a hírlapok, folyóiratok, tankönyvek nyomtatása mellett a helyi irodalom, történelem, földrajz stb. szellemi alkotásainak viszonylag gyors, és elfogadható áron való megjelentetését.

A város társadalmát, gazdasági és kulturális életét alaposan megrázta az elso világháború vérzivatara, majd az azt követo Tanácskormány. Mindehhez jött még a magyar társadalom trianoni sokkja, amely menekültek áradatával árasztotta el a megmaradt Magyarország szinte minden települését.

1919-ben Pápán is megalakult a Direktórium, amelynek tagjai sorában zömében a szegényebb néposztály tagjait választották. Szinte rettegésben tartották a város polgári rétegeit és egyházait. Tíz zsidó és tíz keresztény személy nevét tették közzé falragaszokon, akik túszként azonnal kivégzésre kerülnek, ha Pápán ellenforradalmi megmozdulás törne ki. ( Ilyen nevek voltak közöttük: dr. Kocsis Lénárd bencés iskolaigazgató, Király Lorinc ferences házfonök, Karlovitz Adolf gyógyszerész, Zsilavi Sándor katolikus tanító stb.) Pápán talán az elrettentés hatására nem is került sor mozgolódásra, sot a pápai karhatalom vonult fel több helyen a környéken, mint igazságosztó. pl. Devecserben. Hogy milyen volt a hangulat a városban, azt jól szemlélteti egy rövid idézet a római katolikus Historia Domusból: „A Fotemplom fooltárának Szent István vértanút ábrázoló nagy képen, melyen a hasadékot eltakarandó évek óta nemzetiszínu zászló volt, Mária zászló helyeztetett el, nehogy a Kun kormány exponensei a nemzeti színen megütközve az egyházon tölthessék ki bosszújukat.” ...

Néhány nappal az országos események után Pápán is megbukott a kommunista diktatúra. Az ezt követo fehérterror a devecseri Meggyes erdoben, 23 pápai kommunistát legyilkolt. (Kihantolt földi maradványaik eloször, a Várkert oldalában, az Esterházy úttal szemben, majd a Várkastély elott emlékmuben, ma pedig méltó helyükön, az alsóvárosi temetoben nyugosszák örök álmukat.

(A fejezet Pölöskei Ferenc: Pápa a polgári korszakban (1867-1945), In. Tanulmányok ... 1. 369- 431. p. alapján készült.)