Tisztelt Olvasó!

Minden ember él, lakik és rendszerint dolgozik is valahol. Minden jóérzésű, humanista gondolkodású ember szereti és megbecsüli lakóhelyét, és szívesen alakítja közvetlenebb és távolabbi környezetét. Olyanná szeretné formálni, ahol kellemes érzések töltik el, megtalálja saját és családja boldogulását.

Különösen ilyen hely az a település, ahol született, ahol él, ahová kellemes és fájó emlékek fűzik, vagyis ahol valóban jól érzi magát. A települési kötődés érzelmi szálai által válik az egyszerű, puszta lakóhely bensőséges, nyugodt és meghitt otthonná.

Nekünk, akik itt születtünk, vagy egyszerűen csak hosszabb-rövidebb ideje itt élünk, Pápa minden más településnél szebb és kedvesebb.

Az ember természetes igénye, hogy szülőhelyét, lakóhelyét, egyszóval szűkebb vagy tágabb környezetét a lehető legjobban megismerje. Hiszen ez az ismeret válik anyagi erővé, adott esetben és időben cselekvésben is megnyilvánuló igazi városszeretetté. Olyan aktivitássá, amely /; ha lehetséges és szükséges /; anyagi és szellemi áldozatvállalásra is serkent, még nehezebb időszakokban és rosszabb körülmények között is.

Ehhez a megismeréshez nélkülözhetetlen a történelem felhasználása, a múlt feltárása, az adott település keletkezésének, fejlődésének, a változásokkal együttjáró kudarcoknak és sikereknek a számbavétele. Mert tudnunk kell: „a múltat be kell vallani”, mivel múlt nélkül nincs igazi jelen és biztató jövő sem.

A város jobb megismerését szolgálja ez a kiadvány is, amely az elhatározástól a megjelenésig széles körű szervező és alapos előkészítő munka eredményeként látott napvilágot.

Pápa, ez a Bakony lábainál és a Kisalföld találkozásánál létesült, ma közel 35.000 lakost számláló ősi, hányatott múltú és a jelenével dacoló kedves kisváros ma is folytatja elmaradottságából, a felzárkózás nehézségeiből és a modern kor szükségleteiből eredő ellentmondásos életét. Büszke arra, hogy megtartotta és továbbfejlesztette örökölt és megszerzett értékeit. A nehéz időszakokat átvészelve öntudatosan és egyre magabiztosabban perel a jelen küzdelmes és gyötrelmes nehézségeivel.

Ez a városunkról szóló legújabb, egyben átfogó jellegű és összegző kiadvány több szempontnak és érzékelhető szükségletnek, továbbá valós követelménynek igyekszik megfelelni. Hogy ez milyen módon és mértékben sikerült, azt döntse el majd a kedves érdeklődő Olvasó.

Amikor Pápa város állami vezető testülete 1989-ben elhatározta egy korszerű, a mai követelményeknek megfelelő, a város ősi, dicső múltjához, küzdelmes jelenéhez és remélhetőleg ígéretes jövőjéhez illő és méltó kiadvány elkészítését, tudta, hogy nehéz lesz az ismert, ezirányú várakozásoknak megfelelni. De tisztában volt azzal is, hogy ez a nagy jelentőségű vállalkozás csak megfelelő előkészítő munka és színvonalas szervező-szerkesztő tevékenység eredményeként valósítható meg.

Ennek a munkának a koordinálására, az egyes részfeladatok összehangolására alakult meg a tanulmánykötet elkészítését és kiadását gondozó szerkesztőbizottság. Ezt olyan személyekből sikerült összeállítani, akik nemcsak ismert és elismert szaktekintélyei választott és vállalt témakörüknek, az adott történelmi korszaknak és tudományágnak, hanem egyúttal valamilyen korábbi vagy mai kapcsolattal és hasznosítható előismerettel, nem utolsósorban érzelmi kötődéssel is rendelkeznek a város iránt. A szerkesztőbizottság a technikai előkészítés során gondoskodott a szerzőgárda kiválasztásáról és felkéréséről, az anyagi feltételek megteremtéséről, az egyes részfeladatok ütemezéséről és a kiadás, megjelentetés végső határidejének meghatározásáról. A tartalmi előkészítés tekintetében kialakította a kötet gondolati alapelveit, egységes koncepcióját és a szerkesztés követendő módszereit.

Ennek során alapvető követelmény volt olyan egységes koncepció meghatározása, amely az egyes témakörök összekapcsolását segíti elő. Az esetleges felfogásbeli különbségek ugyan elkerülhetetlenek, mert ezek az egyéniségből fakadóan természetesek, de remélhetőleg nem jelentenek feloldhatatlan ellentmondást.

A szerkesztőbizottság fontos feladatának tekintette a kiadvány megjelentetésének célját is meghatározni. Ez abban foglalható össze, hogy a város rendelkezzen egy átfogó, komplexitásra törekvő, a legújabb kutatások eredményeit magába foglaló, a tudományos igényeket is kielégítő, a mai kor követelményeinek megfelelő, de ugyanakkor az olvasmányosság és a közérthetőség , ezzel egyidejűleg a szakszerűség szempontjainak is eleget tevő kiadvánnyal.

Indokolttá és aktuálissá tette a mű megjelentetését az a körülmény is, hogy Pápa városról átfogó jellegű, összefoglaló kiadvány legutoljára 1905-ben, közel 90 évvel ezelőtt jelent meg. Ennek összeállítása és szerkesztése Kapossy, a tudós és jeles kollégiumi tanárnak, a pápai Jókai Kör akkori főtitkárának az érdeme; legújabb kiadásban a Jókai Mór Városi Könyvtár gondozásában 1989-ben jelent meg.

A Pápa város egyetemes leírása címmel megjelent alkotás olyan jeles szerzői gárda munkája, amely a századforduló és századelő idején össze tudta foglalni mindazokat az eredményeket és ismereteket, amelyek akkor elérhetőek voltak és rendelkezésre álltak.

Időközben kisebb tanulmányok és összeállítások, a város történetének, múltjának-jelenének és fejlődésének egy-egy szeletét feldolgozó kiadványok ugyan jelentek meg (pl. útikönyvek, műemlékvédelem, a Pápai Kollégium története stb.), de ezek csupán bizonyos rész vagy réteg, illetve esetleg meghatározott, különleges igények kielégítését szolgálták.

Ez a kötet a dicső előd nyomdokába kíván lépni, folytatója szeretne lenni annak a hagyománynak, amely időközönként összefoglalja és az érdeklődők rendelkezésére bocsátja a város történetét a legújabb kutatások tükrében. Egyben feldolgozza és bemutatja a fejlődés legfrissebb eredményeit, a várospolitika aktuális feladatait, sikereit és nehézségeit. Ugyanakkor nem kívánja újra összefoglalni és megismételni az elődműnek azokat a részeit és megállapításait, amelyek időtállóak és ma is érvényesek.

A kiadvány érvényesíteni kíván néhány újszerű követelményt és megközelítési szempontot is. Ilyen például a szemléletességre való törekvés, ahol lehetséges és indokolt, a képi megjelenítés vagy az egyéb illusztráció. A kötet törekszik az egyes történelmi korszakok és részterületek szerinti teljességre, noha ezen szándék valóra váltása különböző okból alapvetően történettudományi művek, várostörténeti monográfiák esetében elkerülhetetlen kitérőkkel jár az egyes kapcsolódó tudományterületek irányában.

Időben magába foglalja a város történetét az őskortól a közelmúltig, illetőleg szinte napjainkig. A területi határokat tekintve pedig felöleli a korábbi három városrész 1842-es összevonásával és a három csatolt község Borsosgyőr 1973., Kéttornyúlak 1977. és Tapolcafő 1982.) beolvasztásával kialakult közigazgatási, települési, területi egységet. Természetesen a szükséges esetekben és elkerülhetetlen mértékben kitekintést ad Pápa szorosan vett közigazgatási határain túlra, vagyis a város közvetlen környékére, illetőleg a hajdani pápai járás területére is.

A tanulmánykötet szerkezetében és tartalmi tagoltságában átíveli a település keletkezésétől a mai Pápa arculatának kialakulásáig terjedő hosszú történelmi időszakot.

A földrajzi bevezetés a település elhelyezkedésének bemutatása mellett taglalja azokat a körülményeket, amelyek e térségben az ember letelepedését elősegítették. Választ ad arra, milyen természeti viszonyok játszottak közre abban, hogy ezen a területen település alakulhatott ki. Megkísérel felelni arra is, hogyan alakult a táj és az ember kapcsolata, miként változott egymás kölcsönhatásában a települési környezet.

A következő fejezetében érzékelhetővé válik az a hosszú folyamat, amelynek során a települések egyszerű halmazából kialakult maga a város. A várossá válástól a település különböző történelmi korszakain át tárgyalja a mű a város küzdelmes életét. Ez az őskortól a honfoglalásig tartó, a középkori, a török kori, a barokk, a reformkori, a dualizmus alatti, a két világháború közötti és az ún. „szocialista” időszakot öleli fel. A város életében és fejlődésében mindig jelentős szerepet játszottak a különböző egyházak. Ezt a szerepet igyekeznek bemutatni a református és az evangélikus egyházról szóló fejezetek.

Végezetül, újszerű megoldásként, egyben korszerű megközelítésben foglalkozik a kiadvány a város fejlődésével, amikor azt az első és második önkormányzati periódus kereteibe ágyazva tárgyalja.

Tisztelt Olvasó!

A város nem különálló szigetként, esetleg előkelő idegenként, hanem az ország, de különösen a dunántúli tájegység szerves részeként kapcsolódott az ország életébe. Volt időszak, amikor kifejezetten meghatározó és elöljáró szerepet vállalt és viselt hazánk több évszázados történelmében.

Ezek az időszakok nemcsak egyszerűen összekapcsolták a város és az ország sorsát, hanem kölcsönös kihatásaikban gyakran jelentősen befolyásolták is azt.

Ennek ékes bizonyítéka, hogy nem kerülték el a várost hazánk történelmének viharos, de jelentős eseményei sem. Valamilyen módon és mértékben a legtöbbször benne volt az ország lüktetésében és vérkeringésében. Gondoljunk csak arra, hogy pl. Zsigmond király 1401-ben itt tartott főúri gyülést, vagy a török hadak két esetben is itt jártak, 1543-ban ostrom alá vették, majd 1594-ben elfoglalták a várost. Ezt az országos szerepet igazolja továbbá Pápa részvétele II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában vagy Napóleon hadainak megjelenése a városban 1809-ben.

Pápa kivette részét az 1848-49-es szabadságharcból is. Különösen emlékezetes az 1849. június 27-én lezajlott, Kmetty György által vezetett ihászi csata.

A város szellemisége folytán a történelem során /; de különösen a 19. században /; mindig jelentős szerepet töltött be az ország életében. A reformkorban hazánk egyik eszmei központjává vált. Az itt zajló szellemi élet virágzása a /;Dunántúl Athénjává emelte Pápát (Képzőtársaság, Református Kollégium szellemisége, Bencés Gimnázium, iskolai, tanügyi reformok stb.). Hatása úgy is kisugárzott a város falain túlra, hogy számos kiválóságot, tudóst, művészt, írót, költőt, politikust és más közéleti személyiséget adott az országnak.

A későbbi időszakokat (századforduló, I. világháború, Horthy-korszak, 1945, kommunista rendszer) a város hősiesen átvészelte. Ezeket az ellentmondásos időket a fejlődés és a pangás kölcsönös váltakozásai jellemezték. Különösen fájó, a város számára szinte érthetetlen és elviselhetetlen volt az a mellőzöttség , amely az 1950-es évektől közel negyedszázadig tartott Pápa életében. Emiatt a város fejlődése a II. világháború utáni gyors magához térés és reménytkeltő elindulás után az ún. /;fordulat évét követően teljesen megtorpant. Erre az időszakra esik az a szellemi elszegényedés is, amely különösen a több évszázados Református Kollégium 1952-es megszüntetésével, valamint a Tanítóképző 1958. évi Győrbe való áttelepítésével következett be.

A város lemaradása az ipari fejlődésben hátrányosan hatott az általános fejlődésre is. Ez sajnos vagy szerencsére azzal az előnnyeljárt, hogy Pápa meg tudta őrizni a Belváros műemléki jellegét” és harmonikus, rá jellemző városképét. A város megmaradt arculata jelenti ma is Pápa jellegzetességét, amelynek megtartása és további gazdagítása a jelen és a jövő fontos feladata.

Tisztelt Olvasó!

A szerkesztőbizottság tudatában van annak, hogy akármilyen gondos előkészítő és szervező munkát, bármilyen szerzői és szerkesztői teljesítményt, továbbá reálisnak nevezhető szükségletet kielégítő alkotást hoz létre, az sohasem lehet teljes. De amennyiben az erre vonatkozó szándék nemes, az igyekezet tiszteletre méltó volt, akkor a fáradozás nem lehetett hiábavaló, és az eltöltött idő, valamint a befektetett szellemi és anyagi ráfordítás mindenképpen megtérül. Ez a kötet olyan vállalkozásnak tekinthető, amely megkísérelte a lehetetlenben az elérhető lehetségest megtalálni és megvalósítani.

Befejezésül: köszönet és elismerés illeti mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek a jelen kiadvány megjelentetését önzetlen munkájukkal és közreműködésükkel vagy anyagi támogatás biztosításával elősegítették.

Különösen köszönet illeti Pápa város Önkormányzati Testületét a már korábban indult kezdeményezés teljes felkarolásáért és a város érdekeit szolgáló nemes ügy magáévá tételéért.

Kiemelkedő szerepet vállalt és végzett a monográfia megjelentetésének előkészítésében és a kiadás munkálatainak megszervezésében a pápai Mór Városi Könyvtár . Különösen a koordinációs feladatok ellátásában, a technikai körülmények biztosításában, valamint a személyi és szakmai feltételek megteremtésében.

Kívánom a Kedves Olvasónak, hogy amilyen érdeklődéssel veszi kezébe e könyvet, ugyanúgy a megelégedettség kellemes érzésével és az ismeretgyarapodás hasznos tudatával helyezze vissza polcára.

Kívánom végül, hogy eme legújabb kiadvány segítse elő a jó értelembe vett lokálpatriotizmus erősödését a város iránt, és serkentsen további áldozatvállalásra Pápa teljes megújulása és felvirágzása érdekében.