Hermann István

Tanulmánykötet esetében a monográfia szó is egy kis magyarázatra szorul. Annak idején a tanácsi vezetés csak monográfiában tudott gondolkodni. Nem sokkal előtte adta ki a Jókai Mór Városi Könyvtár reprintként Kapossy Lucián Pápa város egyetemes leirása című könyvét, amelynek a monográfia szó benne volt a címében.

Tanulmánykötet - ehhez nincs pénz, monográfia - ehhez van. A rend-szerváltozás után a szerkesztőbizottság át tudta alakítani a monográfiát tanulmánykötetté, ami természetesen az egész koncepciónak sokkal jobban megfelelt. Egyben odatettünk a címbe egy egyest, ami azt jelenti, hogy lesz kettes, lesz hármas. Sorozat indulhat, amelynek célja évek munkájával feltárni és felmutatni városunk története fehér foltjait. Tudom, hogy ilyenkor emelkedett pillanatokat élünk, de bízzunk benne, hogy ebből valóban sorozat lehet, amiből aztán 50-100 év múlva lehet városi monográfia.

A matematikai problémát egy gondolattal ki kell egészítenem. Ha Pápáról nézem, akkor Győr 47 km-re van, ha Veszprémet nézem, az viszont 108 km-re van. Ez nem olyan probléma, hogy leléptem a kilométert, itt egyéb dolgok is léteznek. Győr mihozzánk mindig közelebb volt. Mikor egy földrajzi dolgozatban elemeztem Győr és Pápa viszonyát, az akkori vezetés még a fejemre koppintott, hogy ne nagyon foglalkozzak azzal, mert „elszakadásról szó sincs”. Hát Pápa nem akart elszakadni, de azért Veszprém mitőlünk bizonyos szempontból messzebb van, mint Győr.

A három meg nem írt fejezetről egy-egy mondat. A katolikusság történetével végigkilincseltem nagyon sokakat. Rajczi Pali bácsi rögtön felvont szemöldökkel nézett rám, először őt kerestem meg. Utána Csóka Gáspárt, majd Beke Margitot, nem vállalt senki egy pápai katolikus fejezetet; a helyi egyházi személyiségek sem. Hiányzik belőle, meg kell írni.

A zsidóság fejezetét annak idején Ilon Gábor vállalta. Később lemondta. (Közben elkészült egy pápai zsidó történet Szalay Antal tollából. Talán jövőre megjelenhet külön kötetben, mert Pápa története a XVII-XVIII. századtól a zsidóság története nélkül elképzelhetetlen.)

A sajtóhibák sora. Itt szeretnék hamut hinteni, és megkövetni Fülöp Évát, hogy a számítógépes mutatók készítése során az Esterházy-családfára rákerült egy olyan személyiség, Esterházy Károly Ulrik, aki az Esterházy-családban soha nem volt. Ez a személy Esterházy Károlynak Ulrik nevű klerikusa volt.

Még egy gondolatot szeretnék elmondani. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy az akkori tanácselnök úr által írandó bevezető nem protokolláris rész lesz, hanem a Kapossy-féle monográfia bevezetéséhez hasonlóan egy fejezet: „kik és mit írtak Pápáról”. Ebben egy áttekintő, irodalmi utalásokkal egybekötött anyag lát napvilágot. Sajnos, nem ez született meg, hanem egy zömében protokolláris bevezetés.