Huszár János

Amit Fejes Sándor helytörténész elmondott a „Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig” című kötettel kapcsolatban, azzal egyetértek. Felszólalása is bizonyította, hogy a pápai honismereti kör, melyet a városban inkább helytörténészek köre néven ismernek, s amelynek a fenntartásáért vele együtt állandó harcot vívunk, fogalalkozott ezzel a tanulmánykötettel.

Tudjuk, a várostörténet feldolgozása megkívánja, hogy legyen Pápán egy állandó honismereti közösség, mely dinamikusan működik, új és új tényeket, adatokat tár fel, egyszerűbb témákat dolgoz fel, ezeket megvitatja, korrigálja. Az az igazság, hogy ilyen közösség nálunk nincs. A mi 10-12 főből álló honismereti csoportunk, mely havonta tart foglalkozásokat, nem tud ezeknek az elvárásoknak eleget tenni. A publikáló helytörténészek önállóan dolgoznak, jelentetnek meg munkákat, melyeknek a hibái csak akkor derülnek ki, mikor azoknak a javítására már nincs mód. Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy megmérettessék értő emberek körében. Az országban számos helyen, Sárváron, Jászkiséren és másutt is dolgoznak 60-70 fős csoportok, tökéletesítik egymás munkáit.

Tessék körültekinteni ebben a teremben! Hány olyan honismereti kutató van itt, aki rendszeresen publikál? Itt vannak-e a történelemtanárok, meghallgatni az elhangzott kitűnő előadásokat? Mert amit ez a tudós alkotógárda produkált, azt mindenkinek ismernie kell, aki Pápán történelmet tanít.

Magával a tanulmánykötettel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy közelebb kellene kerülni ahhoz a formához, amit az első Pápa-monográfia képviselt, melyet a Jókai Kör adott ki. Ennek a Jókai Könyvtár által megjelentetett reprint kiadása napjainkban is kedves olvasmánya a pápai patriótáknak. A „Tanulmányok Pápa város történetéből” című kötetben megjelent dolgozatok többsége nehezen olvasható, nehezen emészthető, alaposan próbára teszi az olvasót. A továbbiakban mindenképpen az olvasmányosságra kell törekedni a várostörténeti tanulmányokban.

Rokonszenves a tanulmányokban és a most elhangzott előadásokban, hogy az alkotók gyakran hivatkoznak győri forrásokra és a Győrrel fenntartott kapcsolatokra. Erre szükség is van, hiszen a két város története szoros szálakkal kötődik egymáshoz. Eddig is számos alkalommal, főként az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatban leltünk fontos adatokra az akkoriban meg-jelent győri újságokban.

Sok mindent megcáfoltak a tudós tanulmányírók abból, amiben eddig hittünk, így most nem elég egyértelmű a város nevének eredeztetése sem. Jó lenne azt is teljes bizonyossággal tudni, melyek városunk nevének első említésével kapcsolatos első, igazán hiteles források. Az sem megnyugtató, hogy egyes adatokat sem meg nem erősítenek, sem meg nem cáfolnak.

Jó lenne e tekintetben teljesen tiszta helyzetet teremteni.