Kubinyi András
Nagyon köszönömVarju Dezső hozzászólását két szempontból is. Egyrészt azért, mert a legkiválóbb magyar településtörténészt, akit én valaha ismertem, Major Jenőt megemlítette. Major Jenőt igen nagyra becsültem. 1947-ben lettem Eötvös-kollégista, egy fél évig ő még benn volt a kollégiumban. Attól kezdve haláláig rendszeresen felkerestem, és ha írtam valamit, vele mindig megbeszéltem a településtörténeti kérdéseket. Jó és alapos gondolatokat kaptam tőle. Sajnos nagyon keveset írt, de ha valamilyen témával mentem hozzá, akkor elővett egy dossziét, amiben a feljegyzései voltak és mindenhez tudott ötlettel szolgálni.
Az volna a javaslatom, hogy ezeket a leveleket le kellene közölni.* Esetleg hozzászólással, mert azért van egy-két dolog benne, amit nyilván ő maga sem úgy értene ma, ahogy akkor leírta. Ő mindig a dolgokat magában ezerszer megrágó ember volt, azért is jelentetett meg olyan kevés munkát.
Legyen szabad nekem is hozzászólni. Kiindulnék Solymosi barátom előadásából, és ezzel kapcsolódni fogok a Major Jenő-féle Szent László-elmélethez is. Arra gondolok, hogy Solymosi barátom megtalálta ezt a Boldogasszony kolostorra vonatkozó oklevelet, amelyik a Szent László utcában van. Ismerjük Ország Mihály nádor okleveléből, hogy a pápai Zsemléri-család tiltakozik az ellen, hogy a Szent László utcában a ferencesek egy „obszerváns” kolostort építsenek. Azt is tudjuk, hogy 20 évvel később egy végrendeletben előfordul a Szent László-kolostor említése. A probléma az, hogy hol van ez a Szent László kolostor. Volt egy gyanúm, hogy a Szent László-kolostor őse, de ezt nem lehet igazolni. Valami olyan templom lehetett, amelyik abban a bizonyos XIII. század közepi oklevélben szerepel, mert egyébként Pápa környékén Szent László nincs. Tehát ott kellett lennie egy templomnak. Haris Andrea, a Szent László utcában való kolostorazonosítást azon az alapon vonta kétségbe, hogy abban az utcában egy nagyobb épületnek hely nincs. Ezt a magam részéről nem tudom eldönteni, de kétségkívül van egy Szent Lászlóról elnevezett ferences kolostor. Ezzel szemben a Szent László utcában van egy Boldogasszonyról elnevezett kolostor. Felmerült bennem a gondolat, hogy a késői obszerváns kolostorok túlnyomó többségét Boldogasszony tiszteletére szentelték. Itt van egy ellentmondás. A Szent László utcában van egy építendő templom az 1460-as években, egy létező templom, ha jól emlékszem az 1480-as években Szent László elnevezéssel és körülbelül ugyanebben az időben a Szent László utcában egy Boldogasszonyról elnevezett templom. Most akkor mi itt a szituáció? Két eshetőség van. Az egyik, hogy esetleg egy másik kolduló rendi kolostor, vagy egy pálos kolostor lenne itt. A másik lehetőség, hogy ez esetleg a ferences kolostornak a másik neve.
Szerintem a második variáció a valószínűbb. Miért gondolom ezt? Először is azért, mert építendő templomról vagy kolostorról beszélnek az 1460-as években akkor, amikor a pápai, a budai, a pesti és a nagybányai plébánosok és Szécsi Dénes prímás közösen tiltakoznak a pápánál az obszerváns ferencesek ellen. 1444-ben a három másik városban már állt obszerváns kolostor, hát a pápai plébános miért tiltakozott volna, ha nála nem állt egy kolostor? Tehát a valószínűség a következő: állt itt egy Szent Lászlóról elnevezett kápolna, ezt megkapták a ferencesek és ők a maguk részéről Boldogasszonyról nevezték el, de a nép változatlanul Szent Lászlónak nevezte, mert Szent Lászlónak ismerte ezt a templomot. Tehát tökéletesen egyetértek a Szent László-kultusznak Pápa környékével való azonosításával.
Még egy szó emellett. Én ugyan nem néztem meg ezt a forrást, de egyik tanítványom a napokban nézte meg a XVI. század elején a magyarországi obszerváns kolostorokról készített listát. E szerint a pápai kolostor akkor nem conventusként, hanem locusként szerepelt, ami egy kisebb kolostort jelent a conventushoz képest. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy egyszerűen arról volt szó, hogy a kis régi kápolna mellé épített kisebb kolostort akarták a Garaiak kiépíteni, de a pápai Zsemléri-család tiltakozására végül is ez nem valósult meg.