Kristó Gyula

Kedves Kollégák! Azon fölbátorodva, hogy Pápa folytatni szeretné azt, amit elkezdett néhány módszertani megjegyzést szeretnék tenni annak kapcsán, hogy mi tavaly fejeztük be a Szeged története című ötkötetes monog-ráfia publikálását, amelyet 1976-ban kezdtünk el és 1994-ben zártunk. Tehát 18 éven keresztül tartott. Mi monográfiát tettünk le az asztalra. Én 18 éven át végig ott voltam mint kötet- és sorozatszerkesztő a monográfia bőlcsőjénél és piedesztálra emelésénél, amikor az utolsó kötet megjelent. Néhány olyan tapasztalatot hadd osszak meg a pápaiakkal, amelyek a továbblépés szempontjából nem haszon nélküliek.

Egy monográfiához eljutni, véleményem szerint, a legnemesebb feladat, hiszen tanulmánykötet és monográfia között ég és föld a különbség, ezt, azt hiszem, valamennyien tudjuk. A tanulmánykötet hozott anyagból dolgozik - hiszen ki-ki hozza azt, amit tud - meglehetősen esetleges és egyedi szempont alapján. A monográfiától mindent számon lehet kérni. Ami nincs benne, az menthetetlen. Ha Pápa monográfiát akar csinálni, azt én természetesen nagyon bátorítom. Bár magam a tanulmánykötet iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok, de ebben mindig van egyfajta „sajátlagos esetlegesség”, ha szabad így mondani, hogy ki készítette el, mire akadt vállalkozó. Nincs az a legkiválóbb tanulmánykötet-szerkesztő, aki egységes szempontokat tud adni a megannyi irányból érkező ember egyéni témaválasztása után kialakított témájához. Ahhoz, hogy monográfia készülhessen, több alapvető kritériumnak kell teljesülnie.

Onnan kezdem, hogy meg kell csinálni a várostörténet bibliográfiáját. Enélkül nem megy, ez nem a monográfia része kell hogy legyen, ez ha önállóan kiadatik, kiadatik, ha nem, nem. Tegnap hallottuk, hogy Solymosi tanár úr lefordított és az elmúlt években egy pápai vonatkozású oklevelet helyi lapban közzétett. Egy monográfia esetén ennek figyelmen kívül hagyása egyszerűen elképzelhetetlen. Meg kell csinálni a lehetőség szerinti teljes bibliográfiát. Ez alapvetően könyvtárosi feladat. Erre embert, embereket kell ráállítani, ezt Szegeden mi megcsináltuk.

A második nagyon fontos dolog: meg kell csinálni a helynévi feldolgozást. Vagyis össze kell szedni Pápa utcaneveit történeti feldolgozásban a legrégebbi időktől kezdve napjainkig. Ezt szerencsére Szegeden Péter László elvégezte: Szeged utcanevei 1522-től napjainkig. Meg kell csinálni Pápa környéke történeti helynévi felgyűjtését. Ezt Inczefi Géza készítette el Szegeden, 1960-ban publikálta. Szenzációs elpusztult településnyomok jönnek elő sokszor nem a régész ásója, hanem a helynévgyűjtés nyomán. Legteljesebb szisztematikusságában végig kell nézetni a nagy levéltárakat. Tudniillik ha ez elmarad, akkor továbbra is szemelgetünk, esetleges a kiválasztásunk. Mi annak idején az Országos Levéltár Dl.-anyagát átnézettük Érszegi Gézával. Ezt egy szinte önálló kötet nagyságú dolgozatban, tanulmánykötetben közzétettük, azóta is profitálhat belőle a kutatás. Csak ez az egyszeri szemlézés 115 új középkori oklevelet eredményezett Szeged középkorából. Gondolják el, ha mi ezt nem csináljuk meg a Mohács előtti anyagra nézvést, akkor mennyire sebezhetők vagyunk. Így is sebezhetők vagyunk, de nélküle még inkább. Minálunk pl. a megyei levéltárban két-három munkatárs éveken keresztül gyűjtötte, rendezte, a szerzők keze alá adta a dolgokat, mert hiszen illúzió az, hogy mindenki maga kubikoljon ki mindent, ez idejétmúlt, korszerűtlen. Tehát itt egyfajta sajátos munkamegosztást, infrastruktúrát kell teremteni. Hangozzék bármennyire hihetetlenül, mi Szegeden elkészítettük a teljes sajtóanyag feltárását. Ezen azt kell értenünk, hogy gyakorlatilag Szegeden a reformkor vége, illetve '49 óta változó időtartamokban, de volt úgy, hogy négy napilap jelent meg, mi most ezt teljes vertikumában - futballnyelven szólva: egészpályás letámadásos módon - kicéduláztattuk. Ebből önmagában egy könyvtárszobányi anyag gyűlt össze. Ezeket minden szerző használhatta, meghatározott rend szerint csoportosítottuk. Miután mindezek megvoltak, létrehoztuk a Somogyi-könyvtár épületében a szegedi gyűjteményt, amely páratlan tárháza a helytörténeti anyagnak. Erre „ráeresztettük” a kutatókat, tulajdonképpen 70 szerzővel el tudtuk készíteni a monográfiát 4000 oldal terjedelemben. Vállaljuk mindenért, ami benne van és mindenért, ami hiányzik, a felelősséget.

A mi esetünkben is felmerült az igény, hogy az öt kötetből készítsünk egy népszerű kötetet, erre én azt mondtam, mint sorozat- vagy főszerkesztő, hogy én nem vállalom, ha valaki ezt kívánja, akkor nélkülem csinálja meg. Viszont elkészítettük a monográfia hatodik köteteként Szeged történeti kronológiáját. Ez tulajdonképpen az iskolai oktatásban kiválóan hasznosítható, mert a helytörténet vázát adja, és pillanatokon belül visszakereshető a monográfia öt kötetében, hogy az ott röviden jelzett dátumhoz milyen események tartoznak.

Tehát én ezt a néhány gondolatot szerettem volna elmondani, nem zárva ki természetesen, sőt lelkesen üdvözölve azt a megoldást, hogy tanulmány-kötetek továbbra is készüljenek. Utalni szeretnék arra, hogy Kalocsa városa - amely nagyjából Pápához hasonló nagyságrendű város - évek óta minden alkalommal augusztus 15-19. között megrendezi a Kalocsai Napokat. Ennek keretében egy nap az egyházé, egy a helyi iparé és egy a történészeké. A történészek napján elhívják az országból a Kalocsa története vagy a régió iránt érdeklődőket; és itt Kubinyi professzor úrhoz messzemenően csatlakoznék, hogy ezt mindig regionálisan kell értelmezni, és sohasem szűken, lokálisan. Minden évben megrendezik - azt hiszem, immár ötödik éve - Dankó érsek úr elnökletével és az ügy mellé lelkesen álló kalocsai polgármester úr támogatásával a Kalocsai Napokat. Remek előadások hangoznak el, ezek egy részét publikálják, másik részét archiválják - és készül a Kalocsa-monográfia.

Azt hiszem, hogy hosszú még az út, amit meg kell tenni, viszont a megjelent tanulmánykötet - amelyik nagyon kiváló visszhangot kapott - és a kétnapos előadásból összeálló második kötet, valamint a további - és ha monográfia készül, akkor az esetlegességet kiküszöbölendő egyre inkább cél-irányos forrásfeltáró és infrastruktúrát teremtő - tevékenység előbb-utóbb meg fogja teremteni Pápa történeti monográfiáját. Köszönöm szépen.