9.
948.
Magyar - bizánci békekötés
A 943-ban öt évre kötött béke hadjárattal való megszegéséről nincsenek híradásaink, alább idézett szövegünk legfeljebb a szokott határ menti csatározásokat említi. Az öt év lejártával Bulcsú járt Bizáncban, minden bizonnyal azért, hogy újabb öt évre meghosszabbítsa a békét. Meg is keresztelkedett, ami ebben a korban egyértelműen a politikai szövetséges keresésének jele volt: a görög rítus felvétele Magyarországot Bizánc függő államai közé sorolta volna. Nem tudni, hogy a szövegben említett színlelés igaz-e; a tények inkább Bulcsú szándékának komolyságát igazolják. Ezt erősíti meg az is, hogy valószínűleg újabb öt évvel később, tehát 953-ban az ország második méltósága, a gyula is Bizáncba ment, ő is megkeresztelkedett, sőt, egy Hierotheos nevű szerzetest is magával hozott Magyarországra, akit maga a konstantinápolyi pátriárka szentelt Turkia (azaz Magyarország) püspökévé. Eme két alkalommal tehát nem csupán békekötés, illetve annak megújítása történt, hanem a bizánci rítusú kereszténység felvételével annak kinyilvánítása is, hogy a magyarok tartósan kívánnak építeni a bizánci szövetségre. Hogy ez később másként alakult és nyugati orientáció lépett a helyére, az már a 955-ös ausgburgi vereségnek és az annak nyomán kialakult új politikai helyzetnek lesz a következménye.
Az alábbi krónikarészlet a XI. század második felében élt kisázsiai származású Joannes Skylitzestől való. Krónikája 811-től 1057-ig tárgyalja Bizánc történetét, a szöveget a császárok uralkodása szerint tagolva.
De a türkök sem hagytak fel betöréseikkel, és szüntelenül pusztították a rómaiak területét, míg csak vezérük,[14] Bulcsú, színleg a keresztény hit felé hajolva, Konstantinápolyba nem jutott. Megkereszteltetvén Konstantinos császár[15] lett a keresztapja, és a patrikiosi méltósággal megtiszteltetvén, sok pénz uraként tért vissza hazájába. Nem sokkal utóbb Gyula[16] is, aki szintén a türkök fejedelme volt, a császári városba jön, megkeresztelkedik, s ő is ugyanazon jótéteményekben és megtiszteltetésekben részesül.