28.

1235.

Magyar - osztrák békekötés

Ausztria és Magyarország az 1225-ös grazi békét követően egészen VI. Lipót osztrák és stájer herceg 1230-ban bekövetkezett haláláig békés viszonyban állt egymással. Lipót utóda, II. (Babenberg) Frigyes azonban kezdettől fogva expanzív keleti külpolitikát képviselt. Már 1230-ban betört Magyarországra, elfoglalta Borostyán és Langeck várát is, de a magyar ellencsapás visszavetette a határok mögé. 1235-ben magyar csapatok támadtak Stájerországra, el is pusztítottak egy stájer sereget, majd még év végén Ausztriába is hadjárat indult. Végül II. Endre magyar király és Frigyes herceg ütközet nélkül fegyverszünetet kötött.

Frigyes 1235-ben indított megtorló hadjáratot, és ostrom alá fogta Léka várát. Endre és fiai nagy erőkkel vonultak fel ellene, erre harc nélkül visszavonult. A magyar csapatok egészen Bécsig üldözték, ahol végül békét kötöttek.

A békekötésről két évkönyv bejegyzései tudósítanak. A kölniből az is kiderül, hogy az osztrák fél súlyos összegeket fizetett érte.

Ezután a király[72] mindenfelé fosztogatással és tűzzel pusztított egészen Bécs városáig, miközben senki sem szegült szembe vele. Látván mindezt a herceg[73] kérte a béke áldásait. Majd, miután békét kötöttek, a herceg vendégül látta a királyokat[74], a király serege pedig visszatért övéihez.

Ekkortájt Magyarország királya Ausztriára tört, majd a föld végigpusztítása után sok ezer márkát kapott a hercegtől a békéért. Ezen herceg ugyanis korábban a magyarok határvidékét pusztította, nem kímélve semmilyen nemű és korú embert.