No. 29.

1597. augusztus 15., Pápa alatti tábor. Gianfrancesco Aldobrandini hadijelentése Giorgio Blandrata bíbornokhoz.

FORRÁS: LUKCSICS, 1901. márc. 17. (12. sz.): No. 2. (A Lukcsics-féle magyar nyelvű kiadás alapjául szolgáló eredeti olasz példány: ASV Segreteria di Stato, Let. part. Vol. 4. fol. 152.)

Amint folyó hó 8-án Óvárról írtam, 9-én elindultunk Pápára és 13-án tőszomszédságába értünk. Tegnap, 14-én ütöttünk tábort, s ma reggel támadást intéztünk három ágyúval. A vár sokkal erősebb, mint hittük, mivel a törökök - állítólag - némi javításokat hajtottak végre rajta elfoglalása óta.

Útközben a szokásos rendetlenség uralkodott, amit hosszú lenne leírnom. Mindenek felett kenyérből volt nagy hiány, főleg a mi legénységünk részéről. Ezért is e tekintetben rosszabbul állunk itt, mint bármikor ezelőtt, akárhogy is erősítgették, hogy itt bőven van.

Megvallom, nem ismerem egyik fél szándékát sem, és kétlem, hogy az ostrom legalább pár napig ne tartana; sőt ha nagyobb segítséget kapnak a törökök, nem tudom mi lesz.

Amikor készülőfélben voltunk Óvárról, előtte való napon érkezett meg Nádasdy [Ferenc] ezer lovassal és Mörsberg [helyesen Seifrid von Kolonits] ezredessel. Útközben megvertek 150 pápai törököt, akiknek nagy része elpusztult. Hatvanat elfogtak, néhányat a puskagolyók téptek szét, maradékuk elmenekült, hihetőleg a Szentmártontól Győr felé vezető úton. A foglyok között van két bég. Kihallgatásukkor mitsem lehet kiszedni belőlük katonaságukról, élelmiszerükről és katonai felszerelésükről, amelyek a várban vannak. Egy renegát keresztény azonban elárulta, hogy nincs több bent 600 gyalogosnál és 300 lovasnál, élelmiszerük pedig kevés.

Eddigelé a törökök semmi ellenállásra nem vonultak ki. Ha kijönnek, jónéhány ágyúlövést kaphatnak, ugyanekkor ez gyakran sikerül nekik is a mi táborrészünk felé. Tegnap a vallonokkal szemben még jobban sikerül ez nekik, hiszen megérkezésükkor a törökök lövedékei mindjárt harmincat kaszaboltak le belőlük.

Jól megismertem a vár környékét és a közeli térség egy részét, úgyhogy állíthatom, erőinkkel nyolc vagy tíz nap alatt be lehet venni a várat; pláne ha a jobb utat is elfoglaljuk, ami eddig még nem történt meg. Adja Isten, hogy sikerüljön az ágyúzás! Ez elegendő lesz a sikerhez.

Seregünk telve temérdek hasznot nem hajtó emberrel, leginkább nőkkel, pólyás és másfajta gyermekekkel, szekerek tömkelegével, melyek száma a hatezret is meghaladja - mindez nem csekély zavart okoz.

Mondják, hogy Budára megjött a basa Konstantinápolyból, körülbelül tízezred magával; de még többet is várnak. Én azonban úgy találom, nem oly kétségbeejtő a helyzet, hiszen az értesülések hiányosak és nem megbízhatóak.

Nem írhatok hosszabban, mivel Bécsbe küldöm ezt a levelet Carlo Rossi úrral, aki a mantovai herceg [Vincenzo Gonzaga] szolgálatában jött ide és most Bécsbe megy, hogy őmagasságát ide kísérje. Nyolc nap alatt megérkeznek.

Hála Istennek jól vagyok. Részletesebben most nem írhatok, mivel el is vagyok foglalva.

Méltóságodnak kezét csókolom és kérem Istent teljes jólétéért.

Kelt a pápai harcmezőn [azaz táborban], Nagyboldogaszszony napján délben. Itt kaptam meg méltóságodnak az elmúlt hó 3-án keltezett levelét.