A felhasznált irodalom jegyzéke
ÁGOSTON, 1992. ÁGOSTON Gábor: Párhuzamok és eltérések az oszmán és az európai tüzérség fejlődésében a 15–17. században. In: TSz 34/3–4. (1992) 173–198.
ÁGOSTON, 1996. ÁGOSTON Gábor: Koraújkori kiviteli tilalmak és fegyverkereskedelem: az oszmánok és Anglia. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk.: Lengvári István. Pécs, 1996. 183–194.
BALBI, 1995. I Gonzaga. Moneta Arte Storia. A cura di Silvana BALBI de Caro. Milano, 1995.
BANFI, 1939. BANFI, Florio: Gianfrancesco Aldobrandini magyarországi hadivállalatai. In: HK 40. (1939) 1–33. és 213–228.
BENDA, 1983. BENDA Kálmán: Giovanni Marco Isolano gróf ezredes feljegyzései a magyarországi török háborúról 1594–1602. In: HK 30/4. (1983) 651–681.
BILKEI–TURBULY,
1989. BILKEI Irén–TURBULY Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555–1711. I. köt. 1555–1609. Zalaegerszeg, 1989. (ZGy 29.)
BLV, Bd. IX. Die böhmischen Landtagsverhandlungen und Landtagsbeschlüsse vom Jahre 1526 an bis auf die Neuzeit. Hrsg.: Königlich Böhmisches Landesarchiv. Bd. IX. 1595–1599. Prag, 1897.
BOGDÁN, 1991. BOGDÁN István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. (A MOL kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7.)
CAMESINA, 1868. CAMESINA, Albert: Wien’s Bedrängniß im Jahre 1683. Wien, 1868.
CENNERNÉ, 1957. CENNERNÉ Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai. In: FA 9. (1957) 187–203.
CJH, 1899. Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici) 1526–1608. évi törvényczikkek. Magyarázó jegyzetekkel kíséri MÁRKUS Dezső. Bp., 1899.
COBERUS, 1685. COBERUS, Tobias [medicinae doctor, physicus castrensis]: Observationum medicarum castrensium Hungaricarum decades tres. In usum publicum hoc tempore recusae cum indice & praefatione Henrici Meibomii. Helmstadt, 1685. [OSzK RMK III. 3348 b.]
COD. URB. LAT.,
Tom. III. Codices Urbinates Latini. Recensuit Cosimus STORNAJOLO. Tom. III. Codices 1001–1779. Roma, 1921. (Bybliothecae Apostolicae Vaticanae codices manu scripti recensiti iussu Benedicti XV. Pontificis maximi.)
DÁVID, 1995. DÁVID Géza: Török közigazgatás Magyarországon. Bp., 1995. (Nagydoktori disszertáció)
DOMINKOVITS, 1996. DOMINKOVITS Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából. Sopron, 1996.
DOMOKOS, 1986. DOMOKOS György: Várépítészet és várharcászat Európában a XVI–XVII. században. Buda 1686. évi ostromának technikai elemzéséhez. In: HK 33/1. (1986) 47–110.
ERDÉLYI, 1913. ERDÉLYI Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913.
FAZEKAS, 1996. FAZEKAS István: Batthyány I. Ádám és gyermekei. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből ... egy kis fraucimmerecskét nekünk” Szerk.: PÉTER Katalin. Bp., 1996. 91–114. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 19.)
FEIGL, 1972. FEIGL, Helmuth: Der niederösterreichische Bauernaufstand 1596/97. Wien, 1972. (Militärhistorische Schriftenreihe 22.)
FINKEL, 1988. FINKEL, Caroline: The Administration of Warfare: the Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593–1606. Wien, 1988. (Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes Bd. 14.)
FINKEL, 1992. FINKEL, C[aroline] F.: French mercenaries in the Habsburg–Ottoman War of 1593–1606: the Desertion of the Papa Garrison to the Ottomans in 1600. In: BSOAS 55/3. (1992) 451–471.
FRAKNÓI, 1903. FRAKNÓI Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel. III. köt. A mohácsi vésztől Magyarországnak a török járom alól fölszabadításáig. Bp., 1903.
GALAVICS, 1976. GALAVICS Géza: A török elleni harc és egykorú világi képzőművészetünk. (Attribúció és műfajtörténet) In: MűÉ 25/1. (1976) 1–40.
GECSÉNYI, 1993. GECSÉNYI Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján. In: Sz 127/3–4. (1993) 469–484.
GECSÉNYI, 1995. GECSÉNYI Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) In: Sz 129/4. (1995) 767–790.
GÖMÖRY, 1892/1. GÖMÖRY [Gusztáv]: Miksa főherczeg jelentése Rudolf császár és magyar királyhoz a mezőkeresztesi csatáról. In: HK 5. (1892) 394–399.
GÖMÖRY, 1892/2. GÖMÖRY Gusztáv: Egykorú német tudósítás a mezőkeresztesi csatáról. In: HK 5. (1892) 552–558.
GÖMÖRY, 1895. G[ÖMÖRY] G[usztáv]: Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. In: HK 8. (1895) 254–259.
GYŐRY, 1900. GYŐRY Tibor: Adatok a morbus Hungaricus történetéhez. In: Sz 34. (1900) 534–547.
HAUSMANN, 1983. HAUSMANN, Friedrich, Ferdinand Graf zu Hardegg und der Verlust der Festung Raab. In: Domus Austriae. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag. Hrsg.: Walter HÖFLECHNER, Helmut J. MEZLER-ANDELBERG und Othmar PICKL. Graz, 1983. 184–209.
HEGYI, 1993. HEGYI Klára: „Aranyásó szpáhik” a királyi Magyarországon. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp., 1993. 103–111.
HEISCHMANN, 1925. HEISCHMANN, Eugen: Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. Wien, 1925. (Deutsche Kultur. Historische Reihe III. Bd.)
HINZ, 1955. HINZ, Walther: Islamische Masse und Gewichte umgerechnet ins metrische System. Leiden, 1955. (Handbuch der Orientalistik, Erg. Bd. 1. Heft 1.)
HORVAT, 1910. HORVAT, Karlo: Vojne ekspedicije Klementa VIII. u Ugarsku i Hrvatsku. Zagreb, 1910.
HORVÁTH, 1935. HORVÁTH Elek: Pápa végvári szerepe a XVI. században. In: MKSz 5. (1935) 203–217.
ISTVÁNFFY, 1622. ISTHVANFI, Nicolaus: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Colonia Agrippina, 1622.
IVANICS, 1994. IVANICS Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Bp., 1994. (Körösi Csoma Kiskönyvtár 22.)
IVÁNYI, 1926–1928. IVÁNYI Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. In: HK 27–29. (1926–1928) 12 közlemény
JANKO, 1869. JANKO, Wilhelm Edlen von: Der k. k. Feldmarschall Christoph Hermann von Russworm. Ein Beitrag zur Kenntniss der Regierungsperiode, Cultur- und Sittengeschichte unter Kaiser Rudolph II. In: ÖMZ 10/4. (1869) 30–53. és 181–210.
JANKÓ, 1925. JANKÓ László: A régi Pápa védővonalai; a város a XVIII. század közepén. In: PH 22. évf. 31. sz. (1925. aug. 1.)
JEDLICSKA, 1881. JEDLICSKA Pál: XVI. századi török–magyar levelek Pálffy Miklóshoz. (A gr. Pálffy-család levéltárából.) In: TT 1881. 691–705.
JEDLICSKA, 1897. JEDLICSKA Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552–1600. (Eredeti történeti forrásmunka) Eger, 1897.
KAPOSSY, 1989. KAPOSSY Lucián: Pápa város egyetemes leírása. A pápai Jókai-kör megbízásából. Pápa, 1905. (Reprint, 1989.) [Az 1597. évi eseményekre vonatkozó részt KIS Ernő írta.]
KARÁCSON–
SZEKFŰ, 1916. Török történetírók. III. köt. 1566–1659. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte: KARÁCSON Imre. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta: SZEKFŰ Gyula. Bp., 1916. (Török–magyarkori történelmi emlékek II. Írók III.)
KAZINCZY, 1863.Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592–1603. és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1594–1613. Bíró Sámuel folytatásával. Közli: KAZINCZY Gábor. Pest, 1863. (MHH II. Scriptores VII.)
KELENIK, 1989. KELENIK József: Egy fogoly török tiszt vallomása a győri vár és helyőrség állapotáról 1597-ből. In: HK 102/1. (1989) 71–74.
KELENIK, 1991/1. KELENIK JÓZSEF: A kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forradalom kibontakozásában. A császári–királyi hadsereg fegyverzetének jellege Magyarországon a tizenötéves háború éveiben. In: HK 104/3. (1991) 80–122.
KELENIK, 1991/2. KELENIK JÓZSEF: A kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forradalom kibontakozásában. A magyar egységek fegyverzete a tizenötéves háború időszakában. In: HK 104/4. (1991) 3–52.
KELENIK, 1997. KELENIK József: A tatai vár helye és szerepe a török elleni védelmi rendszerben. (Előadás kézirata. Tata, 1997. május 23.)
KIS, 1887. KIS Ernő: István király ünnepe Pápán 1597-ben. In: PL 1887. aug. 20., 1.
KIS, 1901. KIS Ernő: Részlet Pápa város történelméből. In: PL 1901. dec. 29., 2–4.
KLARWILL, 1923. KLARWILL, Viktor: Fugger-Zeitungen. Ungedruckte Briefe an das Haus Fugger aus den Jahren 1568–1605. Wien–Leipzig–München, 1923.
KOMÁROMY, 1895. KOMÁROMY András: Kolonich Siegfried Dunán inneni főkapitány. In: HK 8. (1895) 487–508.
KUBINYI, 1876. KUBINYI Miklós, ifj.: Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez Czobor-Szent-Mihályi Czobor Erzsébethez. I. köt. Történeti bevezetéssel. 1590–1600. Bp., 1876.
KULCSÁR, 1982. Baranyai Decsi János magyar históriája [1592–1598]. Ford. és a bev. írta KULCSÁR Péter. H. n., 1982. (BH)
LOEBL, 1899. LOEBL, Alfred H.: Zur Geschichte des Türkenkrieges von 1593–1606. Bd. I. Vorgeschichte. Prag, 1899. (Prager Studien aus dem Gebiete der Geschichtswissenschaft. Heft VI. )
LUKCSICS, 1901. LUKCSICS József: Pápa a pápai levéltárban. In: PL. 1901. febr. 10. (6. sz.), 1901. márc. 17. (11. sz.) és 1901. márc. 24. (12. sz.)
MOE, 1883. Magyar országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. VIII. köt. 1588–1597. Szerk.: FRAKNÓI Vilmos. Bp., 1883. (MHH III/a. Monumenta comitialia regni Hun- gariae VIII.)
MOHL, 1913. MOHL Antal, Győr eleste és visszavétele. 1594–1598. Győr, 1913.
MURGIA, 1972. MURGIA, Adelaide: I Gonzaga. Milano, 1972. (Le grandi famiglie d’Europa 11.)
MÜLLER, 1900. MÜLLER, Johannes: Die Verdienste Zacharias Geizkoflers um die Beschaffung der Geldmittel für den Türkenkrieg Kaiser Rudolfs II. In: MIÖG 21. (1900) 251–304.
MÜLLER, 1901. MÜLLER, Johannes: Der Anteil der schwäbischen Kreistruppen an dem Türkenkrieg Kaiser Rudolfs II. von 1595 bis 1597. In: ZHVSchN 28. (1901) 155–262.
MÜLLER, 1938. MÜLLER, Johennes: Zacharias Geizkofler 1560–1617, des Heiligen Römischen Reiches Pfennigmeister und oberster Proviantmeister im Königreich Ungarn. Baden bei Wien, 1938. (Veröffentlichungen des Wien Hofkammerarchivs III.)
NAGY Laj., 1976. Wathay Ferenc énekes könyve. (Hasonmás kiadás)I–II. köt. Sajtó alá rend., az utószót és a jegyz. írta NAGY Lajos. Bp., 1976.
NAGY Lász., 1987. NAGY László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc.H. n., 1987. (Korok és emberek)
NIEDERKORN, 1986. NIEDERKORN, Jan [Paul]: Wiens Befestigungen im Jahr 1597. In: JVGW 42. (1986) 34–46.
NIEDERKORN, 1993. NIEDERKORN, Jan Paul: Die europäischen Mächte und der „Lange Türkenkrieg” Kaiser Rudolfs II. (1593–1606). Wien, 1993. (AÖG Bd. 135.)
N. P., 1926. N. P.: Pápa a török uralom idején. In: PH 23. évf. 35. sz. (1926. aug. 26.)
ORTELIUS, 1665. ORTELIUS, Hieronymus Augustanus: Der Ungarischen Kriegs-Empörungen/ Historische Beschreibung ... Frankfurt am Main, 1665.
ÓVÁRY, 1894. ÓVÁRY Lipót: A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-másolatai. II. füzet. Bp., 1894.
PÁLFFY, 1995. PÁLFFY Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. Győr, 1995.
PÁLFFY, 1996. PÁLFFY Géza: Pápa szerepe a XVI. századi végvárrendszerben. In: Tanulmányok Pápa város történetéből 2. köt. Szerk.: HERMANN István. Pápa, 1996. 81–98.
PÁLFFY, 1997. PÁLFFY Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi török–magyar határ mentén. (Az oszmán–magyar végvári szokásjog történetéhez) In: Fo 4/1. (1997) 5–78.
PÁLFFY, 1998. PÁLFFY Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a XVI–XVII. századi Magyarországon (A magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez) (Megjelenés alatt az R. Várkonyi Ágnes hetvenedik születésnapjára készülő és Tusor Péter szerkesztette emlékkönyben. Bp., 1998.)
PERJÉS, 1963. PERJÉS Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Bp., 1963. Értekezések, Új sorozat 29.
PERTL, 1939. PERTL, Franz: Die Grenzabwehr gegen die Türken im westlichen Ungarn und die niederösterreichischen Stände 1564–1601. Wien, 1939. Phil. Diss.
PETHŐ, 1993. Rövid magyar kronika sok rend-béli fő historiás Könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett és irattatott Petthő Gergelytűl. Kassa, 1753. (Budapest, 1993. Reprint kiadás a Drahma Kiadó gondozásában.)
PRT, X. köt. ERDÉLYI László, A tihanyi apátság története. Első korszak. Az apátság önállósága. 1055–1701. Bp., 1908. (Pannonhalmi Rendtörténet X. köt.)
RADVÁNSZKY, 1879. RADVÁNSZKY Béla, báró: Történelmi levelek a hédervári levéltárból 1581–1612. In: TT 1879. 24–40.
ROHRBACHER, 1888. ROHRBACHER Miklós: Tata története. Tata, 1888.
RÓZSA, 1959. RÓZSA György: Régi magyar csataképek. Bp., 1959.
RÓZSA, 1973. RÓZSA György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Bp., 1973.
SAHIN-TÓTH, 1994. SAHIN-TÓTH Péter: A propos d’un article de C.F. Finkel: Quelques notations supplémentaires concernant les mercenaires de Pápa. In: Tu 26. (1994) 249–260.
SAHIN-TÓTH, 1996. SAHIN-TÓTH Péter: La France et les Français face a la „longue guerre” de Hongrie (1591-1606). I–II. köt. Budapest–Tours, 1996. (Doktori disszertáció)
SARUDY, 1927. Pápa várának visszafoglalása a törököktől 1597-ben. Írta és kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós 1608. évi alnádor históriájából fordította gróf Esterházy Ferenc kancellár 1758. évi kiadása szerint SARUDY György. Különlenyomat a „Pápai Hírlapból”-ból. Pápa, 1927. (PH 24. évf. 46. sz. 1927. nov. 12. és 24. évf. 47. sz. 1927. nov. 19.)
SCHIMKA, 1967. SCHIMKA, Elisabeth Gizela: Die Zusammensetzung des niederösterreichischen Herrenstandes von 1520–1620. Wien, 1967. Phil. Diss.
SCHULZE, 1978. SCHULZE, Winfried: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studie zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer äußeren Bedrohung. München, 1978.
SCHWARZENBERG,
1963. SCHWARZENBERG, Karl, Fürst zu: Geschichte der reichsständischen Hauses Schwarzenberg. Neustadt an der Aisch, 1963. (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Fränkische Geschichte, Reihe IX. Darstellungen aus der fränkischen Geschihcte Bd. 16.; Bibliothek familiengeschichtlicher Arbeiten XXX.)
STANGLER, 1973. STANGLER, Gottfried: Die niederösterreichischen Landtage von 1593–1607. Wien, 1973. Phil. Diss.
STAUFFER, 1884. STAUFFER, Albrecht: Hermann Christoph Graf von Rusworm kaiserlicher Feldmarschall in den Türkenkämpfen unter Rudolf II. München, 1884.
STIEVE, 1883. STIEVE, Felix: Die Politik Baierns 1591–1607. Zweite Hälfte. München, 1883. (Briefe und Acten zur Geschichte des Dreissigjährigen Krieges in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Wittelsbacher. Bd. 5.)
SZAKÁLY, 1994. SZAKÁLY Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. 1. köt. Főszerk.: Kubinyi András. Pápa, 1994. 125–200.
TAGÁNYI, 1897. T[AGÁNYI] K[ároly]: Pápa város fölmérése 1555-ben s a régi magyar királyi mérték. In: MGtSz 4. (1897) 193.
TAKÁTS, 1928. TAKÁTS SÁNDOR: Thengöldi Bornemissza János. Milyen volt az élete egy végbeli kapitánynak?In: Uő.: A török hódoltság korából. Bp., [1928.] 343–489. (Rajzok a török világból IV., bef. köt.)
TÓTH P., 1989. TÓTH Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I. köt. 1595–1600. H. n., 1989. (Vas megyei levéltári füzetek 2.)
TÓTH S. L., 1983. TÓTH Sándor László: A mezőkeresztesi csata története (1596. október 26.). In: HK 30/4. (1983) 553–571.
TÓTH S. L., 1985. TÓTH Sándor László: A török haditevékenység akciórádiusza a 15 éves háborúban. In: HK 32/4. (1985) 761–785.
TÓTH S. L., 1989. TÓTH Sándor László: A vác–verőcei csata. 1597. november 2–9. In: HK 102/1. (1989) 14–33.
ÚJVÁRY, 1992. ÚJVÁRY Zsuzsanna, J.: A ponyvásszekértől a közjó szolgálatáig. Thököly Sebestyén pályafutása. In: HK 105/3. (1992) 75–93.
VERESS E., 1909. VERESS Endre: Basta György hadvezér levelezése és iratai (1597–1607).I. köt. 1597–1602. Bp., 1909. (MHH I. Diplomataria XXXIV.)
VERESS E., 1943. VERESS Endre: Carillo Alfonz jezsuita-atya levelezése és iratai (1591–1618). II. köt. Bp., 1943. (MHH I. Diplomataria XLI.)
VERESS D. Cs., 1983. VERESS D. Csaba: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténete. Bp., 1983.
WINTER, 1958–1960. WINTER, Otto Friedrich: Niederösterreich und der Türkenkrieg 1593–1606. In: JbLkNö Neue Folge 34. (1958–1960) 132–139.
ZWIEDINECK-
SÜDENHORST, 1878. ZWIEDINECK-SÜDENHORST, Hans v[on]: Ruprecht von Eggenberg. Ein österreichischer Heerführer des 16. Jahrhunderts. Graz, 1878.