Tettes Pápay Sámuel Tábla bíró és a Pápai Uradalom Első Fiskálisa Felejthetetlen Hamvainak az ő hálaadatos Maradiki. Kimúlt 1827-ki Május 31-ikén Életének 57-ik Esztendejében. E sírbolt lakójáé a dicsőség hogy irodalmunk történetét először írta meg magyarul. Hálás elismeréssel a ,pápai Ref. Coll. diákszövetsége.
Tettes Özvegy Pápay Sámuelné szül. Pókateleki Konde Antónia Asszony felejthetetlen maradványinak a reá örökös hála tisztelettel emlékező Gyermekei. Kimúlt 1828-ki Május 15-ikén s ezen sírboltba a már itt nyugvó szeretett férje hamvai mellé tetetett életének 6-ik évében.
Pápay Sámuel (Felsőörs, 1770. március 8. - Pápa, 1827. május 31.): nyelvész, tanár, jogász.
Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is ő a szerzője. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.
Művei: Észrevételek a magyar nyelnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról... Vp., 1807. – A magyar literatúra esmérete. Vp., 1808. (Magyar Minerva 4.) Reprint: (Utószó: HUNGLER József.) Vp., 1986.
Irodalom: ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Bp., 1878. – BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = ItK, 1897. 1. sz. – HUNGLER József: ~. = VpSz., 1957. 1. sz. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. X. köt. – Tilhof. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL. 3. köt.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Szerkesztő: Varga Béla. Veszprém, 2016.
