Dr. Kövi József járás orvos, tb. vármegyei főorvos 1846-1918 Fényes elme porlad e rögben Ragyogó jellem a síri földben. Hűség és jóság éltek e szívben, Szent munkát végzett mindenkor híven. Tisztelet, becsülés környezi sírját, Nevét szívükbe ezrek beleírták, Nem haltak meg hát akik ugy éltek, Sírnyugovóra akik úgy tértek: Hogy tovább élnek azok lelkében, Kiket itt hagytak földi sötétben. (Dr. Kiss Arnold Budai Főrabbi) Soha el nem múló szeretettel és kegyelettel gyászolják hűséges hitvese, örökkön hálás gyermekei, vői és általa rajongásig szeretett unokái. Dr. Kövi Józsefné szül. Lázár Emma A páratlan szívjóságú, önfeláldozó hitves, anya és nagyanya született 5621 - 5694. Elul 17. Béke szellemével.
orvosdoktor
Született 1848. febr. 22. Pápán (Veszprémm.), a gimnázium alsóbb osztályait ugyanott a szent Benedekieknél, a felsőbbeket az ev. ref. kollégiumban végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben hallgatta: 1871-ben ott nyert orvosdoktori oklevelet és kétévi segédorvoskodás után a bécsi cs. királyi közkórházban, 1873. novemberében visszatért szülővárosába, hol magán-, egyleti- s körorvos lett. Társadalmi, színbírálati, de különösen közegészségügyi cikkeket írt a Pápai Lapokba. (A rövidlátás elterjedéséről, tekintettel a hazai viszonyokra. A fogzás állítólagos betegségéről.) Munkája: Emlékbeszéd dr. Pserhofer Sámuel fölött. Pápa, 1879. Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Bpest, 1895. és önéletrajzi adatok.
Forrás: Arcanum /Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József/
