Szülei: Concha János számtartó, Járányi Franciska.
Iskoláit Pápán és Győrben végezte, hol egyik tanítója, Vagács Caesar, kivel haláláig barátilag levelezett, különösen hatott irodalmi működésére. Ezentúl az irodalomnak élt, költeményeket és ismeretterjesztő cikkeket irt különféle fővárosi és vidéki lapba; Császár Ferenc Divatcsarnokának szintén állandó külmunkatársa volt a szerkesztő haláláig (1857; a szerkesztővel való összeköttetését Concha az Emléklapok című cikksorozatában írta le). 1858-ban munkatársa volt a Török János bécsi Magyar Sajtójának, melyben névtelenül főképen a vidéki társadalom köréből irt cikkeket. Edvi Illés Pál az 1848-1849-es szabadságharcról Írott emlékeinek áttekintésével és rendezésével bízta meg, melyek azonban még kiadatlanok. 1864-1870-ig a Bánffay Simon által szerkesztett Pécsi Lapokba irt. 1872-től, midőn a vidékről a fővárosba költözött, a Fővárosi Lapokba (1880—81. 1883. 1885—86), Pesti Naplóba (1881). Budapesti Hírlapba (1882. 1884. 1889.) és a Nemzetbe (1883) kisebb-nagyobb hírlapi cikket, ezek közt mintegy 30 tárcát a Margit-szigetről, hol súlyos lábbajára keresett és talált gyógyulást. 1884-ben a Pesti Napló mezőgazdasági rovatában Rusticus álnév alatt Egyről-másról c. állandó hetiszemlét közölt. 1874-ben az Athenaeum-társulat kötelékébe lépett, hol 1877-től 1886-ig az Athenaeum nagy képes naptárát szerkesztette. Ugyanakkor közreműködött a Petőfi összes költeményeinek három képes dísz-, egy négykötetes és két képes népies kiadásánál, továbbá Madách Imre összes műveinek (Gyulai Pál felügyelete alatt), végül Kossuth Irataim az emigrázióból című három első kötetének (Helfy Ignácz felügyelete s dr. Acsády Ignácz közreműködése mellett) sajtó alá rendezésében. Petőfinek három legutolsó ismeretlen költeménye az ő révén került nyilvánosság elé Kovács Mihály ev. ref. néptanító birtokából. 1885-ben az Athenaeum-társul attól megválván, a Hornyánszky-féle könyvnyomtató intézetnek igazgatója lett, hol jelenleg is működik. — Költeményei, beszélyei s egyéb cikkei a következő évkönyvekben, hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Részvét Naptár (1856), Napkelet (1857), Divatcsarnok (1858), Nővilág (1858—59), Két Garasos Újság (1858—59), Magyar Néplap (1858-59), Pécsi Lapok (1860: Emléklapok Császár Ferenczről, 1861—70; Vida József emlékezete, 1871.), Nép Újsága (1860), Képes Újság (1860), Győri Közlöny(1862),Hölgyfutár (1862—1863), Nemzeti Képes Újság (1863), Arany Koszorúja (1864. Marczali álnévvel), Családi Kör (1863—1868). Magyarország és a Nagyvilág (1876. 1886: Zirzen Janka életrajza), Fővárosi Lapok (1876), Pesti Napló (1879—1886), Budapesti Hirlap (1882— 89), Nemzet (1883), Magyar Salon (1886 : A téthi honvéd-siremlék; lengyel fordítása a Przigjaciel Domanovy című lapban 1886-ban jelent meg), Ország Világ (1886: Dáni József életrajza), Világkrónika (1886 : A mecséri mintabíró.) — Munkái: 1. Tavaszi lombok. Költeményfüzér. Szombathely, 1855. — 2. A kertészet általános késikönyve. Jäger Henrik után ford. Bpest, 1883. (Átdolgozta s a magyar növénynevek jegyzékével ellátta.) — Szerkesztette a Pécsi Naptárt 1870. és 71-re; Az Athenaeum nagy Képes Naptárát 1877—86 ; az Athenaeum kis Képes Naptárát 1877-re. — Kéziratban : Költemények ; Forgácsok 1848-iki szabadságharcunk fájáról. Petrik Bibliogr. — M. Könyvészet 1883. és önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Caban-Exner. Budapest, 1893.