Szülei: udvardi Cserna István református lelkész, udvardi Cserna Zsuzsánna.
Iskoláit Pápán kezdte, Gyönkön folytatta és Pápán bevégezte. 1848-ban édesanyja testvére Cserna Károly mellett, ki Fejérmegye követe volt, jurátuskodott Pozsonyban; a küldöttséggel ő is felment Bécsbe. Mikor 1848-ban fegyvert fogott. Eszterházy Pál gróf tatai nemzetőrei közé állott be s Komáromban ezek és Besze János esztergomi nemzetőrei akadályozták meg Mercz várparancsnok osztrák katonáinak becsempészését. Azután átlépett az ott alakult 18. honvédzászlóaljba, onnét a 37-be; végig szolgálta a szabadságharcot, harmadrendű érdemjellel tüntették ki s mint főhadnagy és zászlóalji segédtiszt kapitulált. 1852-ben Felsőnyéken helyettes pap volt. 1853-ban Nágocsra, 1857-re Bálványosra ment. 1867 és 1890 közt a Somogy megyei Honvédegylet tagja. — Az Üstökösnek 1860 óta munkatársa volt. Cikkei: Újkori Sámson (Prot. Árvaházi Naptár 1878.), Az 1848. évi mozgalmak idejéből (Világkrónika 1880.), Nyílt levele, Mikor mi minisztériumot hoztunk Bécsből és Mária Terézia félkesztyűi (Somogy 1881—82.), Bécsi viselt dolgait Hogyan foglalták el a magyarok Komáromot és a 37. honvéd-zászlóalj történetét leírta a Vasárnapi Újságban (1881.) és Miért lett Petőfi katonává című cikke u. ott jelent meg (1884.); Petőfi gallérköpönyege (Hon 1882. 38. sz.) — Újévi egyházi beszéde a Kálmán Dezső által szerkesztett Protestáns Pap-ban (1886.) jelent meg ; Biblia magyarázataiból (összesen 56 beszéd) megjelent eddig u. ott (1890.) tizenkettő. — Munkái: 1. Az ádándi Talián vágtat nyalka paripán. Kaposvár, 1865. (Követválasztási pasquil.) — 2. Jubileumi egyházi beszéd, a melyet irt és elmondott Cs. J. 1875-ben. Pápa, 1887. Szinnyei, Komárom 1848—49-ben 489. p. és önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Caban-Exner. Budapest, 1893.