Hardi István

Hardi István (Pápateszér, 1921 – Pápa, 2008): paszománykészítő.

Jobbára a csendes magányt választva élt és dolgozott hosszú éveken át a szép emlékeket őrző Petőfi házban. Pápateszér szülöttjeként az ifjúvá válás küszöbén kötélgyártó édesapja szakmáját választva kezdte életpályáját és vált többéves szorgos és lelkiismeretes munkájával az iparos társadalom megbecsült tagjává. A második világháború során sok fiatal társával együtt bevonult katonának, később a hadműveletek előre haladtával kikerült az orosz frontra, majd ott fogságba esett. Onnan – a legenda szerint – gyalogtért haza Pápateszérre.

1948-ban feleségül vette Katona Károly pápai cipész lányát, Katona Ilonát, s beköltözött Pápára a már említett Petőfi-házba, ahol felesége családja már régebb idő óta lakott. Szakmájának megfelelően kötélgyártóként folytatta tevékenységét, dolgozott a helyi Textil-gyárnak, később a nemesszalóki kötélgyártó üzemet is irányította. Időközben érdeklődése egyre inkább a paszománykészítés felé fordult, s viszonylag rövid idő múltával e szakmából Budapesten sikeres vizsgát is tett. Szépérzéke is nyilvánvalóan közrejátszott abban, hogy egyre több míves munka került ki keze alól, melynek eredményeként szaporodott az igényes munkát rendelők száma is, hiszen a paszomány a polgári és katonai díszruhák, menték, dolmányok, atillák nélkülözhetetlen díszítője volt és maradt minden időben. Rendeléseket főképpen Budapestről kapott, de különleges munka elvégzésére más helyekről, így Sopronból is megkeresték. Az idők folyamán így vált Hardi István a paszománykészítés elismert mesterévé, melyet több oklevél is tanúsít. Így például az, amit 1985-ben Budapesten megrendezett Olasz-Magyar divatnapokon bemutatott munkáiért kapott. Hasonlóképp a 100 éves Pápai Ipartestület oklevele kiemelkedő termékeiért 1986-ban.

Felesége tizenhat esztendővel ezelőtt bekövetkezett halála után Hardi István befejezte a paszománykészítést. Mint a természetet szerető ember gyakorta járta a Pápa környéki tájakat, jelentős túrákat letudva vagy otthonában könyvei között az olvasásban találta meg csendes örömét. Szakmai tudását nem adta át másnak, így nincs aki e kétségkívül szép, ám nehéz munkát folytathatná. Halálával a paszománykészítés utolsó pápai képviselője távozott az iparos társadalom soraiból.

Forrás: Pápa és Vidéke, VI. évf., 2008. 31. sz. 6. p.