Édesapja vasúti mérnök, édesanyja matematika–fizika szakos tanár volt. Kereskedelmi iskolai érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanári oklevelet, 1940-ben doktori fokozatot szerzett. Előbb egy kereskedelmi iskolában, majd a Ganz Művek tanonciskolájában kapott állást. A 2. világháború után három évig a Balaton-felvidéken gazdálkodott. Először Pápán kapott tanári állást, rövid idő multán a Veszprémi Állami Közgazdasági Középiskolába (később Közgazdasági Szakközépiskola) helyezték, amelynek 1956 és 1974 között igazgatója. Nyugdíjasként az intézet levelező tagozatát irányította.
1974-ben alapítója és huszonöt évig vezetője a Pedagógus Szakszervezet Veszprémi Laczkó Dezső Nyugdíjas Klubjának. A Veszprémi Városi Tanács, a Bakonyi Intézőbizottság tagja, a Hazafias Népfront titkára, a megyei turistaszövetség vezetője, a Közgazdasági Társaság Veszprém Megyei Szervezetének alapítója. Munkásságáért többek között az alábbi kitüntetéseket kapta: Sport Érdemes Dolgozója ezüst, Veszprém Megyéért arany, Közoktatás Kiváló dolgozója, Eötvös József-emlékérem, TIT Aranykoszorús jelvény, Veszprém Városért arany, Pro Urbe (Veszprém).
Irodalom: KÓPHÁZI Ferenc: In memoriam Dr. ~. = VpSz.,2001. 1–2. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.